A bitcoin 30 ezer, az ether 1900 dollár körül ingadozik már hetek óta, sőt ezzel egy átmeneti eső szakasz után lényegében az április közepi szintre tértek vissza. A szokatlan nyugalom betudható a nyári uborkaszezonnak is, de annak is, hogy sok olyan nyitott kérdés van, amelyek a következő hónapokban eldőlhetnek.
A makrogazdaság, az infláció, a kamatok, a befektetői érdeklődés mellett az amerikai szabályozás, a blokklánc-fejlesztések vagy a Bitcoin egy előre programozott tulajdonsága is nagy változást okozhat. Öt fontosabb tényezőt találtunk, bár a kiszámíthatatlan divat, a befektetők szeszélye is sokat számíthat e piacon.
1. Folyamatos a tőkebeáramlás?
A blokklánc-adatok elemzésének királya, a Glassnode szerint bár a múlt héten átmenetileg új éves csúcsot állított fel a bitcoin 31 700 dollárnál, továbbra is nagyon szűk kereskedési sávban mozog. (A technikai elemzésben használt “Bollinger-szalagok” extrém módon beszűkültek, mindössze 4,2 százalék van közöttük.) A volatilitás tehát rendkívül alacsony, eközben a befektetők eladott bitoinjain realizált nyereség és veszteség is mélypontokon van.
A cég elemzése lassú, de folyamatos tőkebeáramlásról is beszél, ez akár jó jel is lehet. De jelenleg inkább a rövid távú játékosok csoportja felelős a kriptotőzsdékre történő tőkebeáramlásért, amit az ösztönöz, hogy a kínálat több mint 88 százaléka nyereségben van.
A befektetők azonban “figyelemre méltóan nem hajlandóak elengedni” bitcoinjaikat, azaz nem akarnak eladni. Ez sok tekintetben hasonlít az olyan időszakokra, mint 2016 és 2019-20, amelyeket hosszú ideig sávozó piac jellemzett. (És egy idő után nagy emelkedés követett.)
2. Győzelemmel felérő XRP-elmarasztalás
A múlt héten a Ripple és az egész kriptós közösség számára remek hír jött, miután az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) keresetét egy bíróság részben elutasította. Az évek óta tartó jogi csata lényege, hogy a Ripple cég XRP tokenjének értékesítése 2020-ban be nem jegyzett értékpapír-eladásnak minősül-e. (A Ripple mintegy 1,3 milliárd dollárt gyűjtött az XRP-n keresztül, ebből 729 milliót intézményi befektetőktől és 757 milliót a lakosságtól.)
A bírónő egyetértett a hatósággal abban, hogy az XRP intézményi befektetőknek történő értékesítése valóban megsértette az értékpapírtörvényeket. De a kriptópiacon sokkal nagyobb győzelemként értékelik, hogy úgy foglalt állást, a másik, az úgynevezett “vaklicit” eladás, ahol a Ripple nem tudta, ki a vevő, jogszerű volt.
A per még sokáig folytatódhat, de reménysugár az utóbbi időben komoly fenyegetésként értékelhető amerikai szabályozási problémák sötét erdejében. A kriptóellenes SEC ugyanis az értékpapírrá nyilvánításon keresztül igyekszik kiterjeszteni hatalmát – lényegében tilalmát – az ágazatra.
3. Újabb Bitcoin ETF-ek a SEC előtt
Nemrég jó hangulatról gondoskodott a szektorban az is, hogy a vagyonkezelői piac néhány óriása, mint a Blackrock bitcoin-ETF iránti indítása iránti kérelmet nyújtottak be. A bitcoin ETF engedélyezése az USA-ban már közel tíz éve várat magára.
A tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) fontos szerepet játszanak a részvények és egyes árupiaci termékek piacán is, jelentős keresletet, stabilizáló erőt jelentenek. Az ETF-konstrukció egyszerű, olcsó és jobbára meglehetősen biztonságos.
A SEC az USA-ban azonban eddig makacsul ellenállt, hogy “fizikai” (közvetlenül bitcoint vásároló) bitcoin-ETF-et engedélyezzen. Csak olyat volt hajlandó, amely bitcoinra szóló származékos ügyleteken (határidős bitcoinon) keresztül követi az árfolyamot, ami más kategória.
A gyakorlatban számos, részvénytársasághoz vagy alaphoz, hedge fund-hoz hasonló intézmény működik az ETF-ekhez hasonlóan. De ezeket nem minden intézményi és magánbefektető vásárolhatja meg jogi okokból, vagy nem mindegyik akarja megvenni az eltérő mögöttes garanciarendszer miatt.
Most sokan abban reménykednek, hogy a Wall Street legnagyobb szereplőinek már nem tud majd ellenállni a SEC, és végre engedélyezi az igazi bitcoin-ETF-et. Ez jelentős tőkebeáramlást is eredményezhetne az első számú kriptovaluta piacán.
És Európában?
- A Jacobi Asset Management szerint még ebben a hónapban elindul Európa első Bitcoin ETF-je, BCOIN jelzéssel az Euronext Amsterdam platformon. A Terra Luna és az FTX összeomlása miatt a vállalat tavaly elhalasztotta az ETF elindítását.
4. A bűvös “feleződés”
Nem egészen négyévente nagy esemény történik a bitcoin piacán, az úgynevezett feleződés (halving). Ekkor a kibocsátott bitcoin mennyisége visszaesik, csökken tehát a kínálat (bár ez a hatás százalékosan minden alkalommal egyre kisebb).
Ez árnövelő hatásúnak bizonyult a múltban, az esemény előtti fél év és az utána eltelt egy év is szép emelkedéseket hozott. (A legutóbbi nagy emelkedés is a 2020 májusi feleződés után néhány hónappal durrant be igazán, 2020 októberében.) A következő halving 2024 áprilisában várható.
5. A másodikakból lesznek az elsők?
A blokkláncok és a kriptodevizák bizonyos szempontból a mai napig gyerekcipőben járnak. Ennek jele, hogy a Bitcoin és az Ethereum rendszerek egyaránt viszonylag lassúak, drágák és korlátozott áteresztőképességűek. Ezt a problémát sok különböző megoldás próbálta orvosolni eddig is, de egyik sem tökéletes.
Ebben az évben nagyobb előrelépés várható, a divat most a “nulla ismeretet igénylő” (zero knowledge) “második rétegű” (layer 2) blokkláncok fejlesztése. Legalább fél tucatnyi komoly fejlesztőcsapat dolgozik ezen, mint például a zkSync, a Starknet, a Scroll, a Linea vagy a Polygon zkEVM nevű projektek.
Ha valamelyiknek sikerül igazán gyors, olcsó és megfelelően biztonságos megoldást megvalósítania, az nagy figyelmet és tőkét vonzhat az adott területre, és az egész kriptovaluta szektornak jót tehet. A figyelmet fokozza, hogy az említett projektek közül több ingyen érméket (airdrop-ot) is oszthat a felhasználóinak.
+1: A csúcsok mindig év végén jönnek, ugye?
A bitcoin legnagyobb árfolyamcsúcsai mind év végén következtek be, konkrétan a 2013-as, a 2017-es és a 2021-es is. (Bár volt egy látványos rekord 2021 májusában is.) A tavasztól őszig tartó időszakot a részvénypiacokon is holtszezonnak tekintik, amit statisztikák is alátámasztanak, bár a kimutatott szezonalitás nem nagyon nagy mértékű. (Erre utal az “adj el májusban, de térj vissza novemberben” kisbefektetői bölcsesség is.) (Sell in May and go away, but remember to come back in November.)
Ugyanakkor komoly mélypontok is előfordultak már év végén, mint 2022-ben az FTX csődje után, 2018 decemberében vagy 2014 decemberében. (Lásd a második ábrát. Bizonyára nem véletlenül szintén nagyjából négy évente.)
Így ez az éves szezonalitás önmagában végképp nem jelent garanciát semmire. Inkább csak azt valószínűsíti, hogy az év végén valamely irányba kilengés várható.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Csütörtöktől csökkenhet a dízel nagykereskedelmi ára. 
