Amióta az Apple 2007-ben előállt az első iPhone-nal egyre nagyobb jelentőségre tettek szert az okos telefonokra letölthető alkalmazások. Ma már a mobilokon futó alkalmazások hozzák a világ webes forgalmának kétharmadát. A gazdag országok átlagpolgára átlagosan nagyjából naponta öt órát tölt alkalmazások használatával, ami közel harmada az ébren töltött idejének. Világszinten 3,5 milliárd ember használ ilyen programokat legalább egyszer egy hónapban.
Fotó: Pixabay
Nem nehéz rájönni ebből, hogy az alkalmazások letöltésének lehetőségét kínáló szolgáltatás igencsak zsíros üzlet és ezt két cég, a Apple és a Google tulajdonosa, az Alphabet tartja kezében a szükséges technológiát kínáló iOS és Android operációs rendszerével. Mindkét vállalat a melléhez szorítja azokat a papírokat, amelyekből kiderülne mennyit kaszálnak ezen a bizniszen.
Az Economist gazdasági magazin cikke szerint a bevétel legnagyobb része, 30 százaléka a digitális termékek, például egy videójátékok avatarjainak vásárolt szuperfegyverek eladására kivetett díjakból folyik be. Emellett az alkalmazások előfizetése után is díjat szed a két nagy szolgálató. A legalacsonyabb arány a bevétel 15 százaléka. Mindezek alapján a Sensor Tower adatfeldolgozó cég szerint az Apple nagyjából 27 milliárd dollárt, az Aphabet 13 milliárddollárt keres ezen az üzleten.
Emellett szakértők szerint dollármilliárdokat hoznak azok a reklámok is, amelyek feltűnnek az értékesítésre felkínált alkalmazások mellett az ezeket kínáló áruházakban. Mindez nem tűnik soknak a két cég együttesen 700 milliárd dollár körül alakuló árbevételének tükrében, ám a profitráta, ami elérhető velük, mesés. Az Apple esetén kétharmados, az Alpabetnél négyötödös arányról beszélhetünk. Nem csoda, hogy a kormányok igyekeznek megtörni ezt a duopóliumot. Európában például a Digital Markets Act (DMA) kötelezi a vállalatokat, hogy engedjenek működni a rendszereiken rajtuk kívül álló alkalmazás-áruházakat is. Japánban a kormány hasonló törvény elfogadtatását tervezi. Az Egyesült Királyság és India is követheti ezt a példát.
Sok független fejlesztő ezúttal a kormányok mellett áll. Bíznak benne, hogy ezek segítségével javíthatják eladási esélyeiket, ami növelné a kínálatot és ezzel mérsékelhetné az árakat. A Microsoft óriási lehetőséget lát a piac felszabadításában, és azt ígéri, hogy saját alkalmazásboltot nyit, mind az iOS-t, mint az Androdot használó telefonokon.
Ez a „gig economy.” 
