Több nyugati ország után az EU-nál is betelt a pohár amiatt, hogy Izrael továbbra sem enged be megfelelő mennyiségű segélyt a Gázai övezetbe, ahol emiatt – segélyszervezetek egybehangzó jelentése szerint – egyre súlyosabb éhínség bontakozik ki.

Az eddigi legerősebb lépés az EU-tól

Kaja Kallas, az unió külügyi főképviselője az uniós külügyminiszerek keddi találkozója után bejelentette, hogy az EU felül fogja vizsgálni politikai és gazdasági egyezményét Izraellel a gázai „katasztrofális helyzet” miatt.  A lépést Caspar Veldkamp holland külügyminiszter kezdeményezte.

„Gázában a helyzet katasztrofális. Természetesen üdvözöljük az Izrael által beengedett segélyt, de ez csepp az óceánban. A segélyeknek azonnal be kell jutniuk, akadály nélkül és nagy mennyiségben, mert erre van szükség”, mondta a külügyi főképviselő.

Ezzel arra utalt, hogy Izrael hétfőn – mintegy két és fél hónapos szünet után – minimális mennyiségű segélyt átengedett a határon.

Az EU és Izrael közötti egyezmény még 2000-ben lépett életbe. A két fél akkor megállapodott abban, hogy a kapcsolatuknak „az emberi jogok tiszteletén és demokratikus elveken kell alapulnia”.

A holland külügyminiszter a felülvizsgálatot indítványozó levelében aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az izraeli politika „súlyosbítja a már amúgy is borzalmas humanitárius helyzetet” a Gázai övezetben.

Egyúttal olyan megnyilatkozásokat idézett az izraeli kormánytagoktól, amelyek szerint Izrael gyakorlatilag ismét meg kívánja szállni a Gázai övezet, valamint Szíria és Libanon egyes részeit, valamint tovább ronthatja a helyzetet Ciszjordániában.

A holland külügyminiszter szerint a felülvizsgálatról szóló döntés „nagyon fontos és erőteljes jelzés.”

Szintén kedden Nagy-Britannia, Franciaország és Kanada közös állásfoglalásban arra szólította fel az izraeli kormányt, hogy azonnal szüntesse be újabb katonai offenzíváját a Gázai övezetben.

Nagy-Britannia pedig felfüggesztette a tárgyalásokat a zsidó állammal a kereskedelmi egyezményről, berendelte az ország nagykövetét, és újabb szankciókat vetett ki izraeli telepesekre a nemzetközi jogilag megszállt területnek minősülő Ciszjordániában.           

Az izraeli kormány azt állítja, hogy a márciusban indult, újabb gázai offenzíva szükséges a Hamász felszámolásához, a blokáddal pedig nyomás alá akarják helyezni a szélsőséges iszlamistákat. Az izraeli külügyminisztérium visszautasította az uniós lépést, szerintük az EU „teljesen félreérti azt a komplex realitást, amivel Izrael szembesül”.

Hogyan szavazott Magyarország? 

Ami az egyes tagállamok álláspontját illeti, Kallas szerint az ülésen az uniós miniszterek „erős többsége” támogatta a felülvizsgálatot.

A Reuters értesülései szerint 27-ből 17 miniszter pártolta a javaslatot. 

Az ellenkezők között volt például Jan Lipasky cseh külügyminiszter, aki szerint az EU-nak előbb találkozót kellene szerveznie Izraellel, hogy kifejezze aggodalmait.

Lapunk megkérdezte a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy Magyarország támogatta-e a felülvizsgálatot, és mi az álláspontja a kérdésben, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Eközben szintén kedden 22 donorország – köztük 15 uniós tagország – közös közleményben szólított fel a segélyek azonnali beengedésére arra hivatkozva, hogy az övezetben kimerültek az élelmiszer és gyógyszerkészletek, „az emberek pedig éheznek”.  Az aláírók között nem volt ott Magyarország.

Kaja Kallas szerint a ciszjordániai erőszakos izraeli telepesekkel szemben is újabb szankciókat készítettek elő, de ezeket egyetlen ország blokkolta. A Reuters értesülései szerint ez Magyarország volt.

A magyar kormány mind az ENSZ-ben, mind az EU-ban általában Izraelnek kedvező álláspontot képviselt az elmúlt mintegy másfél évben, és ezzel legtöbbször szembement a nemzetközi közösség nagy részével.

Idén tavasszal pedig Orbán Viktor – egyedüli kormányfőként Európában – hivatalos látogatáson fogadta Benjámin Netanjahut, akit a Nemzetközi Büntetőbíróság köröz. Szerinte ugyanis „alapos okkal” állítható, hogy az izraeli kormányfőt „bűnügyi felelősség” terheli „háborús és emberiesség elleni bűncselekmények” elkövetéséért a gázai háborúban. Netanjahu visszautasítja a vádakat.

„Gáza egy vágóhíd” 

Ami a gázai humanitárius helyzetet illeti, bár izraeli illetékesek szerint 93 teherautónyi segélyszállítmányt már beengedtek az övezetbe, ezek mostanáig nem jutottak el a rászorulókhoz. Az ENSZ szerint ennek oka, hogy Izrael egyelőre nem adott engedélyt a biztonsági ellenőrzésen már átesett segélyek kiszállítására.

Bár az izraeli vezetés eddig tagadta, segélyszervezetek és helyi lakosok egybehangzó beszámolói szerint az övezetben már most kiterjedt az éhínség. A kritikus humanitárius helyzet miatt bizonytalan a még fogságban lévő, mintegy 20 izraeli túsz sorsa is.

Tom Fletcher, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettes kedden azt mondta: 14 ezer csecsemő fog meghalni Gázában, ha 48 órán belül nem jutnak el hozzájuk a segélyszállítmányok.

Mindeközben folytatódnak az izraeli légitámadások, amelyekben csak az elmúlt éjjel 45-en haltak meg helyi közlések szerint. 

Az izraeli hadműveletekben, amelyek a 2023. október 7-i, csaknem 1200 halálos áldozatot követelő Hamász-terrortámadás után indultak meg, eddig több mint 53 ezren haltak meg helyi, az ENSZ által is elfogadott közlések szerint. Az áldozatok többsége nő és gyerek.

A SkyNewsnak a gázai Hán Júniszban található kórházban dolgozó orvos azt mondta, hogy a világ vezetőinek beszéd helyett végre cselekedniük kellene. Az övezetet egy vágóhídhoz hasonlította a bombázások pusztító hatása miatt.       

A brit adó helyszíni riportja szerint minden beteg alultáplált, és a gyerekek szenvedései a legnagyobbak.