Az amerikai tőzsdéken jegyzett nagyvállalatok jelentős része már leadta az első negyedéves bizonyítványát, amely meghatározta a mutatók teljesítményét. A cégek közül is kiemelkedik az úgynevezett "magnificent seven", azaz "csodálatos hetes" hét vállalata, amelyek a világ legértékesebb vállalatai. Kapitalizációjuk alapján a következő a sorrendjük: Microsoft, Apple, Nvidia, Alphabet, Amazon, Meta, Tesla. Közös tulajdonságuk a Motley Fool elemzése szerint, hogy, hogy olyan versenyelőnnyel rendelkeznek, amelyet egyetlen versenytársuk, beleértve a „csodálatos hét” további hat szereplőjét is, nem tud felmutatni.
Fotó: MTI
Mitől olyan kivételesek?
- A Microsoft egyesíti a régit és az újat. A Windows továbbra is a világ vezető számítógépes operációs rendszere az asztali komputereken. Eközben az Azure a világ második legnagyobb felhő számítástechnikai szolgáltatási platformja.
- Az Apple sikereinek aduja régóta az iPhone okos mobiltelefon. Ez a termék reprezentálja az Egyesült Államok mobilkészülék-piacának több mint felét.
- Az Nvidia grafikus chipjei (GPU) fogják adni idén várakozások szerint a nagy számítási teljesítményt igénylő adatközpontok GDU-inak kilencven százalékát.
- Az Alphabet tulajdonában lévő Google márciusban 91 százalékos részesedéssel rendelkezett az internetes keresők világpiacán. A másik portéka, a YouTube a második legnézettebb videómegosztó portál a világon.
- Az Amazon elektronikus piactere első az USA-ban. Becslések szerint az online kiskereskedelem 37,6 százalékát bonyolítja le. Az Amazon Web Services a világ legnagyobb felhő számítástechnikai szolgáltatási platformja.
- A Facebookról is ismert Meta birtokolja a világ legjelentősebb közösségi portáljait, köztük a Facebookot, amely naponta több mint 3,2 milliárd aktív felhasználót vonz.
- A Tesla Észak-Amerika legnagyobb elektromosautó-gyártója. Az egyetlen csak villanyautókat előállító vállalat, amely folyamatosan képes nyereséget elérni.
Kedveskednek a részvényeseknek
Mindezeken túl van még valami, ami a „csodálatos hét” vállalat mellett szól. Nevezetesen az, hogy öt közülük osztalékot fizet részvényeseinek és jó eséllyel csatlakozhat hozzájuk egy további cég is a hetesből. Ez látszólag ellentmond annak, hogy ezek a szupercégek őrülten hajszolják a növekedést és minden pénzüket visszaforgatják további fejlesztéseikbe.
A helyzet az, hogy többségük olyan masszív bevételekre tesz szert, hogy megengedheti magának az osztogatást, mert emellett elegendő pénze marad a jövőjének megalapozására is. A Microsoft 2004 óta folyamatosan fizet osztalékot, ami az indulás óta 800 százalékkal nőtt. Az Apple 2012-ben tért vissza ehhez a szokáshoz, és 12 év alatt 154 százalékkal növelte a kifizetéseit. Az Nvidia 2013 nyara óta kedveskedik osztalékkal befektetőinek.
Ehhez a csoporthoz februárban csatlakozott a Meta, amely ugyan erősen hajszolja fejlesztéseit a mesterséges intelligencia területén, mégis úgy döntött, ad egy kis pénzt a részvényeseknek. Az Alphabet a napokban lépett be az osztalékfizető „csodálatos” cégek klubjába. A szakértők hasonló döntést várnak az Amazontól, mert tele van a zsebe készpénzzel.
Egyedül a Tesla maradhat ki a sorból, miután az elektromos autók piacán kibontakozott árcsökkentési verseny felzabálja a vállalat üzemi nyereségrátáját. Mivel olyan terméket gyárt, amellyel nagyon sok más cég is nyomul a piacon (commoditized product), nem valószínű, hogy valaha osztalékfizetésre képes vállalattá válik.
Mit mutat a nagy kép?
A hét kiemelkedő mamuton kívül érdemes az összesített eredményeket is számba vennni. Az elmúlt napokban leadott tőzsdei gyorsjelentésekkel együtt – köztük volt a McDonald’s, a Coca-Cola, a 3M és mások beszámolója – az S&P-500 tőzsdeindexben szereplő 267 vállalat 53,4 százaléka számolt be a befektetőknek a január-március tevékenységéről.
Azok a vállalatok, amelyek leadták az első negyedéves jelentésüket, összesen 3,1 százalékkal magasabb nyereséget értek el, mint 2023 január-márciusában. Árbevételük ugyanebben az összehasonlításban 3,9 százalékkal volt magasabb. Az egy részvényre eső nyereség (EPS) 79 százalékuknál haladta meg az előzetes várakozásokat. Az árbevétel-előrejelzéseket 59,9 százalékuk teljesítette túl. Az első negyedében majdnem 30 százalékos profitcsökkenést elkönyvelő energiaszektorban érdekelt vállalatok eredményeit kivéve azonban már szebb lesz a kép. A többi ágazat szereplői összesen 6,8 százalékkal növelték a profitjukat.
Oldalazás?
A Concorde magyar brókercég a napokban szintén foglalkozott az amerikai tőzsdék, ezen belül is a a legnagyobb merítésű S&P 500 index teljesítményével. A poszt szerint a mutató lényegében egy helyben jár, miközben hatalmas egyedi kilengések láthatóak. Ilyen volt például a csodálatos hetesbe tartozó Meta 19 százalékos zuhanása, vagy az Alphabet 16 százalékos többlete.
A Concorde szakértője, Jónap Richárd nem a cég előrejelzését, hanem hangsúlyozottan a saját véleményét ismertetve azt írta, hogy az S&P 500 korábbi években, évtizedekben látott mozgásai alapján simán lehet, hogy az előttünk álló hónapokban a 2015-ös, 2004-es és 2005-ös típusú, nagyon hosszúnak tűnő oldalazásba kezd a mutató.
Iránra és Libanonra is légicsapást mértek. 
