A kriptovaluta-iparág egyik legígéretesebb ágazatának tartják az RWA-t (Real World Assets, “való világbeli eszközök”), amelynek kapitalizációja ma már meghaladja a kilencmilliárd dollárt. Ebbe olyan kriptoérmék tartoznak, amelyek az RWA-val foglalkozó kriptós projektekhez tartoznak.
Nincsen azonban benne a hagyományos pénzügyi világból érkező cégek, amelyek szintén foglalkoznak már ezzel az iparággal. Ezek leghíresebb képviselője a Blackrock vagyonkezelői csoport, amelynek RWA-befektetései márciusban nagy sajtónyilvánosságot kaptak. De a listára újabb és újabb nevek iratkoznak fel.
Újabb menedzser dicsérte a blokkláncot
A napokban egy másik óriási vagyonkezelő társaság, a Franklin Templeton menedzsere, Jenny Johnson nyilatkozott a Bitcoin ETF-ekről, az RWA tokenizációról és a blokkláncok potenciáljáról. Az elnök-vezérigazgató szerint a blokkláncok az iparágat átalakító technológiát jelentenek, amelyek segíthetnek a működési költségek csökkentésében.
Az utóbbi időben újabb és újabb cégekről derült ki, hogy foglalkoznak ezzel az iparággal, megtették az első lépéseket. A Depository Trust and Clearing Corporation (DTCC), a világ legnagyobb értékpapír-elszámolási rendszere befejezett egy kísérleti projektet a Chainlink (LINK) blokklánc-orákulum és számos nagy amerikai pénzintézet részvételével. Ennek célja az alapok tokenizációjának felgyorsítása volt. (Az orákulumok egyfajta adatszolgáltató és -tároló szolgáltatások a blokkláncokon, a piacvezető a Chainlink – a szerk.)
Rengeteg nagy név a listán
A résztvevők közé tartozott az American Century Investments, a BNY Mellon, az Edward Jones, a Franklin Templeton, az Invesco, a JPMorgan, az MFS Investment Management, a Mid Atlantic Trust, a State Street és a U.S. Bank Corp. pénzügyi cégek. A hírre a Chainlink LINK érméje hét százalékot erősödött egy nap alatt. Más források szerint a a Citi és a HSBC is érdeklődik már az RWA iránt.
A blokkláncra mennek a befektetési jegyek?
A Smart NAV elnevezésű projekt célja az volt, hogy a Chainlink “CCIP interoperabilitási protokolljának segítségével” eljárásokat hozzanak létre az alapok nettóeszközérték-adatainak (NAV) gyakorlatilag bármilyen blokkláncra történő eljuttatására és terjesztésére. A kísérleti projekt befejezésével a DTCC megállapította, hogy az adatok blokkláncra vitele – kissé leegyszerűsítve az eredeti szakkifejezéseket – lehetővé teszi a tokenizált (kriptovalutákhoz rendelt) befektetési jegyek forgalmazását.
A következő nagy dobás?
Az RWA-szektor a magyar szakemberek figyelmét is felkeltette már, két előadás is volt róla nemrég a “B Day” Blockchain Budapest konferencián. A Coincash és a MrCoin vállalkozások vezetője, Mogyorósi Attila szerint nem mást látunk, mint a blokklánc összekapcsolását a való világgal. A blokklánc nagy növekedési sztorija korábban például a DeFi volt (a decentralizált, blokkláncon működő pénzügyi alkalmazások), a következő nagy dobás az RWA lehet.
Meg lehet mutatni ezen a területen, milyen szuper a blokklánc-technológia, mekkora hatékonyság-növekedést okoz. Ingatlanok, műalkotások, nyersanyagok, értékpapírok, tulajdonképpen bármi, ami értékkel rendelkezik és a fizikai világban kézzel fogható, tokenizálható. Ha ezeket az eszközöket digitalizáljuk, akkor egyben ezzel demokratizáljuk a hozzájuk való hozzáférést is .
Blokklánc=hatékonyság
A Boston Consulting Group szerint 2030-ra az RWA 16 ezer milliárd dolláros piac lehet. Összehasonlításképpen, most a teljes kriptós piac kapitalizációja 2700 milliárd dollár körül van. Maga Larry Fink, a Blackrock vezérigazgatója is azt mondta, hogy az RWA lesz a “piacok következő generációja” – idézte.
A hatékonyság azt jelenti, hogy a blokklánc-technológiával egy sor közvetítő, ügyvéd kimaradhat a befektetési iparágból.
Biztos jogi háttérre van szükség
Az ingatlanvétel például eredetileg magas belépési küszöböt állít fel, valamint jelentős adminisztrációs terheket, bürokráciát igényel. De mi lenne, ha tokenizálni tudnánk a lakásokat? Likviditást hozhatna a piacra akkor is, amikor nincs ott likviditás. Hatékonyabb és biztonságosabb lehet a tokenizált RWA kereskedése, mint a hagyományos eszközöké.
Megoldandó kérdés, hogyan marad fenn a jogi kapcsolat a való világbeli és a blokkláncon levő eszközök között? Valakinek vállalni kell a felelősséget, a garanciát, hogy az adott ingatlan, arany, olaj stb. a kriptóérme mögött megvan.
Ez a legnagyobb RWA
A legnagyobb RWA egyébként már sok éve a tether (USDT), a legnagyobb dollárhoz kötött kriptovaluta (stabilérme). Valóságos intézmény, jelenleg 110 milliárd dolláros kapitalizációval. Korábban sok vita volt akörül, megvannak-e a mögöttes, biztosítékként szolgáló eszközök, ez is megmutatja, hogy mi a probléma a való világbeli eszközök digitalizálásával. De azt is, mekkora szükség van az RWA-kra, és mekkora sikerre számíthatnak – hangzott el.
Halljuk, hogy baj van vele, de nincs jobb nála – mondták a tetherről korábban. Ma azonban a jelek szerint már jól működik. Népszerűek még az aranyhoz kötött tokenek is (például XAUT, PAXG, KAU, KAG, VRO.)
Részvények, kötvények, befektetési alapok?
Érdekes a Swarm projekt, amely részvényeket digitalizál, de egyelőre ennek segítségével csak pár részvényt lehet venni, mint a Tesla, a Blackrock papírja. Amely cégnek sikerül megugrani a komplex tőkepiaci elvárásokat világszerte, az nagyot szakíthat, ez lehet a következő nagy dobás. De nem biztos, hogy ezt a szabályozók annyira akarják – mondta Mogyorósi.
Mindenesetre az egész kategóriát nagyon érdemes figyelemmel követni a következő hónapokban, években.
Amerikai kincstárjegyekre szóló, tokenizálható alapok:
- FOBXX Franklin OnCain US Government Money Fund
- BUIDL Blackrock USD Institutional Digital Liquidity Fund
- OUSD Ondo Finance – Ondo Short-Term US Government Treasuries
Borászat és tokenkibocsátás
Kalocsai Kornél, a Blockchain Magyarország elnöke a tokenizációt a gyakorlatban mutatta be, egy borászat tokenkibocsátásán keresztül. Szerinte most érdemes igazán tokeneket kibocsátani, mert kialakulóban van egy szabályozási környezet, amely ebben segít.
Nagy cégek, mint a Coca Cola is szenvednek azzal, hogyan jelenjenek meg a digitális térben, a “metaverzumban”. Ott ugyanis nem lehet eladni kólát, de az életérzést igen. Hasonló a helyzet egy borászattal is. A szakember szerint egy teljesen új üzletágat kell felépíteni a digitális térben való megjelenéshez.
Részvény vagy sem?
Sok blokklánc-projektnél a tokennek nincs komoly szerepe, csak az, hogy van. El kell dönteni, mi legyen a funkciója az adott kriptoérmének? Vannak, amelyek tulajdonjogot, részesedést biztosítanak (security tokens). Ebben a kategóriában teljesen más szabályozás érvényes, mert belecsúszik az értékpapír-kategóriába, ezért a legtöbb kibocsátó ezt kerüli.
Ezért inkább a normál kategóriát kedvelik, de ettől még átcsúszhatnak a másikba – állásfoglalásra lehet szükség, hogy azt adott token milyen tokennek minősül. Lehet az érme funkciója kedvezményes vásárlás is, például levásárolható lehet a token.
Mi az a tokenomics?
Amikor tokenkibocsátás van, létezik kibocsátási összeg, készlet, allokáció, lehetnek későbbi kibocsátások is. Ez az adott cég “monetáris politikája”, a tokenomics, amely mögé azonban közgazdasági elemzések is kellenek, például a cég bevételeiről és profitjáról. Ehhez kell igazítani a token értékesítési árát, mennyiségét stb., ennek alapján alakul ki a tokenomics.
Amikor megvannak ezek a döntések, akkor jön a kérdés, hogy hol csináljuk, melyik országban, hogy jogi és szabályozási szempontból is rendben legyen a projekt. Kell egy valós bankszámlaszám, ami szintén problémát jelenthet, még a liberálisabb országokban is. Sok helyen kriptós projekteknek nem nyitnak számlát. Nagy kérdés, hogy a Mica EU-s jogszabály elindulása ezen változtat-e. Ez után következik az adózás problematikája is.
Hogyan lehet érmét kibocsájtani?
A tokenek kibocsátásának hogyanja is kérdéses. Kriptotőzsdén keresztül? Saját honlapunkon? Egy launchpad (kibocsátás-lebonyolító platform) segítségével? Nem önthetjük piacra egyszerre az egész tokenmennyiséget, mert az lenyomná az árat, ütemezni kell. Majd pedig oda kell figyelni a rendszer működtetésére, például az árfolyamra, likviditásra.
Az EU EDIH hálózata a kkv-k digitalizációs szintjének javítására szolgáló program. Segítséget kínál a digitális transzformációban, szaktudással, tanácsadással, képzéssel, informatikai, jogi és pénzügyi oldalról is. Európa-szerte 150 központja van, a blokklánc is helyet kapott a programban – mondta el Kalocsai Kornél.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
