Levélben követeli mintegy 600 egykori izraeli biztonsági tisztviselő – köztük a titkosszolgálatok korábbi vezetői – Donald Trump amerikai elnöktől, hogy gyakoroljon nyomást Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökre a gázai háború azonnali befejezése érdekében.
Korábbi Moszad-főnökök is tiltakoznak
„Szakmai megítélésünk szerint a Hamász már nem jelent stratégiai fenyegetést Izraelre”, írták a BBC által hétfőn idézett levélben arra utalva, hogy a 22 hónapja tartó, a Gázai övezet jelentős részét romba döntő hadműveletekben jelentősen meggyengítették a szélsőséges iszlamista szervezetet.
Szerintük az amerikai elnök képes lehet Netanjahut és kormányát „a jó irányba” terelni: „Fejezze be a háborút, hozza vissza a túszokat, állítsa meg a szenvedést”, írták.
Fotó: MTI/EPA/Mohamed Szaber
A követelést az izraeli hadsereg (IDF), az izraeli hírszerző titkosszolgálat (Moszad), a belbiztonsági szolgálat (Shin Bet), a rendőrség és egyes diplomáciai testületek korábbi vezetői is támogatják. A levelet aláírta Moshe Yaalon korábbi izraeli védelmi miniszter, valamint Ehud Barak korábbi izraeli miniszterelnök is.
„Eleinte ez a háború igazságos háború volt, egy defenzív háború. Miután azonban elértük az összes katonai célt, megszűnt igazságos háború lenni”, mondta Ami Ayalon, a Shin Bet korábbi vezetője.
„Libanonban már megtette. Itt az idő, hogy Gázában is megtegye”, írták az amerikai elnöknek címzett levélben a háború befejezésére utalva.
A brit adó szerint az még nem világos, hogy milyen nyomást gyakorol majd Trump Netanjahura a levél hatására – ha gyakorol rá egyáltalán. Az Egyesült Államok Izrael legfőbb szövetségese és legnagyobb fegyverszállítója, Trump pedig folyamatosan támogatja Netanjahut, mégha viszonyuk az elmúlt hónapokban a gázai civil áldozatok nagy száma és a növekvő nemzetközi tiltakozás miatt feszültté is vált.
Az amerikai elnök múlt héten – szembehelyezkedve a hivatalos izraeli narratívával – maga is úgy fogalmazott, hogy „valódi éhínség” van Gázában, és felszólította a zsidó államot minden segély beengedésére.
A korábbi izraeli tisztviselők azt követően fordultak Trumphoz, hogy Netanjahu már a hadműveletek kiterjesztését fontolgatja a Hamásszal folytatott közvetett tárgyalások összeomlása után, a héten pedig a Hamász és az Iszlám Dzsihád is olyan videókat tett közzé, amelyeken súlyosan lesoványodott, éhező túszok láthatók.
Eközben ENSZ- és nemzetközi segélyszervezetek is azzal vádolják az izraeli vezetést, hogy szándékosan idézett elő éhínséget a Gázai övezetben.
Szégyen, düh és fájdalom
A Netanjahu-kormány gázai politikája tehát már Izraelben is ellenkezést vált ki, és nem csak a volt biztonsági vezetők között: múlt héten például közös levélben követelt „bénító szankciókat” saját országával szemben 31 közismert izraeli közszereplő, köztük művészek, tudósok és egyéb értelmiségiek.
„Mi, az országunk és palesztin szomszédaink békés jövője mellett elkötelezett izraeliek, óriási szégyenkezéssel, dühvel és fájdalommal írjuk mindezt”, fogalmaznak.
„Országunk halálra éhezteti a gázai embereket, és azt fontolgatja, hogy erővel távolítja el palesztinok millióit az övezetből. A nemzetközi közösségnek bénító szankciókat kell kivetnie Izraelre, amíg nem fejezi be ezt a brutális hadjáratot és nem valósít meg állandó tűzszünetet”, írják a The Guardianban megjelent levelükben.
Az izraeli egyetemek és főiskolák mintegy 1300 tudósa már júniusban levelet küldött az izraeli akadémiai rendszer vezetőinek, amelyben arra szólították fel őket, hogy „mozgósítsák az izraeli akadémiai világ teljes súlyát” a gázai háború megállítására.
„Ez a háborús bűnök, sőt az emberiség elleni bűnök borzalmas litániája, mindez a saját hibánkból” – olvasható a levélben. Hozzáteszik: „Nem állíthatjuk, hogy nem tudtunk róla. Túl sokáig hallgattunk.”
Két izraeli emberi jogi szervezet, a B’Tselem és a Physicians for Human Rights Israel pedig egyenesen népirtással vádolta meg Izraelt a múlt héten.
A B’Tselem „A mi népirtásunk” címmel megjelent közleményében többek között azt írja, hogy vizsgálatuk szerint „a népirtó rezsim Izraelben” a palesztin társadalom elpusztításán dolgozik, és ezt alátámasztják vezető izraeli politikusok és katonai parancsnokok nyilatkozatai is.
A két izraeli jogvédő szervezet szintén arra szólítja fel Izraelt és a nemzetközi közösséget, hogy tegyen azonnali lépéseket a népirtás megállítására, és használjon fel minden rendelkezésére álló jogi eszközt ennek érdekében. Az izraeli kormány tagadja a vádakat, és azt állítja, hogy csak a Hamászt akarja megsemmisíteni.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a szélsőséges iszlamisták is fokozzák saját népük szenvedését azáltal, hogy nem tudnak megegyezni a tűzszünetről Izraellel.
Tüntetés a túszokért és a tűzszünetért
Eközben továbbra is rendszeresek a kisebb-nagyobb háborúellenes demonstrációk Izraelben: múlt héten is több ezren tüntettek Tel-Avivban annak érdekében, hogy az izraeli kormány egyezzen meg tűzszünetben a Hamásszal, fejezze be a háborút és hozza haza a túszokat.
Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan
Hétvégén az egyik tüntetésen felszólaltak az egyik túsz hozzátartozói is, akik éheztetéssel vádolták meg a Hamászt. A túszok családjai közleményükben Netanjahut is támadták, aki szerintük kisiklatja a tűzszüneti tárgyalásokat.
Az izraeli demonstrálók egy része már szintén népirtással vádolta meg saját kormányát, és éhező gázai gyerekek fotójával tüntetett.
A New York Times szerint az izraeliek többsége már régóta pártol egy olyan egyezséget, amely véget vetne a háborúnak, és cserében az összes, még fogságban lévő túsz is kiszabadulna.
Az elmúlt hónapokban ugyanakkor egy kis, de egyre hangosabb csoport már morális alapon követeli a háború befejezését.
Sokan közülük – írja az amerikai lap – a Hamász 2023. október 7-i, mintegy 1200 áldozatot követelő terrortámadása után még támogatták a háborút Izrael önvédelemhez való jogára hivatkozva, most ugyanakkor már azt hangoztatják, hogy a zsidó állam túl messzire ment, és a saját értékeivel megy szembe.
Gázai közlések szerint az izraeli hadműveletekben mintegy 61 ezer palesztin vesztette életét, egy jelentős részük nő és gyerek.
Eközben külföldön is vannak olyan zsidó szervezetek – például az amerikai Jewish Voice for Peace (Zsidó Hang a Békéért), vagy a szintén amerikai IfNotNow –, amelyek azonnali tűzszünetet követelnek, és rendszeresen részt vesznek háborúellenes, az izraeli kormányt népirtással vádoló tüntetéseken. Az előbbi, anticionista szervezetnek már több mint 765 ezer tagja, a közösségi oldalakon pedig több mint kétmillió követője van.
Netanjahu nem áll le
Az erőteljes nemzetközi és az éledező izraeli tiltakozás ellenére a helyzet érdemben alig javul, aminek mintegy kétmillió palesztin, valamint a még életben lévő, mintegy 20 izraeli túsz látja a kárát.
Izrael a közelmútban lazított a segélyszállítmányok beengedésére vonatkozó szigoron, de nem elégséges mértékben: gázai közlések szerint hétfőn mindössze 95 kamionnyi segély jutott be az övezetbe, miközben napi minimum 600 kamionnyira lenne szükség, és izraeli erők 36 segélyre várót lőttek le, így a május óta ily módon életüket vesztett palesztinok száma 1400 fölé nőtt. (Az IDF vitatja a számokat, és általában a „fenyegető” környezetre hivatkozik a fegyverhasználatnál. A közlések valóságtartalmát nehéz ellenőrizni, mivel Izrael nem enged be újságírókat az övezetbe.)
A háború kezdete óta éhen halt palesztinok regisztrált száma 188-ra emelkedett, közülük 98 gyerek.
A kiszivárgott hírek szerint Netanjahu, akit az uniós vezetők közül csupán Orbán Viktor miniszterelnök fogadott hivatalos látogatáson az elmúlt bő másfél évben, a héten dönthet majd a következő lépésekről.
Miközben már Washington is a háború befejezését szeretné, izraeli tisztviselők egy része arról beszél, hogy kiterjeszthetik a katonai offenzívát, és az övezet egyes részeit Izraelhez csatolnák.
Összegezve: a tiltakozás – még ha nem is tömeges – már az izraeli volt katonai-politikai vezetés, illetve az ottani értelmiség egy részénél is megfigyelhető. Azaz már Izraelben is egyre többen tartják morális szempontból vállalhatatlannak a Gázai övezet borzalmait és az ennek előidézésében játszott izraeli szerepet.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
