5p

Bár a kormányok külföldön rendszeresen kémkednek, Washington olyan előnyt élvez, amelyen más országok nem osztoznak: joghatósággal rendelkezik a modern internetet üzemeltető maroknyi vállalat, köztük a Google, a Meta, az Amazon és a Microsoft felett. Kína – amely tömegesen kémkedik saját polgárai iránt is – „határozottan ellenezné” a TikTok kényszerértékesítését. Káncz Csaba jegyzete.

Március 24-én a TikTok vezérigazgatójának ötórás meghallgatása során az Egyesült Államok törvényhozói tiltakoztak annak lehetőségével szemben, hogy Kína a rendkívül népszerű, részben kínai tulajdonú alkalmazással amerikaiak után kémkedjen. Miközben az USA a több mint 150 millió amerikai által használt rövid videóalkalmazás betiltását fontolgatja, a törvényhozók mérlegelik azon jogkörök megújítását is, amelyek arra kényszerítik az olyan cégeket, mint a Google, a Meta és az Apple, hogy megkönnyítsék a tengerentúlon tartózkodó nem amerikai állampolgárok korlátlan kikémlelését.

A külföldiek szabad prédák

A Foreign Intelligence Surveillance Act (FISA) 702. szakasza, amelyet az USA Kongresszusának decemberig meg kell szavaznia, hogy megakadályozza a törvény hatályvesztését a megszüntetési záradék miatt, lehetővé teszi az amerikai hírszerző ügynökségek számára, hogy indoklás nélküli kémkedést hajtsanak végre külföldiek e-mailjeiben, telefonjain és egyéb online kommunikációs felületein.

A 702. szakasz újbóli engedélyezéséről szóló nemrégiben megjelent cikkében a The New York Times úgy fogalmazott, hogy a nem amerikai állampolgárok magánélete „elhanyagolható szerepet játszott” a vitában. A Meta, az Apple és a Google anyavállalata, az Alphabet is lobbiztak a színfalak mögött a 702-es paragrafus módosításaiért – jelentette másfél hete a Bloomberg News, ideértve az amerikai állampolgárok részvételével zajló keresésekre vonatkozó elfogatóparancsot és annak lehetőségét, hogy nyilvánosságra hozzák, milyen gyakran kell adatokat átadniuk, és milyen információkat kell megadniuk.

A nagy techcégek lobbiznak az adatgyűjtés legálisan tartásáért. Fotó: Depositphotos
A nagy techcégek lobbiznak az adatgyűjtés legálisan tartásáért. Fotó: Depositphotos

Bár célja a külföldiek közötti kommunikáció megcélzása, a 702. szakasz a gyakorlatban a külföldiekkel kapcsolatba kerülő amerikai állampolgárok kommunikációját is rögzíti.

Míg az amerikai állampolgárok az USA alkotmányának negyedik kiegészítése értelmében bizonyos védelmet élveznek a jogosulatlan keresésekkel szemben, az amerikai kormány szerint ezek a jogok nem terjednek ki a tengerentúlon tartózkodó külföldiekre, így az olyan ügynökségek, mint a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA), a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ​​és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) gyakorlatilag szabad kezet kapnak.

Az információkat az USA legszorosabb szövetségesei, például az Egyesült Királyság és Ausztrália felé is átadhatják. Bár gyakori, hogy a kormányok külföldön kémkednek, Washington olyan előnyt élvez, amelyen más országok nem osztoznak: joghatósággal rendelkezik a modern internetet hatékonyan üzemeltető maroknyi vállalat, köztük a Google, a Meta, az Amazon és a Microsoft felett.

A TikTokot már betiltották az amerikai kormányzati eszközökön – valamint a hivatalos eszközökön az EU főbb intézményeiben, Kanadában, Belgiumban, Dániában és Új-Zélandon –, bár a teljes tiltást jogilag súlyosabbnak tekintik az alkotmány első kiegészítésével való esetleges ütközés miatt, amely védi a szólásszabadságot.

Nyílt pofozkodás

Kína – amely tömegesen kémkedik saját polgárai iránt – kijelentette, hogy „határozottan ellenezné” a TikTok kényszerértékesítését, és hogy ha egy ilyen lépést „külföldi tulajdonra, nem pedig termékeire és szolgáltatásaira” alapozna, az sértené a befektetői bizalmat az USA-ban.

Kína korábban képmutatással vádolta az Egyesült Államokat a kiberbiztonság kérdésében, és olyan kémprogramokra mutatott rá, mint a PRISM, amelyet először 2013-ban az NSA korábbi elemzője, Edward Snowden tárt fel.

Edward Snowden mutatta be először a kémprogramok világát. Fotó: Unsplash
Edward Snowden mutatta be először a kémprogramok világát. Fotó: Unsplash

Amerikai tisztviselők többször is azt állították, hogy a törvény fontos szerepet játszott a nemzetbiztonság megőrzésében, arra hivatkozva, hogy a törvényt olyan ellenfelek kibertámadásainak meghiúsítására használják, mint Kína és Irán, valamint az al-Kaida vezetőjének, Ajman al-Zavahirinek a meggyilkolására.

Vitatott érvelés

Míg az amerikai tisztviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy a nemzetbiztonsági fenyegetésekre összpontosítanak, a polgári szabadságjogok védelmezői szerint a „külföldi hírszerzés” gyakorlatilag magában foglalhat minden olyan kommunikációt – beleértve az újságírók, az emberi jogok szószólói és a hétköznapi állampolgárok kommunikációját is –, amely felkelti az amerikai kormány érdeklődését.

Egyes kritikusok azzal érvelnek, hogy a TikTok adatgyűjtése alig különbözik a többi platformétól, és a betiltás iránti nyomás elvonja a figyelmet egy sokkal nagyobb problémától, amelynek kezelésére Washington nem sok étvágyat mutat: a személyes adatok jogi védelmének szembetűnő hiánya.

A TikTok egyesült államokbeli betiltása nem akadályozná meg az összes közösségimédia-cég által gyűjtött személyes adatok és metaadatok burjánzó értékesítését, beleértve az amerikai székhelyűeket is.  Az amerikai technológiai cégek viszonylag laza adatvédelmi normái továbbra is kényes pont Európában, ahol sokkal erősebb az adatvédelem.

Európában ersőebb az adatvédelem. Fotó: Pixabay
Európában ersőebb az adatvédelem. Fotó: Pixabay

Az egyesült államokbeli közösségimédia-platformok, mint a Facebook, a Google és az Instagram, maguk is nehéz helyzetbe kerültek a közelmúltban ügyfeleik adatainak kezelése miatt, a hackeléssel kapcsolatos kiszivárogtatásoktól kezdve az alkalmazottak nem megfelelő hozzáféréséig.

Megfigyelők szerint Washington szabad kezet ad az amerikai technológiai vállalatoknak, miközben korlátozza a külföldi vállalatokat, alapvetően azt jelezve más nemzeteknek, hogy a szuverenitás a legnagyobb adu a kibertér szabályozásában.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Tudomány-technika A mesterséges intelligencia már zsarolni, sőt ölni is hajlandó, ha a túléléséről van szó
Litván Dániel | 2025. június 30. 19:24
Riasztó eredményeket hozott egy MI-modellek biztonságát firtató kísérlet. A mesterséges intelleginciák tudták, hogy tilosban járnak, mégis durva eszközökhöz nyúltak, ha úgy érezték, nincs más választásuk.
Tudomány-technika Élj hosszabban és jobban – világszinten is az elsők között
Natív tartalom | 2025. június 30. 10:49
A Déli Klinika a nemzetközi élvonalhoz csatlakozva hazánkban elsőként vezeti be a legmodernebb technológiákra és tudományos alapokra épülő, komplexitásában egyedülálló, védjegyzett Complex Longevity® programjait.
Tudomány-technika Robot ringatja az újszülött bölcsőjét, a gépek már tanulnak a hibáikból
Kovács-Angel Marianna | 2025. június 27. 15:01
Olyan gyorsan fejlődik a mesterséges intelligencia, hogy ma még csak tippelni lehet, mennyire alakítja át a hétköznapokat. A Bosch most bemutatott fejlesztései segítenek elképzelni, hogyan élhetünk egy olyan világban, ahol az AI már szinte mindenhol jelen van.
Tudomány-technika Kína betilt egyes power bankeket a repülőgépeken
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 11:36
Tűzesetek miatt szigorítják a szabályokat, csak 3C tanúsítványos töltő vihető fel.
Tudomány-technika Az emberiséget elpusztíthatják a gépek – figyelmeztet a mesterséges intelligencia keresztapja
Kovács-Angel Marianna | 2025. június 22. 17:06
„Tíz-húsz százalék esély van arra, hogy az emberiséget elpusztítják a gépek” – figyelmeztet Geoffrey Hinton, a mesterséges intelligencia (MI) egyik atyja. A Google volt vezető kutatója szerint az MI túl gyorsan fejlődik, és komoly veszélyt jelent: a tömeges elbocsátásoktól kezdve a manipuláción és autonóm fegyvereken át egészen az emberi faj lecseréléséig.
Tudomány-technika A Pentagon rámegy a mesterséges intelligenciára
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 11:47
200 milliós szerződést kötöttek.
Tudomány-technika AI-háború készül? Az OpenAI neki mehet a Microsoftnak
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 09:46
Az OpenAI trösztellenes eljárást fontolgat fő befektetője, a Microsoft ellen egy vitás ügy miatt.
Tudomány-technika A magyar cégek így vetik be a mesterséges intelligenciát
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 09:03
Egyre több hazai cég használ mesterséges intelligenciát, de kevés a tudatos felkészülés.  
Tudomány-technika Nobel-díjas tudós: ezt teheti velünk a mesterséges intelligencia
Kovács-Angel Marianna | 2025. június 14. 16:59
A mesterséges intelligencia egyszerre ígér forradalmat és kelt aggodalmat: sokan technológiai csodát látnak benne, mások veszélyt. Daron Acemoglu Nobel-díjas közgazdász szerint azonban a valóság jóval visszafogottabb. Az AI ma még nem kínál gazdasági áttörést – és aki vakon rohan utána, könnyen zsákutcába jut.
Tudomány-technika A Marsra menne Elon Musk, részleteket is elárult
Sasvári Péter | 2025. június 11. 09:54
Elon Musk 2027-re ígéri a Marsra szállást, de reálisak a tervei? A SpaceX sikerei és kudarcai közt lavírozva halad a vörös bolygó felé.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG