Halál a közvetítőkre – ez van a sok kriptodeviza mögött

Bitcoin, litecoin, neo, dash, steem, tron, qtum emlékérmék, dísztárgyak. Fotó: Eidenpenz József

Miután a kriptodevizák, köztük a bitcoin árfolyama új éves mélypontokra süllyedt, felerősödtek azok a hangok, hogy “nem megmondtam”, nem érnek ezek semmit, nincs mögöttük fundamentális érték, és nem jók ezek semmire. Azt is a szemükre vetik, hogy sok száz, sőt pár ezer “kriptót” hoztak már létre, ami a kritikusok szemében csak vicc vagy csalás lehet.

Pedig a világ összes kaszinói sem lesznek komolytalanok attól, hogy mindegyikben más zsetont használnak, vagy a világ kiskereskedelmi láncai attól, hogy mindenütt másfajta kuponfüzetet adnak. Biztosan van közöttük sok-sok értéktelen, de sok kriptodeviza meghatározott céllal, bizonyos tevékenység, üzleti modell, iparág igényeinek megfelelően jött létre és fejlesztik tovább.

A cél egész iparágak megreformálása, de hogyan? Egyrészt a “Halál a közvetítőkre” elv alapján. Ma sok termékben, amit megveszünk, 50-80 százalék is lehet a hosszú közvetítői láncok különböző díjainak, költségeinek, jutalékainak, haszonkulcsainak az aránya.

Óriásit lehetne spórolni

Kiskerárrés, nagykerárrés, ügynöki díj. Mint amikor az almát a piacon 400-ért vesszük, de a falusi termelő csak 100-at kap érte. Vagy amikor a 200-300 forintos előállítási költségű CD-ért a boltban 4000 forintot is elkérnek. (A szellemi termék, a mű árát most kihagyva.)

Az alma ugyan nem fog ingyen elmászni a faluból a városba, de egy-két nagykereskedelmi lépcsőfok kiiktatása jelentős árcsökkenést tud eredményezni. Egy CD anyagát közvetlenül a szerzőtől letöltve az interneten pedig töredékéért meg lehetne kapni ugyanazt a zenét.

Tartalmat állítunk elő ingyen

A biztosításoknál sokszor az ügyfél több évnyi befizetését is elviszi az ügynök jutaléka. A médiapiacon a reklámügynökségeket gazdagítja a hirdetési bevételek jelentős része, no meg a Google-t, a Facebook-ot.

Gyakori panasz, hogy az egyszerű felhasználó feltölti a videóját, képeit, megosztja, tartalmat állít elő, szelektálja másokét, egyfajta munkát végez, amiért semmit nem kap, de az internetes óriások meggazdagodnak rajta. A szerencsejáték-iparban egyes játékoknál a bevétel harmadát-felét is elvihetik a költségek és adók (a lottónál is).

Amazon helyett blokklánc?

Hogy jönnek ide a kriptodevizák, illetve sok esetben az azokat működtető blokklánc-technológia, kriptók nélkül is? Úgy, hogy az eddig ismerteknél gyorsabb, olcsóbb és megbízhatóbb informatikai rendszert ígérnek a vevők és az eladók összehozására, a fizetések lebonyolítására, a teljesítések nyilvántartására.

Valahogy úgy, mint ahogy az Amazon, az eBay vagy az Alibaba lassan az egész világ összes vevőjét és eladóját egy piactéren koncentrálják, csak – a remények szerint – sokkal olcsóbban, hatékonyabban. (Esetleg még a tetejébe decentralizáltan és névtelenül is.) Kiiktatva a közvetítőket, vagy jóval olcsóbb közvetítőkkel váltva le őket.

Véget vetni a korrupciónak?

Internetes források szerint az Amazon 15, az eBay 12,9 százalékos jutalékot számít fel a kereskedőknek eladásaik után. (És ők még hatékonyabbak, mint a hagyományos kereskedelem.) Lehet, hogy ezt blokklánc-megoldásokkal töredékére tudják majd szorítani, 1-2 százalékra vagy az alá, legalábbis ez a terv.

Egy másik fontos előnye a blokkláncnak, legalábbis ha jól programozták, hogy nem változtatható meg utólag, és átlátható, mindenki számára nyomon követhető. Ezzel egy csomó visszaélést, korrupciót, bűncselekményt, csalást, hamisítást ki lehetne szűrni, bár ehhez komoly törvényhozói akarat is szükséges lenne.

(Aki ismeri a magyar vállalkozói és államapparátusi kultúrát, korrupciót, meg a kilencvenes években született “lepapírozni” – utólag hamis dokumentumokkal legalizálni – kifejezést, az ezt tudná értékelni.)

Sok száz halott kriptó

Itt jön a képbe a bitcoin – és az ether – nagy áramfelhasználása, mert ahol több atomerőműnyi áram kell valaminek az átírásához, és még akkor sem lehetne azt titokban tartani, azt eléggé hamisítás-állónak tekinthetjük.

A legtöbb szkeptikus cikkíró megnézi a Coinmarketcap.com oldalon, hogy megint nőtt a kriptodevizák száma (jelenleg 2071 van ott), majd komolytalannak nyilvánítja az egészet. Pedig a Coinranking.com jobb erre a célra, ahol 4300 érmét tartanak nyilván, vagy a Deadcoins.com oldal, ahol 934, már megszűnt, “halott” kriptó van.

Periódusos rendszer

Ám vannak, ahol komoly programozói, vállalkozói ráfordítással igyekeznek működő üzleti vállalkozást építeni. Ezen kriptodevizák  némelyikének piaci kapitalizációja ma is több tízmillió vagy százmillió dollár. Lehet, hogy sok a szemét, de lehetnek értékek is. Az igaz, hogy a fejlesztések lassan haladnak, és kevés még a működő rendszer.

(Forrás: Jesal Gadhia)

A kriptodevizák dzsungelében egy ideje úgy próbálnak rendet tenni sokan, hogy a kémiai elemek periódusos rendszeréhez hasonló táblázatba rendezik a legfontosabbakat. Számos ilyen próbálkozás létezik, a legszemléletesebbnek Jesal Gadhia blogger verzióját találtuk. (Továbbiak itt, itt és itt.)

Titkos, stabil és light

A “periódusos rendszer” csúcsán mindenütt a bitcoin áll, azután vannak a többi elsősorban fizetési eszközként szolgáló kriptodevizák. Ide tartozik a litecoin (“könnyű érme”, a bitcoin korai utánzója, light-os jellegű verziója), a dash vagy a karikatúrának indult, de komolyra fordult dogecoin is. Más csoportban vannak a szintén fizetésre használt, de titkosított érmék, és a “stabil érmék” (stablecoin), amelyek árfolyamát valahogy rögzíteni próbálják.

Interplanetáris internetet

A médiát szeretnék megreformálni egy másik csoport tagjai, mint a Tron, vagy a BAT, amely saját böngészőt készített, és a felhasználóknak fizet, ha azok reklámot hajlandók nézni. A Steem blogoldalt, videóoldalt és más, már működő médiaoldalakat táplál már 2016 óta.

Egy másik csoportba informatikai szolgáltatásokkal, felhőszolgáltatással kapcsolatos fejlesztések tartoznak. A felhőben való fájtárolást, a weboldalak üzemeltetését, szinte az egész internetet titkosítani és decentralizálni szeretnék. (Storj, Siacoin, Maidsafe, IPFS – “interplanetáris fájlrendszer” – stb.)

Jönnek az okosszerződések

A “Fintech” érmék közé tartozik például a Ripple, az egyik legnagyobb kapitalizációjú kriptó, amely főleg bankoknak kínál megoldást a gyors és olcsó nemzetközi átutalások megoldására. Sokan nem is tartják igazi kriptodevizának, mivel nem decentralizált és hagyományos pénzügyi rendszer problémáira kínál megoldást.

A “platformoknak” nevezett kriptodevizák bonyolult rendszerek, mint az Ethereum, Neo, EOS, Cardano, amelyek okosszerződéseket, üzleti vállalkozások automatizálását teszik lehetővé. Még más kriptodevizákat, zsetonokat is létre lehet hozni a segítségükkel. A digitális könyvekről számítógépes játékokig, művészeti alkotásokig sokmindenre okosszerződést lehet általuk írni, könnyen és gyorsan.

Élelmiszer, egészségügy meg még sok más

Ezzel számos internetes értékesítés automatizálható. (Igazából az okosszerződések világában a programozók mindenütt óriási üzleti lehetőséget látnak, és más kriptodevizáknál is tervezik, hogy lehetővé teszik ezeket.)

Vannak kriptodevizák, amelyeket online tőzsdék, kereskedési platformok igényeire terveztek, másokat az élelmiszerek nyomon követésénél vagy az egészségügyben, különböző más ágazatokban használnának.

Jó, jó, de mikor?

Sokkal többről van itt már szó, mint arról, hogy azon vitatkoznának, a bitcoin pénz-e vagy sem, és van-e fundamentális értéke, vagy sem. Lényegében az egész internet, internetes gazdaság, az online üzlet reformja, jövőbeli bevétele a tét.

Hogy sikerül-e a kriptodevizák programozóinak és vállalkozóinak komoly áttörést elérni, és mikor, vagy a meglevő multik átveszik majd egyes ötleteiket és nyeregben maradnak, még kérdéses. (A legtöbb kriptodeviza-szabadalmat olyan cégek jegyzik be, mint az IBM, a mikrochip-gyártók vagy hitelkártya-cégek.)

Arany középúton?

Mindez nem jelenti azt, hogy a kriptodevizák fényes jövő előtt állnak, de nem is zárja ki. Lehet, hogy végül a blokklánc marad, a kriptók mennek. Blokklánc-alapú dollárelszámolás lesz, a jegybankok hivatalos kriptót bocsátanak ki, vagy valaki kitalál egy teljesen újfajta fizetőeszközt, és az összes többi elértéktelenedik.

De azt sem zárhatjuk ki, hogy a kriptodeviza-hívőknek lesz igazuk, és a kriptodevizák elterjednek, beszivárognak a mindennapi életbe, értékük pedig az egekbe száll. A legvalószínűbbnek talán az látszik, hogy az igazság a kettő között van: az új technológia velünk marad, összeforr az eddigi gazdasággal, növeli a hatékonyságot, de nem forgatja azt fel fenekestül és nem lesz minden más, mint eddig, nem hal ki a dollár sem.

(Ez a cikk nem jelent befektetési tanácsadást, és nem biztat semmilyen termék, kriptodeviza vagy más eszköz megvételére, csupán ismeretterjesztési célokat szolgál.)