Az egyre növekvő nyomás hatására a Facebook és a Google közel 600 millió dollárt különített el a hírszolgáltatók támogatására világszinten, így több ezer médium kapott pénzügyi és más jellegű, például oktatási támogatást.

1848. március 15-én mi magyarok a szabadságot, az autonóm, nemzeti önállóságon alapuló polgári öntudat kifejeződését ünnepeljük. A 173 évvel ezelőtti, márciusi ifjak által összeállított 12 pont első helyén ez állt: "Kivánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését." Mit jelentenek ma, a 21. században ezek a szavak? Ki és mi veszélyezteti ma a sajtó szabadságát, mit is jelent ma a cenzúra? Ezekre a kérdésekre rendhagyó módon Brad Smith, a Microsoft elnökének pénteken, az amerikai Kongresszus albizottságának meghallgatásán tett tanúvallomását idézzük válaszul, mert olyan állításokat fogalmaz meg, amelyek egyszerre időtállók és reflektálnak az aktuális helyzetünkre, nemcsak Magyarországon, de szerte a világon. 1848. március 15-én ugyanis a haza és a haladás ügye még nem mondott ellent egymásnak, harmonikus egységben fonódtak össze. Erre lenne ma is szükség.

A múlt héten már több csapást is mértek az EU és az Egyesült Államok különböző szervezetei a Facebookra és a Big Tech többi cégére. Ma újabb fenyegetéssel kénytelenek szembenézni a legnagyobb digitális cégek: az EU új szabályozási tervei szerint az ismételt szabályszegések következményeként fel is darabolhatja a multikat.

Az elmúlt napokban ismét egyre több hír jelent meg arról, hogy mind az EU, mind az Egyesült Államok több fronton is beveti a nehéztüzérséget a világ legnagyobb közösségi médiát üzemeltető tech cége ellen. A folyamat évekkel ezelőtt indult, ám sokáig nem lehetett tudni, mennyire komolyak ezek megrendszabályozási szándékok. Most úgy tűnik, tényleg betelt a pohár a nyugati világ két leghatalmasabb szervezeténél.

A távközlési és a bolti kiskereskedelmi különadót jogszerűnek, a magyar reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszert viszont összeegyeztethetetlennek minősítette három külföldi cég által benyújtott keresetről hozott ítéleteiben kedden az Európai Bíróság.

A Google egymilliárd forintos bírsága ütközik az uniós joggal az illetékes hatóság szerint. Egy másik ügyben viszont igazat adott a kormánynak az EU-s bíróság.

Sokáig elképzelhetetlen volt, hogy egy vállalat elérje az 1000 milliárd dolláros szintet. Az immár tíz éve tartó tőzsdei szárnyalás azonban több társaságot is az álomhatár közelébe vitt. Nem elsőként, de immár a Google holdingcége, az Alphabet is át tudta lépni.

Meglepően hirtelen távozott a Google három alapítója közül kettő a társaság felső vezetői közül. Az azonnali hatályú szakítást egyelőre jól fogadta a tőzsde, mert lehet, hogy a műszaki zseniknek az adminisztratív teendők hiánya egyenesen szárnyakat ad. Meglepően hirtelen kilábaltak a tőzsdék az eheti gödörből is, az OTP ára valósággal robbant.

A Google a továbbiakban meg kívánja szüntetni azt a gyakorlatot, hogy érdeklődés, vagy éppen e-mail cím alapján szűrhessék a politikai hirdetők az online felhasználókat - jelentette be a cég, így készülve a december 12-i nagy-britanniai általános választásokra.

Egy nap alatt tíz százalékot esett a bitcoin ára, ami november elejétől már összesen 23 százalék. A magyarázatot lehet, hogy megint Kínában kell keresni, vagy a bányászoknál. de az is lehet, hogy csak sok befektető elfáradt, és biztonságra törekszik. Egy éve azonban sokkal csúnyább zuhanás volt.

Esnek a tőzsdék, köztük a BUX index is, és megint gyengébb a forint. Több cég indított streaming szolgáltatást, így online televíziót vagy játékplatformot az utóbbi hetekben, de eddig mindegyikkel van valami baj. A forradalom akadozva indul, ahogyan az animációk vagy filmek megjelenítése is.

A techóriás laboratóriumi eredményekhez, orvosi diagnózisokhoz és kórházi ápolási dokumentumokhoz jutott hozzá egy egyébként törvényesnek látszó akcióban. Az adatokat a cég közlése szerint egy új szoftver kidolgozásához használják fel, és ez szerintük a betegeknek csak jó lesz - de attól még egyiküket sem kérdezték meg, hogy hozzájárulnak-e az információk továbbadásához.

Az amerikai informatikai óriáscég megszerzett egy több százmillió euró értékű ingatlant a bajor tartományi főváros központjában, és ezernél is több új munkatárs felvételét tervezi.

A várakozásokat meghaladó bevétellel zárta a harmadik negyedévet az Alphabet, a Google anyavállalata, amelynek ugyanakkor a becsültnél kisebb lett a profitja.

Állításuk szerint kvantumszámítógépük 200 másodperc alatt végzett el egy számítást, ami a világ legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépének is 10 ezer évébe telt volna.

A Google jelentős összegekkel támogat az éghajlatváltozást tagadó szervezeteket, miközben azt hirdeti, hogy a környezetvédők oldalán áll. A Google azzal válaszolt a Guardian megállapításaira, hogy a vállalat igen környezettudatosan, évek óta károsanyag-kibocsátás nélkül dolgozik.

Előre kívánnak menekülni a nagy technológiai cégek, és a péntekre tervezett világméretű klímasztrájk előtt megpróbálnak olyan zöld vállalásokat tenni, mellyel talán elejét vehetik, hogy saját munkavállalóik is az utcára vonuljanak a megmozdulás részeként.

Keményvonalas ellenfelet kaptak a multik, egy olyan személy kerül az EU digitális ügyekért felelős vezetői székébe, aki korábban már súlyos büntetéseket szabott ki rájuk. Az USA-ban is versenyjogi eljárásokat kezdeményeztek a Facebook és a Google ellen. Az Apple is célkeresztbe kerülhet, ma viszont új telefonokat és üzleti modellt mutat be.

Negyvennyolc amerikai tagállam trösztellenes vizsgálatot indított a Google ellen - jelentette be Ken Paxton texasi ügyész Washingtonban.

A nagyvállalatok egyoldalúnak és diszkriminatívnak bélyegezték a digitális sarcot, és a visszavonására szólították fel Párizst. Donald Trumpnak sem tetszik az újítás, ő máris válaszcsapásokkal fenyegetőzik, bár a techcégek erről azért lebeszélnék.

Felszólította a Google-t az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság (Roszkomnadzor), hogy állítsa le a tulajdonában lévő YouTube-on az Oroszországban törvényellenesnek minősített tömegmegmozdulások hirdetését.

A Twitter, a Google, az Amazon gyorsjelentése is ma érkezett, a háromból kettő jó eredményei nyomán óriásit ugrik a tőzsdén. Az idén az internetes óriások különbözőségeik ellenére egyben megegyeztek: mindegyik részvénye két számjegyű emelkedést ért el a tőzsdén. Még a csúcsokat döntögető Nasdaq indexet is lekörözték.

A nagy techcégeket, köztük az amerikai Google-t és Facebookot is sújtó új sarc bevezetéséről ma tárgyalnak Párizsban. Ezt Washington aggódva figyeli: vizsgálatot indítanak a várható hatásairól, és ha úgy ítélik, nem fair, jöhetnek a válaszcsapások.

Komoly összeget vihettek ki az országból az amerikai techóriások tavaly.

A kínai vállalat a jövőben is folytatja készülékei biztonsági frissítését és szoftverszolgáltatásait.

A kínai techóriás többé nem férhet hozzá az Android frissítéseihez és új verzióihoz. Lehet, hogy a Huawei telefonjain elérhetetlenné válik a Gmail és a Play appáruház is. Mindezt Donald Trump rendelete miatt.

Míg az Európai Unióban falnak ütközött a nagy techcégek megsarcolásának ügye, addig a francia parlament alsóháza már megszavazta a digitális adót.

Ők a local guide-ok, akik javítják a techvállalat térkép-szolgáltatásának pontatlanságait. A magyar önkénteseknek kinéz néhány friss feladat, mert szerdától ismét útnak indul a Google Maps utcaképeket rögzítő autója, hogy körbefotózza az ország hét nagyvárosát.

A kereskedelmi háború réme, a készülő Fed-döntések miatt óvatosak a befektetők Amerikában. Európában nagyobb esést a német részvénypiac élt át, aminek főleg két nagyvállalat volt az oka. Itthon az OTP és a Mol ellensúlyozta a Richter zuhanását, a forint visszagyengült.

Az Európai Bizottság szerint ismét visszaéltek a piaci fölényükkel.

Egy napra le fogják kapcsolni a Wikpedia német oldalait a készülő európai szerzői jogi törvény elleni tiltakozásul. Ha az Európai Parlament elfogadja az új jogszabályt, eltűnhet a Youtube-tartalmak jelentős része és sok kisebb weboldal, szolgáltató is hátrányba kerülhet. Kérdés, valami más, új technikával ki lehet-e játszani az új szabályokat. Jelentkezők biztosan lesznek rá. Putyin eközben valósággal saját internetet építene ki.

Tudtukon kívül alkalmazott katonai fejlesztésre dolgozókat a Google. A Pentagon számára kidolgozott projekt embereket és objektumokat különböztet meg drónfelvételeken, vagyis segít a célpontok azonosításában.

A francia adatvédelmi hatóság (CNIL) január 21-én 50 millió eurós bírságot szabott ki a Google LLC-re.

Az egyre közelítő új, szerzői jogokat védő uniós törvény arra kötelezné a céget, hogy minden cikktöredék után, ami csak megjelenik a Google Newson, fizessen a médiakiadóknak. A techóriás ezt nem biztos, hogy lenyeli, bár jelezték: a híraggregátorukat sem szívesen vonultatnák vissza a kontinensen.

2018-ban sorra derült fény olyan esetekre, amikor a Facebook, a Google és társaik visszaéltek a felhasználók személyes adataival. Ez az egyre erősebb európai ellenállás után most oda vezetett, hogy idén maga az amerikai vezetés rántja meg a pórázt, és importál bizonyos elemeket az EU GDPR-törvényéből.

Mintegy 19,9 milliárd eurót utalt át bermudai bejegyzésű leányvállalatának 2017-ben a Google egy holland fedőcégén keresztül, így csökkentve az Egyesült Államokban és Európában fizetendő nyereség-, illetve forrásadóját.

Az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága által közzétett jelentésekből az derül ki, hogy a három óriásvállalat, valamint a Facebook tulajdonában lévő Instagram sorozatosan kibújik a pontos információk átadása alól az oldalaikon megjelenő orosz aktivitásról. Azokban az adatokban, amiket viszont átadtak, nagyon sok volt a hiányosság.

Rengeteg pénzt kiad a techcég az új irodákra.

Mark Zuckerberg, Sheryl Sandberg és Jack Dorsey után a Google vezérigazgatója, Sundar Pichai is megjelent az amerikai kongresszus előtt, a több mint három órás kihallgatás időnként vészjóslóan titokzatossá, időnként pedig egész egyszerűen komikussá vált - sok új információ ugyanakkor nem derült ki.

50 millió felhasználó személyes adataihoz fértek hozzá illetéktelenek, így a sikertelen közösségi oldal leállítását négy hónappal előre hozták.

A big data cégek presztízskérdést csináltak a megújulóenergiára való átváltásból. Persze nem puszta jófejségből: ez egyrészt használ az imidzsüknek, másrészt pedig kiemelkedően kedvező feltételekkel tudnak szerződést kötni a szolgáltatókkal. A Google már száz százalékban megújulókat használ, a Facebook pedig hamarosan a világ legnagyobb tisztaenergia-felhasználója lesz.

Több tagállam is ellenáll az átfogó teher bevezetésének, annak ellenére, hogy az unió majdnem fele ezzel egyidejűleg már a saját digitális adóján dolgozik.

Trumpot bosszantja, hogy az EU egy amerikai cégre szabott ki óriási bírságot, de ha már így alakult, otthon is megnézik, nem nőttek-e túl nagyra a tech-mamutok. Általában véve elég jó világot hozott az amerikai nagyvállalatoknak és bankoknak a Trump-éra: sokkal kevesebb bírságot szabnak ki rájuk, amióta nem Obama az elnök.

A hivatalosan "digitális adó" néven futó új, egyelőre még csak tervként élő teherrel az összes nagy techvállalatot sújtanák, megkapná a nyakába a Google és az Amazon is.

Nagyot ment a Google orosz vetélytársa, a Yandex.

A részvénypiacokat egy nap kihagyás után ismét az eladók uralják világszerte. Amerikában főleg az Amazon húzza le a piacot, de a Google is csalódást okozott negyedéves jelentésével. Nálunk az OTP kapta a legnagyobbat, a Richter és a Mol is esett, viszont a Telekom pluszban zárt.

A Google keresési trendjei alapján október 15-én gyakorlatilag teljesen letarolta a magyar internetet a lakáskassza kinyírása. Az intézkedést rohamtempóban vitte végig a kormány, a hivatalos indoklás mellett megy a találgatás a valódi okokról - október 16-án például máris a top 3 keresés közé került a lakáslottó. Akik már szeptemberben a megszűnésre kerestek rá, vajon honnan tudták, mi várható?

A fizetési kötelezettség azokat a mobilgyártókat terhelné, akik a használatba vétel előtt csomagban telepítik a Google alkalmazásait a készülékeikre.