A 2022. november 30-ai dátum alighanem bevonul a tudománytörténetbe. Ekkor mutatták be az OpenAI cég ChatGPT mesterségesintelligencia-rendszerét, amely annyira megdöbbentően jól működik, hogy napok alatt több millió felhasználót vonzott. Csak úgy csodájára jártak az emberek. Sokak szerint 2023 a mesterséges intelligencia éve lesz – és egy hatalmas befektetési sztori.
Egy másik forradalmi technológia pedig – attól függetlenül, hogy a kriptodevizák árfolyama éppen hol tart, sőt kriptodevizák nélkül is – a blokklánc-technológia. Azonnal fel is erősödtek a spekulációk arról, hogy mi lesz, ha ez a két terület találkozik. Valamiféle rémálom lesz belőle? Vagy hatalmas új távlatok az informatikában, az üzleti életben, a befektetések terén?
Hogy erősítheti egymást a két szektor?
“A mesterséges intelligencia (AI) és a kriptovaluták a 21. század két leggyorsabban fejlődő és legbefolyásosabb technológiája. A mesterséges intelligencia számos iparágat forradalmasít azzal a képességével, hogy hatalmas mennyiségű adatot képes feldolgozni és az adatok alapján döntéseket hozni. A kriptovaluták pedig megváltoztatják a pénzről, a tranzakciókról és az értékről való gondolkodásunkat. A mesterséges intelligencia és a kriptovaluták közötti szinergiák sokrétűek és változatosak.
- A mesterséges intelligencia például a kriptovaluták biztonságának javítására használható, mivel segíthet a csalás, a pénzmosás és más rosszindulatú tevékenységek felderítésében és megelőzésében. Az AI-algoritmusok gyorsan azonosíthatják és megjelölhetik a szokatlan vagy gyanús tranzakciókat.
- Egy másik terület a decentralizált autonóm szervezetek, DAO-k fejlesztése. A DAO egy decentralizált, digitális szervezet, amelyet számítógépes kódként kódolt szabályok irányítanak. A mesterséges intelligencia felhasználható e szabályok megtervezésének és végrehajtásának segítésére, biztosítva, hogy azok igazságosak, átláthatóak és hatékonyak legyenek.
- Emellett a mesterséges intelligencia felhasználható a DAO-k adatainak elemzésére és a jövőbeli teljesítményükre vonatkozó előrejelzések készítésére, ami segít a befektetőknek megalapozott döntéseket hozni.
- A mesterséges intelligencia a kriptopénz-tranzakciók hatékonyságának és skálázhatóságának javítására is használható.
- A mesterséges intelligencia lehetővé teszi a vállalkozások és szervezetek számára, hogy számos rutinfeladatot és folyamatot automatizáljanak. A kriptovaluták pedig az értékteremtés olyan új formáit teszik lehetővé, mint például a mikrofizetések, amelyek korábban nem voltak lehetségesek.
Ahogy a mesterséges intelligencia és a kriptovaluták tovább fejlődnek és érnek, izgalmas lesz látni, milyen új innovációk és alkalmazások jelennek meg az elkövetkező években.”
De mi is volt a kérdés?
A figyelmes olvasó észreveheti, hogy a fenti szövegben két idézőjel található. Azt ugyanis maga a ChatGPT írta arra a kérésre, hogy “írj nekem egy esszét a mesterséges intelligencia és a kriptovaluták közötti szinergiákról”. (Amit némileg rövidítettünk.) A megdöbbentő az, hogy a válasz korrekt, simán elmenne egy középiskolai dolgozatnak, egybevág különböző cikkek és blogbejegyzések mondanivalójával. (Nem csoda, hiszen ilyeneken tanították be a szoftvert.)
A ChatGPT által készített felsorolás azonban aligha teljes, de lehet, hogy a kérdés nem volt precíz. Ennél sokkal szorosabb együttműködés is várható. Ahogy a Coingecko cikke írja:
Ahogy a mesterséges intelligencia és a blokklánc-infrastruktúra tovább fejlődik, csak idő kérdése, hogy mikor fonódnak össze, és a mesterséges intelligencia mikor lép közvetlenül kapcsolatba a blokkláncokkal.
Hab a tortán, hogy a fordításhoz segítségként használt Deepl.com is azt állítja magáról, hogy a legfejlettebb AI-t használja, “neurális hálózatokkal”.
Hogyan fektessünk a mesterséges intelligenciába?
A technológia tehát részben lassan és fokozatosan (mint a fordító vagy beszédfelismerő szoftverek segítségével, valamint a Siri, Alexa stb. asszisztensekkel), részben hirtelen már betört az életünkbe. Nagy kérdés, hogyan lehet ebbe befektetőként is beszállni. A szolgáltatás elképesztően jó működésén túl a másik nagy hír volt tavaly év végén, hogy a Microsoft kereken tízmilliárd dollárt fektet az OpenAI-ba.
A hagyományos pénzügyi rendszerben számos ETF (tőzsdén kereskedett alap) van, amelyek témája az AI. (Egy ilyen gyűjtemény látható itt, egy másik pedig itt.) Ezek egy részének problémája azonban, hogy általában sok olyan cég részvényét is tartalmazzák, amelynek tevékenységének csak kis szelete kapcsolódik a témához. (Például az Nvidia vagy a Google.) Az AI és a robotika, illetve automatizálás témája is kéz a kézben járnak, összekeverednek. Másrészt a legtöbb amerikai ETF nem kapható Európában (magánszemélyeknek), bár arra jók, hogy a portfóliójukat tanulmányozzuk, abból szemezgessünk.
Ezért lehet az, hogy a ChatGPT november végi bejelentése nem mozgatta meg igazán a grafikonunkon látható ETF-ek árfolyamát. A mögöttes cégek sok minden mással is foglalkoznak, nemcsak AI-val.
Ezerszáz százalékkal száguldó kriptodeviza
Egészen más a helyzet a mesterségesintelligencia-üzletághoz kapcsolódó kriptodevizákkal. Ezek már decemberben is sokat drágultak, de igazán az idén, sőt az utóbbi 1-2 hétben kaptak szárnyat. Az AI-kategóriát vezető SingularityNET (AGIX) 1100 százalékkal emelkedett néhány hét alatt, azaz nagyjából 12-szeresére. E sorok írásakor éppen 28 százalékos napi ugrást mutat, miután bejelentettek egy partnerségi megállapodást a Cardano rendszerrel. Kapitalizációja pedig 660 millió dollár.
De az egész szektor replektorfényben van, a Google például a napokban bejelentette, hogy heteken belül piacra dobja saját AI-alkalmazását Bard néven. A ChatGPT megmutatta, hogy az üzletág már “monetizálható”, pénzt lehet érte kérni, mert működik – ellentétben például az önvezető autókkal.
Mire jó a kriptó az AI-nek?
A SingularityNET egyébként decentralizált platform a mesterséges intelligencia (AI) szolgáltatások létrehozására, megosztására és pénzzé tételére. Egyfajta piactér, ahol a fejlesztők (programozók) és a felhasználók találkoznak, ahol MI-szolgáltatásokat lehet árulni és bérbe venni.
A SingularityNET platform az Ethereum blokkláncra épül, és intelligens szerződéseket használ a felhasználók és az AI-szolgáltatók közötti tranzakciók megkönnyítésére. Az üzletek a platform pénznemeként használt AGI tokenekkel bonyolíthatók.
Dotcom-mánia után AI-őrület?
Lassan minden részvényt felhajtanak, aminek a nevében AI van – írja a Yahoo Finance keddi piaci összefoglalója. A helyzetet a 2017-es kriptodeviza-mániához hasonlítja, amikor mindent vettek, aminek a nevében a blokklánc szerepelt. (A kilencvenes évek végén pedig mindent, ahol internetre való utalás volt, például .com – a szerk.) Ilyenek a C3.ai (AI), a SoundHound (SOUN) vagy a BigBear.ai (BBAI).
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Tavalyhoz képest az uniós GDP 1,5 százalékot nőtt, szemben a magyar 0,2 százalékos növekedéssel. Negyedéves alapon az EU gazdasága sem bővült nagyot. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
