„Példátlan horror” – az izraeli szélsőjobb diktál a gázai háborúban

Egyre több, Izraellel szemben kritikus szakértő véli úgy, hogy a gázai háborúban a hivatalos katonai célokat már rég felülírták a szélsőjobb politikai céljai, írja elemzésében a Financial Times (FT).

Szélsőjobbos nyomás

A brit üzleti lap emlékeztet: Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és támogatói hajthatatlanok abban a tekintetben – és ez a hozzáállásuk nem változott a 2023. október 7-i Hamász-terrortámadás óta –, hogy csak katonai eszközökkel lehet hazahozni a Gázai övezetben fogságban lévő túszokat (ők még mintegy 50-en lehetnek)  és megsemmisíteni a Hamászt.

A két cél közül azonban egyiket sem sikerült teljesen elérni az izraeli hadműveletek kezdete óta eltelt 21 hónapban.

 Gáza „nagy része romokban hever”, a palesztin halálos áldozatok száma pedig már csaknem 60 ezerre nőtt helyi egészségügyi szervek szerint (egy jelentős részük nő és gyerek). A civil áldozatok nagysága miatt a zsidó állam szövetségesei, köztük az Egyesült Államok is egyre dühösebbek az izraeli vezetésre.

Eközben a zsidó államban is egyre többen kritizálják a kormányt amiatt – írja az FT –, hogy az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletei egyre céltalanabbnak tűnnek: az izraeli katonákat, a túszokat és a palesztin civileket is feláldozzák Netanjahu politikai céljainak oltárán.

Kritikusai szerint az izraeli kormányfő – akit Orbán Viktor miniszterelnök március végén hivatalos látogatáson fogadott Budapesten, az uniós országok vezetői  közül egyedüliként – azért ragaszkodik a háború folytatásához, hogy egyben tartsa kormányát.

Kabinetjének szélsőjobboldali tagjai ugyanis a koalíció felmondásával fenyegették meg, ha befejezi a hadműveleteket.

„Ez egy felőrlő jellegű háború. Nincsenek stratégiai tervek vagy célok. Olyan, mint egy mocsár”, mondta Michael Milshtein, az IDF korábbi hírszerző tisztje. Szerinte a Hamász továbbra is létezik és aktív, és a domináns erőnek számít az övezeten belül. Nem hoztak létre valódi alternatívát helyette, és március óta egyetlen túsz sem tért vissza élve, hívta fel a figyelmet.

Eközben meredeken nőttek az IDF veszteségei is: miközben a márciusi tűzszünet összeomlását követő három hónapban 11 katona vesztette életét, június óta már 35.

Az elűzés a cél? 

Ma már izraeli kritikusok egy része, köztük Ehud Olmert korábbi miniszterelnök is háborús bűnök elkövetésével vádolja az izraeli kormányt. (Nemzetközi emberi jogi szervezetek, köztük az Amnesty International és a Human Rights Watch egyenesen azt állítják, hogy Izrael népirtást követ el Gázában, és döbbenetes tapasztalatokról számoltak be az övezetben szolgálatot teljesített amerikai orvosok is. Az izraeli kormány visszautasítja a vádakat. )

Az arab országok, a palesztinok és egyre többen szerte a világon pedig attól tartanak, hogy az izraeli offenzíva valódi célja az övezet lakhatatlanná tétele és a palesztinok elűzése.

Közvélemény-kutatások szerint már az izraeliek túlnyomó többsége is támogatna egy olyan egyezséget, amelynek nyomán a még fogságban lévő túszok (akik közül még mintegy 20-an lehetnek életben) kiszabadulhatnak, a háború pedig véget ér.

Az újabb, 60 napos tűzszünetre vonatkozó tárgyalások jelenleg is folynak Katarban közvetítőkön keresztül. A Hamász azt szeretné, ha Netanjahu garanciákat adna arra, hogy az újabb tűzszünet után végleg befejezi a háborút. Az izraeli kormányfő erre nem hajlandó.   

„Rafah nem létezik többé”

Az izraeli erők jelenleg a Gázai övezet háromnegyed részében vannak jelen, és a napokban jelentős katonai offenzívát indítottak a közép-gázai Deir al-Balah városa ellen, ahol állítólag a túszokat tartja fogva a Hamász. Emellett hadműveleteket végeznek Hán Júniszban és Gázaváros környékén is.

A Gázai övezet egy jelentős része, köztük a déli Rafah városa is a „földig lett rombolva”.

„Rafah nem létezik többé. Az egész egy romhalmaz. A Hamász 17 évig alakította Gázát a saját módján. Mi csaknem két évig alakítottuk a sajátunkon”, mondta az FT-nek egy, a környéken szolgálatot teljesítő izraeli tartalékos katona.

Bár az IDF állítása szerint több mint 20 ezer Hamász-tagot ölt meg, köztük csaknem az összes vezetőt, a szélsőséges iszlamista szervezet képes volt sok ezer új harcost toborozni az izraeli és amerikai hírszerzés szerint. Elszigetelt csoportjai pedig továbbra is képesek rajtaütni az izraeli erőkön.

Az IDF napi szinten hajt végre légicsapásokat az övezetben, amelyek hivatalosan a Hamászt célozzák, de óriási civil áldozatokkal járnak helyi egészségügyi szervek szerint. A hadsereg  ki nem mondott stratégiája, hogy növelje a nyomást a Hamászon a tűzszüneti feltételek elfogadása érdekében, mondta egy magasrangú tiszt a brit lapnak.

Netanjahu azt hangoztatja, hogy csak akkor fejezi be a háborút, ha minden túsz visszatér, a Hamászt megsemmisítik, és Gáza nem jelent fenyegetést többé Izraelre nézve. A miniszterelnök egy korábbi tanácsadója, Yaakov Amidror nemrég azt mondta, hogy ha nem lesz egyezség a Hamásszal, akkor „egész Gáza olyan lesz, mint Rafah” (azaz a földig rombolják).

Az izraeli kormány szélsőjobbos tagjai pedig már nyíltan beszélnek arról, hogy ismét megszállják az övezetet és izraeli telepesekkel népesítik be.

Több miniszter arról is beszélt, hogy egyetlen városba terelnék össze a palesztinokat, akik nem térhetnének vissza otthonaikba – a tervet világszerte etnikai tisztogatásként értékelték.

Nő a nemzetközi tiltakozás

Eközben – tesszük hozzá – a civil áldozatok óriási száma, valamint a segélyek egy jelentős részének visszatartása miatt előállt kritikus humanitárius helyzet egyre nagyobb nemzetközi megütközést vált ki.

A hét elején például közös levélben követelte 25, nagyrészt európai  ország a gázai háború azonnali befejezését.

Kiemelték, hogy „a gázai civilek szenvedése új mélységeket ért el”.  Elítélték, hogy Izrael „cseppenként adagolja” a segélyeket, valamint elítélték a segélyre, élelemre és vízre várakozó civilek „embertelen legyilkolását”. „Szörnyű, hogy több mint 800 segélyt kereső palesztint öltek meg”, fogalmaztak. (Izrael vitatja a számokat.)

Az aláírók elfogadhatatlannak nevezték, hogy az izraeli kormány megtagadja az alapvető humanitárius segítségnyújtást a gázai palesztinok számára. Tiltakoztak az ellen is, hogy „bármilyen területi vagy demográfiai változás” történjen a megszállt palesztin területeken. Egyúttal a Hamászt is felszólították a még fogságban lévő izraeli túszok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására.

Az aláírók között nem található meg a magát háborúellenesnek tartó magyar kormány. 

Példátlan horror

Szerdán több mint 100 segélyszervezet arra figyelmeztetett, hogy tömeges éhínség terjed Gázában, amely már saját kollégáikat is sújtja. Az izraeli kormány blokádját okolják az éhínségért, az ugyanakkor azt állítja, hogy a Hamász ellopja a segélyeket. Az AFP hírügynökség szerint helyi munkatársai szintén szenvednek az élelemhiánytól.     

A BBC-nek a helyiek szintén extrém éhínségről számoltak be: az anyák nem tudják etetni a gyerekeiket, a kórházakban gyerekek halnak éhen. „Nincs élelem és gyógyszer. Csontvázak lettünk. Gáza élhetetlenné vált. Ki akarok jutni ebből a pokolból. Nem bírom tovább”, mondta egy 19 éves fiatal.    

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár pedig kedden úgy fogalmazott: az elmúlt éveket tekintve példátlan az a horror, amit az izraeli katonai uralom alatt élő palesztinok elszenvednek.

Korábbi interjúnkat a témában N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet szakértővel itt érhetik el: