8p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Nem kell öntudatra ébrednie a mesterséges intelligenciának ahhoz, hogy nagyon veszélyes legyen. Donald Trump és a dollármilliárdosok barátsága semmi ahhoz képest, ami ezután jöhet? Jegyzet.

Amikor a mesterséges intelligencia veszélyeiről van szó, leginkább talán a Mátrix vagy a Terminátor forgatókönyve juthat eszünkbe: az öntudatra ébredt, az emberiség ellen fordult gépek világát. Természetesen teljesen kizárni egy ilyen fordulatot sem lehet, de van egy talán reálisabb, de majdnem ennyire sötét verzió is. Mi van akkor, ha a gépek nem veszik át az uralmat – csak éppen segítenek bizonyos embereknek végleg megszerezni és magukhoz láncolni azt?

Az elmúlt hetekben, hónapokban sokat olvashattunk az Elon Muskhoz, Jeff Bezoshoz vagy éppen Mark Zuckerberghez hasonlatos dollármilliárdosok hatalmáról és befolyásáról. Soha nem látott egyenlőtlenség alakult ki az amerikai társadalomban, de a világon is hasonló tendenciák figyelhetők meg: miközben összességében az emberek évszázados távlatokban egyre jobban élnek, egyre nagyobb vagyonok összpontosulnak nagyon kevesek kezében.

Az Egyesült Államok példája azért különösen kirívó, mert mégiscsak – a legutóbbi hónapokig legalábbis – a demokratikus rend világítótornyáról beszélünk, egy országról, amelyet például a fékek és ellensúlyok rendszerének szempontjából is példaként volt szokás mások elé állítani.

Persze ne legyünk naívak. A gazdagság mindig is együtt járt bizonyos mértékű befolyással az államra, a pénz mindig is átváltható volt hatalomra. De elképzelhető, hogy radikális változások előtt állunk ebben a tekintetben?

A hatalom végső korlátja: a puskás ember

Ikonikusként szokás emlegetni a képet, amelyen Musk, Bezos, Zuckerberg, de mellettük a Google vezérigazgatója, Sundar Pichai egymás mellett állva voltak jelen Donald Trump beiktatási ceremóniáján. Valójában azonban ez még – akármilyen problémákat is mond ez el az Egyesült Államokról és akármit is művelt Elon Musk miniszteri rangban az amerikai kormányban – a régi világ volt.

Mert miért álltak ezek az államokkal vetekedő vagyonokkal és elképesztő informális hatalommal rendelkező emberek oda sorba az új amerikai elnök beiktatására? Mert jóban akarnak lenni a formális hatalmat képviselő elnökkel, aki olyan intézkedéseket hozhat, amelyek komoly befolyással vannak az ő vagyonukra és befolyásukra. Musk cégei dollártízmilliárdokat kaptak állami támogatásként és állami megrendelések formájában, a Facebook vagy a Google, de tulajdonképpen minden óriáscég jövője erőteljesen függ a szabályozási környezettől. (Gondoljunk csak a Google ellen jelenleg is zajló eljárásra, amelynek a végén akár önmaga feldarabolására is kényszeríthetik a céget.)

Elég faramuci tehát a helyzet, ha a dollármilliárdosok megpróbálják befolyásolni a politikai hatalom működését, netán vagyonukkal igyekeznek maguknak befolyást vásárolni – lásd mondjuk Musk esetét, aki százmilliókat, illetve az általa megvásárolt közösségi oldal lehetőségeit „fektette be” Trump megválasztásába, hogy aztán olyan kormányzati ügynökségek munkájába is beleszólhasson, amelyek többek közt az ő érdekeltségeit is felügyelik.

De vegyük észre: Donald Trumpot – ahogy az összes amerikai elnököt – mégiscsak az amerikai nép választotta meg, és végszükség esetén ugyanaz a nép el is távolíthatja a hatalomból. Musk és a többiek azért törleszkednek Trumphoz, mert ő biztosíthatja számukra a befolyást a törvények és az államgépezet felett. De a törvények és az államgépezet erejét végső soron azok az állami erőszakszervezetek – rendőrség, hadsereg – adja, amelyek betartatják a törvényeket. És ezeknek a szervezeteknek pedig végső soron azok az emberek adják az erejét, akik szükség esetén fegyvert is használnak saját államuk polgárai ellen, ha úgy látják jónak.

Sok – bizonyos szempontból mindenképp jogos – kritika éri az amerikaiak alkotmányban rögzített fegyverviselési jogát, de ne feledjük el, ez a passzus pontosan azért született, hogy az amerikaiaknak megadja a lehetőséget és az eszközt, hogy eltávolítsanak egy zsarnoki hatalmat a fejük felől. De ehhez valójában nem kell alkotmány, sem fegyverviselési jog, bár kétségtelenül megkönnyíti a helyzetet. Ha belegondolunk, minden állam hatalmát végső soron egyes, felfegyverzett emberek adják. És ők is vehetik el ezt a hatalmat.

És ez nemcsak az Egyesült Államokra vagy a demokráciákra igaz. Legyen bármilyen autokratikus vagy éppen kegyetlenül diktatorikus egy rendszer, a végén mindenhol puskás (tankos, harci repülőgépes) emberek állnak a sor végén. Ha ők úgy döntenek, hogy vége, akkor bizony vége van.

Nem véletlen, hogy Vlagyimir Putyinnak is figyelnie kell bizony, hogy az orosz társadalomban végletesen ne harapózhasson el az elégedetlenség, ahogy az sem, hogy a Moszkva felé puskás emberekkel meginduló Jevgenyij Prigozsinnak meg kellett halnia.

De még Kim Dzsongün hatalma is csak annyira erős, amennyire bízhat benne, hogy adott több észak-koreai lenne hajlandó vért ontani érte, mint azért, hogy őt eltávolítsa a hatalomból. Működhet bármilyen agymosás, be lehet akárhogy biztosítva egy hatalom törvényekkel és az elitet átszövő zsarolások és érdekek hálójával, az alapvető matematika egyszerű: a hatalom a puskás embereknél van (ebbe beleértve persze azokat is, akik mondjuk egy forradalom során puskát szereznek maguknak).

A gyilkos robotok már a spájzban vannak – de kiében?

Ezt, a lőfegyverek és a tömeghadseregek megjelenése óta nagyjából változatlan egyenletet boríthatja fel alapvetően mindaz, ami mostanában zajlik.

Könnyű belátni, mennyire megváltoztatná a helyzetet az, ha önálló cselekvésre képes, fegyveres robotok jelennének meg a színen. Márpedig ehhez lassan minden eszköz adott lesz. Az ukrajnai frontokon is láthatjuk, hogy a drónok immár egy nagyszabású, államok közti háború meghatározó fegyvereivé nőtték ki magukat.

A mesterséges intelligencia exponenciális ütemben fejlődik, és ugyan a ChatGPT még messze van az intelligenciától vagy az öntudatra ébredéstől, az MI és a fegyverek összeházasítása már elkezdődött, és annak már jelenleg sem annyira a technológia, hanem morális megfontolások és megbízhatósági problémák jelentik a korlátját, hogy teljesen önállóan működő, ölésre is képes robotok jelenjenek meg a hadszíntereken.

Elon Musknak és mondjuk a Google-nek jelenleg is van elegendő pénze és technológiai tudása, hogy belátható időn belül felállítson egy igencsak félelmetes erejű „robothadsereget”, amely aztán csak a programkódba írt parancsokat hajtja végre, azokat viszont autonóm és hatékony módon. E „katonáknak” nem lennének családtagjaik, barátaik, saját érdekeik és céljaik, morális megfontolásaik. Betartanák és betartatnák a beléjük programozott törvényt, bármi legyen is az.

Egy ilyen hadsereg most még nem lenne ellenfél az amerikai – emberekre épülő – fegyveres erők számára, de az olló zárul.

Nem nehéz belátni, hogy a jelenlegi társadalmi rend valamiféle nagyobb szabású átalakulás felé halad. Nyilvánvalóan fenntarthatatlan modell az, hogy a magántulajdon szentségére hivatkozva egyes emberek nemzetállamokhoz mérhető vagyonokkal rendelkezzenek, miközben tízmilliók jobb esetben a hóvégi számlák befizetésével, rosszabb esetben a napi betevő falat megszerzésével küszködnek.

Mi lesz, ami végül felborítja az egyensúlyt? A klímaváltozás? A halhatatlanság? (Tegyük fel, hogy kidolgoznak egy nagyon költséges eljárást, amely valóban örök életet adhat az embereknek, de azt csak a gazdagok engedhetik meg maguknak. Vagy ha nem csak ők, a Föld akkor sem tarthat el végtelenül sok embert – ki fog dönteni arról, ki élhet örökké és kinek lehet gyereke?) Esetleg pont a mesterséges intelligencia és a robotika további fejlődése nyomán kialakuló soha nem látott munkanélküliségi hullám?

Akárhogy is, mostani fejünkkel nehéz elképzelni, hogy például bárhol a világban olyan törvényeket hozzanak – és azokat be is tartassák – amelyek teljesen nyíltan százmilliókat ítélnek halálra, hogy néhány kiváltságos ember békében és luxusban élhessen. Hiszen végső soron ott vannak a puskás emberek. Ha viszont őket puskás robotokra cseréljük, akkor bármi elképzelhető.

 

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív „Észre lehet venni, hogy kevesebb” – az utca embere a rekordalacsony inflációról
Bózsó Péter – Havas Gábor | 2026. augusztus 12. 14:31
Júliusban rekordalacsony, 1,2 százalékos értékre esett az éves infláció. Járókelőket kérdeztünk arról, hogy ez hogyan érinti őket, továbbá mi a véleményük a bejelentett gyógyszer- és tűzifaáfa-csökkentésekről, valamint a megtartott árrésstopról.
Szubjektív Kártyán nyeri el a szívünket Ausztria, de miért nem teszi meg ugyanezt a Balaton?
Litván Dániel | 2026. augusztus 8. 06:01
A Világjáró ezúttal ismét ellátogatott Karintiába, nem véletlenül. De miért nem lehet ilyet itthon is csinálni?
Szubjektív Jól vizsgázott Magyar Péter, de közben csinált egy súlyos baklövést – Ez Viszont Privát
Havas Gábor - Imre Lőrinc - Sipos Ildikó - Wéber Balázs | 2026. augusztus 7. 20:01
Eddig példátlan energiakrízis csapott le Magyarországra, a kormánynak egy igazán válságos időszakban kell megmutatnia, hogy mire képes. Bár az idei nyár legnehezebb időszakán remélhetően túl vagyunk, hátradőlni már csak azért sem lehet, mert a következő években tovább fokozódhat a kánikula és a már idén is történelmi méreteket öltő aszály. Miközben javában zajlott a válságkezelés, Magyar Péter miniszterelnök billentyűzetet ragadott, és beleszólt a közmédia irányításába, ami az Ez Viszont Privát stúdiójában is kiverte a biztosítékot. Ezúttal Sipos Ildikó, az Mfor-Privátbankár főmunkatársa, Wéber Balázs, az Mfor-Privátbankár vezető szerkesztője és Imre Lőrinc, az Mfor-Privátbankár újságírója vitatták meg az elmúlt egy hét legfontosabb eseményeit.
Szubjektív „A rezsicsökkentés így is, úgy is meg fog szűnni” – az utca embere a leapadt Dunáról
Bózsó Péter - Havas Gábor - Izsó Márton | 2026. augusztus 5. 18:45
A Duna rekordalacsony vízállása víz- és áramellátási problémákat is okozhat. Járókelőket kérdeztünk a Paksi Atomerőmű leállításáról, a vízlépcső lehetőségéről és a rezsicsökkentés jövőjéről. 
Szubjektív A nagy ceutai rejtély, avagy kik szívatták meg Spanyolországot?
Wéber Balázs | 2026. augusztus 4. 18:31
Múlt héten bő egy nap alatt mintegy 70 ezer migráns hatolt be önkényesen az észak-afrikai spanyol exklávéba, Ceutába Marokkóból. Egy dolgot szinte biztosan állíthatunk: szándékosan előidézett válsághelyzetről van szó. De kik állnak a háttérben? Egyértelmű válasz nincs, de az e heti Nagyítóban azért felvillantunk néhány lehetséges szcenáriót.
Szubjektív Végveszélyben a tűzvész miatt világhírű erdő: egész Franciaország összefogott a megmentéséért
Sipos Ildikó | 2026. augusztus 1. 17:21
A franciák összefogtak az erdő helyreállításáért. De mit tehetünk mi magyarok a mostani kritikus energiaellátási helyzetben? 
Szubjektív „Djere, barat! Menji sör?” – Már magyarul szólítanak a njivicei pincérek
Dobos Zoltán | 2026. augusztus 1. 06:01
Korábban legendák szóltak arról, hogy a horvát vendéglátósok meglehetős ellenszenvvel viseltetnek a magyar turisták iránt. Idén azonban ennek pontosan az ellentétét tapasztaltuk. Világjáró rovatunk ezúttal a Krk szigetén fekvő Njivicét látogatta meg, ahol egy fagylaltfesztiválba és az azt övező vigasságba csöppent.
Szubjektív Itt van Magyar Péter első nagy próbatétele – Ez Viszont Privát
Havas Gábor – Herman Bernadett – Izsó Márton – Vég Márton – Wéber Balázs | 2026. július 31. 18:38
Extrém hőség, rekordalacsony Duna, leállított atomerőmű: a klímaváltozás ránk rúgta az ajtót. A következő napokban, hetekben Magyarország példátlan energiaellátási válsággal nézhet szembe. Hogyan vizsgázik majd a Tisza-kormány, és hogyan a társadalom? Mindeközben azért nem áll le a közélet: hamarosan felállítják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt. De vajon ki tudja-e majd elégíteni az elszámoltatást követelő tömegeket?
Szubjektív „Rohamosan romlik a helyzet” – az utca embere a budapesti közbiztonságról
Bózsó Péter - Havas Gábor - Izsó Márton | 2026. július 28. 10:11
A kormány július 20-tól 30 napos fokozott rendőri ellenőrzést rendelt el Budapest belső kerületeiben a közbiztonság javítása érdekében. Videónkban járókelőket kérdeztünk arról a budapesti Blaha Lujza téren, hogy egyetértenek-e ezzel, és szerintük milyen a biztonság a fővárosban.
Szubjektív A volatilitástól a rugalmasságig: a szállodák prioritásainak újragondolása
Cristina de Oliveira-Frewen | 2026. július 25. 17:14
A hoteltulajdonosok számára nem az a kérdés, hogy „hogyan vészeljük át az áremelkedést?”, hanem az, hogy „hogyan védhetjük meg vagyonunkat a következőtől?” A jó hír az, hogy a saját kezükben tartják azokat a hatékony intézkedéseket, amelyek idővel jelentősen javíthatják az ellenállóképességet.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG