8p

Nem kell öntudatra ébrednie a mesterséges intelligenciának ahhoz, hogy nagyon veszélyes legyen. Donald Trump és a dollármilliárdosok barátsága semmi ahhoz képest, ami ezután jöhet? Jegyzet.

Amikor a mesterséges intelligencia veszélyeiről van szó, leginkább talán a Mátrix vagy a Terminátor forgatókönyve juthat eszünkbe: az öntudatra ébredt, az emberiség ellen fordult gépek világát. Természetesen teljesen kizárni egy ilyen fordulatot sem lehet, de van egy talán reálisabb, de majdnem ennyire sötét verzió is. Mi van akkor, ha a gépek nem veszik át az uralmat – csak éppen segítenek bizonyos embereknek végleg megszerezni és magukhoz láncolni azt?

Az elmúlt hetekben, hónapokban sokat olvashattunk az Elon Muskhoz, Jeff Bezoshoz vagy éppen Mark Zuckerberghez hasonlatos dollármilliárdosok hatalmáról és befolyásáról. Soha nem látott egyenlőtlenség alakult ki az amerikai társadalomban, de a világon is hasonló tendenciák figyelhetők meg: miközben összességében az emberek évszázados távlatokban egyre jobban élnek, egyre nagyobb vagyonok összpontosulnak nagyon kevesek kezében.

Az Egyesült Államok példája azért különösen kirívó, mert mégiscsak – a legutóbbi hónapokig legalábbis – a demokratikus rend világítótornyáról beszélünk, egy országról, amelyet például a fékek és ellensúlyok rendszerének szempontjából is példaként volt szokás mások elé állítani.

Persze ne legyünk naívak. A gazdagság mindig is együtt járt bizonyos mértékű befolyással az államra, a pénz mindig is átváltható volt hatalomra. De elképzelhető, hogy radikális változások előtt állunk ebben a tekintetben?

A hatalom végső korlátja: a puskás ember

Ikonikusként szokás emlegetni a képet, amelyen Musk, Bezos, Zuckerberg, de mellettük a Google vezérigazgatója, Sundar Pichai egymás mellett állva voltak jelen Donald Trump beiktatási ceremóniáján. Valójában azonban ez még – akármilyen problémákat is mond ez el az Egyesült Államokról és akármit is művelt Elon Musk miniszteri rangban az amerikai kormányban – a régi világ volt.

Mert miért álltak ezek az államokkal vetekedő vagyonokkal és elképesztő informális hatalommal rendelkező emberek oda sorba az új amerikai elnök beiktatására? Mert jóban akarnak lenni a formális hatalmat képviselő elnökkel, aki olyan intézkedéseket hozhat, amelyek komoly befolyással vannak az ő vagyonukra és befolyásukra. Musk cégei dollártízmilliárdokat kaptak állami támogatásként és állami megrendelések formájában, a Facebook vagy a Google, de tulajdonképpen minden óriáscég jövője erőteljesen függ a szabályozási környezettől. (Gondoljunk csak a Google ellen jelenleg is zajló eljárásra, amelynek a végén akár önmaga feldarabolására is kényszeríthetik a céget.)

Elég faramuci tehát a helyzet, ha a dollármilliárdosok megpróbálják befolyásolni a politikai hatalom működését, netán vagyonukkal igyekeznek maguknak befolyást vásárolni – lásd mondjuk Musk esetét, aki százmilliókat, illetve az általa megvásárolt közösségi oldal lehetőségeit „fektette be” Trump megválasztásába, hogy aztán olyan kormányzati ügynökségek munkájába is beleszólhasson, amelyek többek közt az ő érdekeltségeit is felügyelik.

De vegyük észre: Donald Trumpot – ahogy az összes amerikai elnököt – mégiscsak az amerikai nép választotta meg, és végszükség esetén ugyanaz a nép el is távolíthatja a hatalomból. Musk és a többiek azért törleszkednek Trumphoz, mert ő biztosíthatja számukra a befolyást a törvények és az államgépezet felett. De a törvények és az államgépezet erejét végső soron azok az állami erőszakszervezetek – rendőrség, hadsereg – adja, amelyek betartatják a törvényeket. És ezeknek a szervezeteknek pedig végső soron azok az emberek adják az erejét, akik szükség esetén fegyvert is használnak saját államuk polgárai ellen, ha úgy látják jónak.

Sok – bizonyos szempontból mindenképp jogos – kritika éri az amerikaiak alkotmányban rögzített fegyverviselési jogát, de ne feledjük el, ez a passzus pontosan azért született, hogy az amerikaiaknak megadja a lehetőséget és az eszközt, hogy eltávolítsanak egy zsarnoki hatalmat a fejük felől. De ehhez valójában nem kell alkotmány, sem fegyverviselési jog, bár kétségtelenül megkönnyíti a helyzetet. Ha belegondolunk, minden állam hatalmát végső soron egyes, felfegyverzett emberek adják. És ők is vehetik el ezt a hatalmat.

És ez nemcsak az Egyesült Államokra vagy a demokráciákra igaz. Legyen bármilyen autokratikus vagy éppen kegyetlenül diktatorikus egy rendszer, a végén mindenhol puskás (tankos, harci repülőgépes) emberek állnak a sor végén. Ha ők úgy döntenek, hogy vége, akkor bizony vége van.

Nem véletlen, hogy Vlagyimir Putyinnak is figyelnie kell bizony, hogy az orosz társadalomban végletesen ne harapózhasson el az elégedetlenség, ahogy az sem, hogy a Moszkva felé puskás emberekkel meginduló Jevgenyij Prigozsinnak meg kellett halnia.

De még Kim Dzsongün hatalma is csak annyira erős, amennyire bízhat benne, hogy adott több észak-koreai lenne hajlandó vért ontani érte, mint azért, hogy őt eltávolítsa a hatalomból. Működhet bármilyen agymosás, be lehet akárhogy biztosítva egy hatalom törvényekkel és az elitet átszövő zsarolások és érdekek hálójával, az alapvető matematika egyszerű: a hatalom a puskás embereknél van (ebbe beleértve persze azokat is, akik mondjuk egy forradalom során puskát szereznek maguknak).

A gyilkos robotok már a spájzban vannak – de kiében?

Ezt, a lőfegyverek és a tömeghadseregek megjelenése óta nagyjából változatlan egyenletet boríthatja fel alapvetően mindaz, ami mostanában zajlik.

Könnyű belátni, mennyire megváltoztatná a helyzetet az, ha önálló cselekvésre képes, fegyveres robotok jelennének meg a színen. Márpedig ehhez lassan minden eszköz adott lesz. Az ukrajnai frontokon is láthatjuk, hogy a drónok immár egy nagyszabású, államok közti háború meghatározó fegyvereivé nőtték ki magukat.

A mesterséges intelligencia exponenciális ütemben fejlődik, és ugyan a ChatGPT még messze van az intelligenciától vagy az öntudatra ébredéstől, az MI és a fegyverek összeházasítása már elkezdődött, és annak már jelenleg sem annyira a technológia, hanem morális megfontolások és megbízhatósági problémák jelentik a korlátját, hogy teljesen önállóan működő, ölésre is képes robotok jelenjenek meg a hadszíntereken.

Elon Musknak és mondjuk a Google-nek jelenleg is van elegendő pénze és technológiai tudása, hogy belátható időn belül felállítson egy igencsak félelmetes erejű „robothadsereget”, amely aztán csak a programkódba írt parancsokat hajtja végre, azokat viszont autonóm és hatékony módon. E „katonáknak” nem lennének családtagjaik, barátaik, saját érdekeik és céljaik, morális megfontolásaik. Betartanák és betartatnák a beléjük programozott törvényt, bármi legyen is az.

Egy ilyen hadsereg most még nem lenne ellenfél az amerikai – emberekre épülő – fegyveres erők számára, de az olló zárul.

Nem nehéz belátni, hogy a jelenlegi társadalmi rend valamiféle nagyobb szabású átalakulás felé halad. Nyilvánvalóan fenntarthatatlan modell az, hogy a magántulajdon szentségére hivatkozva egyes emberek nemzetállamokhoz mérhető vagyonokkal rendelkezzenek, miközben tízmilliók jobb esetben a hóvégi számlák befizetésével, rosszabb esetben a napi betevő falat megszerzésével küszködnek.

Mi lesz, ami végül felborítja az egyensúlyt? A klímaváltozás? A halhatatlanság? (Tegyük fel, hogy kidolgoznak egy nagyon költséges eljárást, amely valóban örök életet adhat az embereknek, de azt csak a gazdagok engedhetik meg maguknak. Vagy ha nem csak ők, a Föld akkor sem tarthat el végtelenül sok embert – ki fog dönteni arról, ki élhet örökké és kinek lehet gyereke?) Esetleg pont a mesterséges intelligencia és a robotika további fejlődése nyomán kialakuló soha nem látott munkanélküliségi hullám?

Akárhogy is, mostani fejünkkel nehéz elképzelni, hogy például bárhol a világban olyan törvényeket hozzanak – és azokat be is tartassák – amelyek teljesen nyíltan százmilliókat ítélnek halálra, hogy néhány kiváltságos ember békében és luxusban élhessen. Hiszen végső soron ott vannak a puskás emberek. Ha viszont őket puskás robotokra cseréljük, akkor bármi elképzelhető.

 

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív Nagyszombat, ahol ha nincsenek résen, megáll az idő
Vágó Ágnes | 2026. május 2. 06:01
Kis Rómának is nevezik, hol cseh katonák, hol magyar és osztrák hadak harcoltak érte. Egyik háza a magyar Szent Korona ideiglenes búvóhelye volt. Az őrtornya óráját pedig állítólag még ma is ajánlatos naponta felhúzni... A Világjáró ezúttal Nagyszombatban járt. 
Szubjektív Jó lapokat osztottak Magyar Péternek Brüsszelben? Ez Viszont Privát
Havas Gábor – Herman Bernadett – Izsó Márton – Vég Márton – Wéber Balázs | 2026. május 1. 18:31
A héten már leendő miniszterelnökként tárgyalt Magyar Péter az EU fővárosában az uniós vezetőkkel. A Tisza Párt elnöke optimista: szerinte május végéig megszülethet a megállapodás a befagyasztott uniós pénzek felszabadításáról. Az egyik nagy kérdés, hogy ehhez pontosan milyen feltételeket kell teljesítenie. Mindeközben eldőlt, hogy Orbán Viktor 36 év után távozik a magyar Országgyűlésből – korszakváltó időket élünk.
Szubjektív „Minden tárca élére szakemberek kerültek” – az utca embere az alakuló kormányról
Bózsó Péter - Havas Gábor - Izsó Márton | 2026. április 28. 10:11
Magyar Péter leendő miniszterelnök már számos miniszterét megnevezte. Járókelőket kérdeztünk arról, hogy mit gondolnak az új kormányról. Arról is érdeklődtünk, hogy mit üzennek a távozó kabinetnek.
Szubjektív Korán örülnek Orbán Viktor távozásának az uniós vezetők?
Litván Dániel | 2026. április 26. 06:09
A magyar kormányfő bukása messze nem old meg minden problémát. Hiánya viszont felszínre hozhat egy rakás, eddig a szőnyeg alá söport feszültséget.
Szubjektív Mi lesz a Fidesszel? Az utca emberét kérdeztük a választáson elbukott nagyobbik kormánypárt jövőjéről
Bózsó Péter - Havas Gábor - Izsó Márton | 2026. április 25. 17:46
A Tisza Párt elszámoltatást ígért kampányában, Magyar Péter pártelnök pedig az „Út a börtönbe” programot is beígérte. A járókelőket még Orbán Viktor szombati bejelentései előtt kérdeztük.
Szubjektív Magasélet az igazi mini-Dubajban
Vámosi Ágoston | 2026. április 25. 05:51
Európa és Ázsia határán felépült egy felhőkarcolókkal, kaszinókkal és bitcoin-automatákkal teli város, amit egyelőre nem sok magyar turista fedezett fel. A szovjet építészet mellett zöldterületek, a világ legnagyobb szállodája mellett szegénység: Batumi a szélsőségekről szól, de mindenki találhat benne szépet. A Világjáró a negyvenedik emeletről nézte meg, hogyan változott meg Grúzia.
Szubjektív Hullanak a csontvázak az Orbán-rendszer szekrényéből – Ez Viszont Privát
Bózsó Péter – Havas Gábor – Izsó Márton – Vámosi Ágoston – Wéber Balázs | 2026. április 24. 18:31
A választás előtt kirobbant titkosszolgálati és egyéb botrányokat követően a héten újabb, az Orbán-rendszer számára felettébb kellemetlen ügy pattant ki: Simor András volt MNB-alelnök zsarolással, maffiamódszerekkel és hivatali visszaéléssel vádolta meg a jegybank egyik volt alelnökét. Kandrács Csaba tagad, Varga Mihály jelenlegi elnök ugyanakkor vizsgálatot rendelt el. Mit mond el ez az ügy a rendszer természetéről? Mekkora az igény itthon az elszámoltatásra, és hogyan kellene azt megtenni?
Szubjektív Moldova, a le- és szétszakadó ország
Durucz Dávid | 2026. április 18. 06:01
„Látogasd meg a Szovjetuniót, mielőtt a Szovjetunió látogat meg téged!” A bölcs intelmet követve jutottunk el egy újabb nem létező országba, ahol zavarba ejtően állt meg az idő. De szétnéztünk abban a leszakadó államban is, amelyből kiszakadt. A Világjáró nemrég a Dnyeszter Menti Köztársaságban és/vagy Moldovában futott nosztalgiaköröket.
Szubjektív Magyar Péter asztalt borít a kétharmaddal – Ez Viszont Privát
Havas Gábor – Herman Bernadett – Izsó Márton – Vég Márton – Wéber Balázs | 2026. április 17. 18:31
Április 12-én 16 év után megbukott az Orbán-rendszer. A Tisza Párt kétharmados felhatalmazással teljesen átrendezné a sakktáblát: közjogi méltóságokat váltana le, alapjaiban szervezné újra a közmédiát (minderre már jelezte is szándékát), és több ezer milliárd forintot szerezhet meg a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok államosításával. De mennyire indokoltak ezek a lépések? Mennyiben tud felnőni Magyar Péter a miniszterelnöki feladathoz? Hoz-e gyökeres változást a külpolitikában is, vagy egyes területeken – migránsok és Ukrajna támogatásának elutasítása, a nemzetközileg körözött Netanjahu meghívása Magyarországra – az orbáni vonalat követi? És mit várunk mi a következő négy évtől?
Szubjektív Most durrannak a pezsgők Brüsszelben, de hoz-e majd teljes fordulatot Magyar Péter?
Wéber Balázs | 2026. április 14. 18:31
Magyarország és az EU kapcsolata érdemben javulhat az Orbán-kormány bukásával, már csak azért is, mert a Tisza Párt egyik fő ígérete az európai integrációnk erősítése. Ugyanakkor Magyar Péter aligha fog simán betagozódni az uniós mainstream politikába – a konfliktusok már most körvonalazódnak. Nagyító alatt ezúttal a közelgő Tisza-korszak uniós szempontból.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG