Március 24-én a TikTok vezérigazgatójának ötórás meghallgatása során az Egyesült Államok törvényhozói tiltakoztak annak lehetőségével szemben, hogy Kína a rendkívül népszerű, részben kínai tulajdonú alkalmazással amerikaiak után kémkedjen. Miközben az USA a több mint 150 millió amerikai által használt rövid videóalkalmazás betiltását fontolgatja, a törvényhozók mérlegelik azon jogkörök megújítását is, amelyek arra kényszerítik az olyan cégeket, mint a Google, a Meta és az Apple, hogy megkönnyítsék a tengerentúlon tartózkodó nem amerikai állampolgárok korlátlan kikémlelését.
A külföldiek szabad prédák
A Foreign Intelligence Surveillance Act (FISA) 702. szakasza, amelyet az USA Kongresszusának decemberig meg kell szavaznia, hogy megakadályozza a törvény hatályvesztését a megszüntetési záradék miatt, lehetővé teszi az amerikai hírszerző ügynökségek számára, hogy indoklás nélküli kémkedést hajtsanak végre külföldiek e-mailjeiben, telefonjain és egyéb online kommunikációs felületein.
A 702. szakasz újbóli engedélyezéséről szóló nemrégiben megjelent cikkében a The New York Times úgy fogalmazott, hogy a nem amerikai állampolgárok magánélete „elhanyagolható szerepet játszott” a vitában. A Meta, az Apple és a Google anyavállalata, az Alphabet is lobbiztak a színfalak mögött a 702-es paragrafus módosításaiért – jelentette másfél hete a Bloomberg News, ideértve az amerikai állampolgárok részvételével zajló keresésekre vonatkozó elfogatóparancsot és annak lehetőségét, hogy nyilvánosságra hozzák, milyen gyakran kell adatokat átadniuk, és milyen információkat kell megadniuk.
Bár célja a külföldiek közötti kommunikáció megcélzása, a 702. szakasz a gyakorlatban a külföldiekkel kapcsolatba kerülő amerikai állampolgárok kommunikációját is rögzíti.
Míg az amerikai állampolgárok az USA alkotmányának negyedik kiegészítése értelmében bizonyos védelmet élveznek a jogosulatlan keresésekkel szemben, az amerikai kormány szerint ezek a jogok nem terjednek ki a tengerentúlon tartózkodó külföldiekre, így az olyan ügynökségek, mint a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA), a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) gyakorlatilag szabad kezet kapnak.
Az információkat az USA legszorosabb szövetségesei, például az Egyesült Királyság és Ausztrália felé is átadhatják. Bár gyakori, hogy a kormányok külföldön kémkednek, Washington olyan előnyt élvez, amelyen más országok nem osztoznak: joghatósággal rendelkezik a modern internetet hatékonyan üzemeltető maroknyi vállalat, köztük a Google, a Meta, az Amazon és a Microsoft felett.
A TikTokot már betiltották az amerikai kormányzati eszközökön – valamint a hivatalos eszközökön az EU főbb intézményeiben, Kanadában, Belgiumban, Dániában és Új-Zélandon –, bár a teljes tiltást jogilag súlyosabbnak tekintik az alkotmány első kiegészítésével való esetleges ütközés miatt, amely védi a szólásszabadságot.
Nyílt pofozkodás
Kína – amely tömegesen kémkedik saját polgárai iránt – kijelentette, hogy „határozottan ellenezné” a TikTok kényszerértékesítését, és hogy ha egy ilyen lépést „külföldi tulajdonra, nem pedig termékeire és szolgáltatásaira” alapozna, az sértené a befektetői bizalmat az USA-ban.
Kína korábban képmutatással vádolta az Egyesült Államokat a kiberbiztonság kérdésében, és olyan kémprogramokra mutatott rá, mint a PRISM, amelyet először 2013-ban az NSA korábbi elemzője, Edward Snowden tárt fel.
Amerikai tisztviselők többször is azt állították, hogy a törvény fontos szerepet játszott a nemzetbiztonság megőrzésében, arra hivatkozva, hogy a törvényt olyan ellenfelek kibertámadásainak meghiúsítására használják, mint Kína és Irán, valamint az al-Kaida vezetőjének, Ajman al-Zavahirinek a meggyilkolására.
Vitatott érvelés
Míg az amerikai tisztviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy a nemzetbiztonsági fenyegetésekre összpontosítanak, a polgári szabadságjogok védelmezői szerint a „külföldi hírszerzés” gyakorlatilag magában foglalhat minden olyan kommunikációt – beleértve az újságírók, az emberi jogok szószólói és a hétköznapi állampolgárok kommunikációját is –, amely felkelti az amerikai kormány érdeklődését.
Egyes kritikusok azzal érvelnek, hogy a TikTok adatgyűjtése alig különbözik a többi platformétól, és a betiltás iránti nyomás elvonja a figyelmet egy sokkal nagyobb problémától, amelynek kezelésére Washington nem sok étvágyat mutat: a személyes adatok jogi védelmének szembetűnő hiánya.
A TikTok egyesült államokbeli betiltása nem akadályozná meg az összes közösségimédia-cég által gyűjtött személyes adatok és metaadatok burjánzó értékesítését, beleértve az amerikai székhelyűeket is. Az amerikai technológiai cégek viszonylag laza adatvédelmi normái továbbra is kényes pont Európában, ahol sokkal erősebb az adatvédelem.
Az egyesült államokbeli közösségimédia-platformok, mint a Facebook, a Google és az Instagram, maguk is nehéz helyzetbe kerültek a közelmúltban ügyfeleik adatainak kezelése miatt, a hackeléssel kapcsolatos kiszivárogtatásoktól kezdve az alkalmazottak nem megfelelő hozzáféréséig.
Megfigyelők szerint Washington szabad kezet ad az amerikai technológiai vállalatoknak, miközben korlátozza a külföldi vállalatokat, alapvetően azt jelezve más nemzeteknek, hogy a szuverenitás a legnagyobb adu a kibertér szabályozásában.
Kanada és az Egyesült Államok július óta folytatott intenzív tárgyalásokat. 
