A Yandex, Oroszország vezető internetes vállalata eladja az online platformját és a yandex.ru nevű honlapját a rivális VK számára. Az üzlet korlátozza az oroszok hozzáférését a független médiához.

Az orosz versenyhatóság (Federalnaja Antimonopolnaja Szlúzsba - Federal Antimonopoly Service of Russia; FAS) a trösztellenes törvények megsértésével vádolja az Apple-t, és bírság kivetését helyezte kilátásba az amerikai technológiai konszern ellen.

Egyre több szó esik a nagy techcégek fizetési megoldásairól idehaza is, miután a bankok csatlakoztak vagy hamarosan csatlakozni fognak ezekhez. De vajon mire használhatók ezek és mennyire vagyunk lemaradva más országoktól ezekben a szolgáltatásokban?

Az új törvény teljesen más viselkedést követel majd. 

Számos magyar városban március 11-től ugyanis újra járnak a Google Street View kamerás autói, az egész világ láthat majd egy elkapott szerencsétlen pillanatot.

Az IMF, a Nemzetközi Valutaalap és az ENSZ is ad vagy gyűjt, több vállalatnál az oroszok nem vásárolhatnak az online boltjaikban.

A digitális világban néhány internetes platform világszintű dominanciája és megkerülhetetlensége közismert, a pálya most még feléjük lejt - de Európában már készül az a szabályozás, amely gátat szabhat versenyellenes magatartásuknak. Dr. Márky Gábor, a bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda Partnerének szakcikke.

Nagy mozgások nem voltak a top 10-ben, a legnagyobb növekedést a TikTok tudta összehozni. Tarolnak az amerikai és kínai cégek.

A tegnapi technológiai vérengzés után már korrekcióról beszélnek a Nasdaq-on, de ma egyébként is javulni látszik a helyzet. Végre jött pár kedvező banki gyorsjelentés, és Kína is stimulálja a gazdaságát. Az energiafaló bitcoin-bányászat betiltását sürgetik, közben a Google egy olyan kártyán dolgozik, amelynek segítségével kriptodevizánkat elkölthetjük.

Az Európai Törvényszék helyben hagyta az Európai Bizottság Google-ra kiszabott, 2,42 milliárd eurós versenyfelügyeleti bírságát, egyúttal kimondta: a cég visszaélt erőfölényével. A döntés megerősítőleg hathat a hazai, hasonló versenyhatósági vizsgálatokra is, áll a GVH közleményében, amelyből az is kiderül, a magyar hivatal mely nagy nemzetközi platformokat vizsgálja.

A belügyeibe való beavatkozással vádolt amerikai IT-cégeket az orosz külügyi szóvivő csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján.

Az egyre növekvő nyomás hatására a Facebook és a Google közel 600 millió dollárt különített el a hírszolgáltatók támogatására világszinten, így több ezer médium kapott pénzügyi és más jellegű, például oktatási támogatást.

A francia versenyhivatal 220 millió eurós (több mint 76 milliárd forintos) bírságot szabott ki a Google amerikai vállalatra az online reklámpiacon folytatott gyakorlata miatt, és reformokra szólította fel az óriáscéget.

Magyarországon a K&H vezeti be elsőként a Google Pay okostelefonos fizetési megoldást a hazai pénzintézetek között. A szakértők szerint az utóbbi időben felgyorsult pénzügyi digitalizációnak mindez újabb lendületet adhat.

1848. március 15-én mi magyarok a szabadságot, az autonóm, nemzeti önállóságon alapuló polgári öntudat kifejeződését ünnepeljük. A 173 évvel ezelőtti, márciusi ifjak által összeállított 12 pont első helyén ez állt: "Kivánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését." Mit jelentenek ma, a 21. században ezek a szavak? Ki és mi veszélyezteti ma a sajtó szabadságát, mit is jelent ma a cenzúra? Ezekre a kérdésekre rendhagyó módon Brad Smith, a Microsoft elnökének pénteken, az amerikai Kongresszus albizottságának meghallgatásán tett tanúvallomását idézzük válaszul, mert olyan állításokat fogalmaz meg, amelyek egyszerre időtállók és reflektálnak az aktuális helyzetünkre, nemcsak Magyarországon, de szerte a világon. 1848. március 15-én ugyanis a haza és a haladás ügye még nem mondott ellent egymásnak, harmonikus egységben fonódtak össze. Erre lenne ma is szükség.

A Big Tech két cége a tervezett amerikai törvény miatt csapott össze, amely szerint a platformoknak fizetnie kellene a médiának a hírekért. Egyre világosabb mindenki számára, hogy a bajban levő hírmédiát meg kell segíteni, hogy a sajtó ellássa alapvető feladatát: tükröt tartson, és beszámoljon a közönségnek arról, mi történik a világban. 

A Facebook is hajlandó egymilliárd dollárt fizetni a hírekért. A Google-hoz hasonlóan három év alatt adna ennyit a kiadóknak.

A Facebook közösségi hálózatot üzemeltető cég szerdán bejelentette, hogy a médiapiaci szabályozásról szóló, általa is vitatott ausztrál törvény miatt a továbbiakban ausztráliai platformján nem engedélyezi használóinak a hírek megismerését vagy akár megosztását.

A vállalat az elmúlt napokban legalább négy szolgáltatót keresett meg azzal, hogy közvetlenül fizetne nekik a hírtartalmakért. Közben Canberra már tárgyalja a törvényt, melyet, ha sikeresen működik, az egész világ átvehet, globálisan sarokba szorítva ezzel a Google-t és a Facebookot.

Nem tudta lebeszélni Mark Zuckerberg, a Facebook vezetője az ausztrál kormányt arról, hogy bevezesse a médiapiacot szabályozó kódexet, amely rákényszerítené eleinte csak a Google-t és a Facebook-ot, hogy fizessen a helyi sajtóorgánumokból átvett hírtartalmakért.

Az Egyesült Királyságban sikerült elérni a kiadóknak, hogy a Facebook fizessen a tartalmakért. A Facebook News keretében megjelenő anyagokért fog pénzt adni a közösségi oldal.

Új fejlemény a Google ellen indított legújabb perben: eddig csak annyit lehetett tudni, hogy a piac leuralása érdekében játszott össze a két techgigász, most már az is látszik, hogy a lehetséges támadások kivédésére is előre lepaktáltak.

A múlt héten már több csapást is mértek az EU és az Egyesült Államok különböző szervezetei a Facebookra és a Big Tech többi cégére. Ma újabb fenyegetéssel kénytelenek szembenézni a legnagyobb digitális cégek: az EU új szabályozási tervei szerint az ismételt szabályszegések következményeként fel is darabolhatja a multikat.

Az elmúlt napokban ismét egyre több hír jelent meg arról, hogy mind az EU, mind az Egyesült Államok több fronton is beveti a nehéztüzérséget a világ legnagyobb közösségi médiát üzemeltető tech cége ellen. A folyamat évekkel ezelőtt indult, ám sokáig nem lehetett tudni, mennyire komolyak ezek megrendszabályozási szándékok. Most úgy tűnik, tényleg betelt a pohár a nyugati világ két leghatalmasabb szervezeténél.

Nemrég megjelent egy 144 oldalas német nyelvű tanulmány arról szól, hogyan csalta tőrbe a médiát a Google, amely egyben mecénási szerepben tűnik fel. A tanulmány alapját 25 német médiavezetővel és digitális médiával foglalkozó újságíróval készített anonim interjún, a Google Digital News Initiative (DNI) 2015 és 2019 között finanszírozott 645 projektje adatainak elemzése, valamint a német kiadók által használt Google eszközök elemzése szolgáltatja. A tanulmány szerzői Ingo Dachwitz és Alexander Fanta, utóbbi 2017-ben a Google támogatásával tanulhatott és taníthatott Oxfordban.

Az amerikai képviselőház törvényhozói elítélik a Big Tech cégek „monopóliumhatalmát” és elengedhetetlennek tartják azok szétdarabolását. A régóta várt és most kiadott jelentésük az Apple, az Amazon, a Google és a Facebook mihamarabbi ellenőrzését és átszervezését, valamint a monopóliumellenes törvények reformját javasolja.

A Palantir egy fő alapítója, Peter Thiel befektető abban a Carbyne nevű cégben is, amelynek tulajdonosai között találjuk az izraeli politika és hírszerzői közösség prominens tagjait. A szoftvert sötétebb politikai célokra is fel lehet használni, így a kisebbségek, avagy az ellenzék vezetőinek megfigyelésére. Káncz Csaba jegyzete.

Alapból ez lenne a normális. A techmammut most semennyit se fizet az újságírók cikkeiért, ellenben a lapok hirdetési bevételeinek javát elveszi.

A legnagyobb technológiai vállalatok eredményeit a csütörtöki zárás után, illetve a pénteki nyitás előtt ismerhették meg a befektetők. Ennek köszönhetően az Apple, a Facebook és az Amazon is elképesztő emelkedést mutat. Ugyanakkor a pénteki helyzet egy érdekes anomáliára is rávilágít.

Az amerikai törvényhozók úgy gondolják, hogy túl nagy a hatalomra és befolyásra tett szert a négy legnagyobb amerikai internetes cég - az Amazon, az Apple, az Alphabet és a Facebook. Mindenki a maga igazát hangoztatta, csak Mark Zuckerbergtől jött egy váratlanabb húzás.

Megtáltosodtak a tőzsdék Európában, az emelkedés két százalék körüli, a BUX azonban ismét lemaradt kissé. Amerika bizonytalan, a technológiai részvények nem teljesítenek jól, bár az S&P 500 pluszban van. A Google 4,5 milliárd forintot fektet be Indiában, a Facebook nyomát követve. Erdogan eheti húzása miatt nagyon fel vannak háborodva az európai politikusok. Erősödik a forint.

Hogyan készülnek a “Szilícium-völgy” cégei, a nagy amerikai technológiai vállalatok a visszatérésre az irodákba? Leginkább azok alapos újrarendezésével, az asztalok ritkításával, a dolgozók szeparálásával, sőt a terek újraépítésével, maszkokkal, hőmérőzéssel. De olyan is van, aki legalább októberig megengedi az alkalmazottaknak az otthoni munkát. Sőt olyanok is, akik a járvány után is végleg otthonról dolgozhatnak.

A koronavírus miatt felszívódtak a hirdetők, így a média helyzete még kilátástalanabbá vált. Az ausztrál kormány szerint nem működhet tovább a két techóriás a sajtós reklámpénzek java részét benyelő gazdasági modellje.

Ezek a cég közlése szerint anonim adatok, azt mutatják meg, hogy mennyire zsúfoltak, tehát a vírus terjedésének szempontjából kockázatosak a különböző helyek.

A távközlési és a bolti kiskereskedelmi különadót jogszerűnek, a magyar reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszert viszont összeegyeztethetetlennek minősítette három külföldi cég által benyújtott keresetről hozott ítéleteiben kedden az Európai Bíróság.

A Google egymilliárd forintos bírsága ütközik az uniós joggal az illetékes hatóság szerint. Egy másik ügyben viszont igazat adott a kormánynak az EU-s bíróság.

Moratóriumot vezetne be az EU az arcfelismerő rendszerek nyilvános használatára, de a Google is támogatja a technológia ideiglenes halasztását. Közben egy aprócska start-up cég, a Clearview AI egy három milliárd képet tartalmazó gigantikus méretű adatbázist épített fel arcfelismerő rendszeréhez.

A Microsoft januárban jelentette be, hogy 2030-ra, azaz tíz éven belül el fogja érni az úgynevezett karbonnegatív állapotot. Vagyis addig az időpontig a multinacionális vállalkozás a saját szén-dioxid-kibocsátását meghaladó mértékben fog olyan projekteket támogatni, amelyek révén több szén-dioxidot tudnak a légkörből kivonni, mint amennyit oda korábban juttattak. Megkérdeztük a legnagyobb hazai tőzsdei cégeket is, ők mit tesznek az egészségesebb, élhetőbb környezet érdekében.

Sokáig elképzelhetetlen volt, hogy egy vállalat elérje az 1000 milliárd dolláros szintet. Az immár tíz éve tartó tőzsdei szárnyalás azonban több társaságot is az álomhatár közelébe vitt. Nem elsőként, de immár a Google holdingcége, az Alphabet is át tudta lépni.

Meglepően hirtelen távozott a Google három alapítója közül kettő a társaság felső vezetői közül. Az azonnali hatályú szakítást egyelőre jól fogadta a tőzsde, mert lehet, hogy a műszaki zseniknek az adminisztratív teendők hiánya egyenesen szárnyakat ad. Meglepően hirtelen kilábaltak a tőzsdék az eheti gödörből is, az OTP ára valósággal robbant.

A Google a továbbiakban meg kívánja szüntetni azt a gyakorlatot, hogy érdeklődés, vagy éppen e-mail cím alapján szűrhessék a politikai hirdetők az online felhasználókat - jelentette be a cég, így készülve a december 12-i nagy-britanniai általános választásokra.

Egy nap alatt tíz százalékot esett a bitcoin ára, ami november elejétől már összesen 23 százalék. A magyarázatot lehet, hogy megint Kínában kell keresni, vagy a bányászoknál. de az is lehet, hogy csak sok befektető elfáradt, és biztonságra törekszik. Egy éve azonban sokkal csúnyább zuhanás volt.

Esnek a tőzsdék, köztük a BUX index is, és megint gyengébb a forint. Több cég indított streaming szolgáltatást, így online televíziót vagy játékplatformot az utóbbi hetekben, de eddig mindegyikkel van valami baj. A forradalom akadozva indul, ahogyan az animációk vagy filmek megjelenítése is.

A techóriás laboratóriumi eredményekhez, orvosi diagnózisokhoz és kórházi ápolási dokumentumokhoz jutott hozzá egy egyébként törvényesnek látszó akcióban. Az adatokat a cég közlése szerint egy új szoftver kidolgozásához használják fel, és ez szerintük a betegeknek csak jó lesz - de attól még egyiküket sem kérdezték meg, hogy hozzájárulnak-e az információk továbbadásához.

Az amerikai informatikai óriáscég megszerzett egy több százmillió euró értékű ingatlant a bajor tartományi főváros központjában, és ezernél is több új munkatárs felvételét tervezi.

A várakozásokat meghaladó bevétellel zárta a harmadik negyedévet az Alphabet, a Google anyavállalata, amelynek ugyanakkor a becsültnél kisebb lett a profitja.

Állításuk szerint kvantumszámítógépük 200 másodperc alatt végzett el egy számítást, ami a világ legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépének is 10 ezer évébe telt volna.

A Google jelentős összegekkel támogat az éghajlatváltozást tagadó szervezeteket, miközben azt hirdeti, hogy a környezetvédők oldalán áll. A Google azzal válaszolt a Guardian megállapításaira, hogy a vállalat igen környezettudatosan, évek óta károsanyag-kibocsátás nélkül dolgozik.