8p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Ha az Észak-Atlanti Szövetség nem áll készen arra, hogy megvédje a Suwalki-folyosót, a következő háborút nem Ukrajnában fogják megvívni – hanem az EU területén. A Nagyítóban ezúttal a NATO Achilles-sarkát vesszük górcső alá.

Az északkelet-lengyelországi dombok és sűrű erdők között megbújó Suwalki-folyosó nem gyakran kerül a címlapokra. Ha azonban katonai stratégáknak vagy NATO-tervezőknek említjük a nevét, akkor összerándulnak. Ugyanis ez a szerény, mindössze 65 kilométer széles földsáv sokkal több, mint egyszerű földrajzi furcsaság.

Az Achilles-sarok

Ez bizony egy sebezhető törésvonal Európa biztonsági rendszerében, amely, ha a feszültségek elmérgesednek, egy sokkal nagyobb konfrontáció szikrájává válhat Oroszország és a Nyugat között. A régió álmos falvai mögött komor becenév rejtőzik: a NATO Achilles-sarka. És egy olyan korban, amikor a geopolitikai sakktáblán minden lépés számít, a Suwałki-folyosó nem csupán egy lábjegyzet – ez egy potenciális csatatér. Napjainkban, Vlagyimir Putyin és Alekszandr Lukasenko mély politikai unió felé tett lépései nyomán a Suwalki-szakadék könnyen új európai tűzfészekké válhat. 

Nyugatra az erősen militarizált orosz exklávé, Kalinyingrád, keletre pedig Moszkva leghűségesebb szövetségese, Fehéroroszország található, így a Suwalki-folyosó az a szárazföldi kapocs, amely a balti államokat, Észtországot, Lettországot és Litvániát a NATO többi részével köti össze. Stratégiai jelentősége óriási. Ha Oroszország elfoglalná ezt a folyosót, az elszakítaná a balti államokat szövetségeseiktől, földrajzilag elszigetelné őket, és bénító fizikai csapást mérne a NATO egységére.

NATO-csapatok a litván-lengyel határon egy hadgyakorlat közben 2015-ben
NATO-csapatok a litván-lengyel határon egy hadgyakorlat közben 2015-ben
Fotó: Wikipédia/1st Lt. Henry Chan

Miközben Oroszország ukrajnai hódító háborúja egyre csak dübörög, Moszkva ambícióinak kísértete egyre nagyobb méreteket ölt, felvetve egy sürgető kérdést: hogyan tudja a NATO megvédeni ezt a sebezhető pontot a gyorsan változó taktikák és stratégiák korában?

A folyosó földrajzi elhelyezkedése kritikus: a lengyel Suwalki városától a litván határig tartó, nagyjából 104 kilométer hosszú folyosó sík mezőgazdasági területek, sűrű erdőségek és elszórtan elhelyezkedő tavak foltja; ez a terep megnehezíti a nagyszabású katonai manővereket. Csak két főút és egyetlen vasútvonal halad át ezen a keskeny sávon, ami természetes szűk keresztmetszetet képez, amelyet egy elszánt ellenfél könnyen el tudna foglalni. 

Nyugatra fekszik Kalinyingrád, egy erősen militarizált orosz előőrs, amely több mint 15 ezer katonával, Iszkander ballisztikus rakétákkal és fejlett légvédelemmel rendelkezik. Keleten Fehéroroszország szolgál az orosz erők állomáshelyéül, és közelsége felerősíti a bekerítő hadművelet veszélyét. A folyosó az elhelyezkedése miatt az egyetlen szárazföldi híd a NATO-erősítés számára, amely Lengyelország felől a balti államokba juthat, így a szövetség keleti védelmének egyik központi elemévé válik.

Tíz éve az amerikai hadsereg akkori európai parancsnoka, „Ben” Hodges tábornok következetesen kiemelte a folyosót, mint kritikus sebezhetőséget és a konfliktus potenciális „gyújtópontját”: „Ha Oroszország átveszi az irányítást felette, akkor a Szövetség három tagját vágja el az utánpótlástól és a katonai segítségnyújtástól... a Suwalki-folyosó éjszakánként ébren tartja az európai és amerikai vezető tábornokokat”!

Oroszország számára ennek elfoglalása összekötné Kalinyingrádot Fehéroroszországgal, egy összefüggő szárazföldi folyosót hozna létre Moszkva ellenőrzése alatt, és bekerítené a balti államokat. Ez a lépés összhangban van Vlagyimir Putyin megszállott törekvésével, hogy visszaszerezze az elveszett szovjet területeket, és megerősítse dominanciáját a NATO keleti határai felett.

Bármely jövőbeni konfliktusban a mezőgazdasági területek és a sáros talaj foltjai korlátozni fogják a páncélos egységek mozgékonyságát, míg a sűrű erdők és a vízi akadályok a kisebb, mozgékonyabb erőknek kedveznek. A katonai elemzők szerint itt gyakorlatilag jól képzett különleges műveleti erőkre, nagy hatótávolságú rakétákra és drónokra van szükség a precíziós csapások végrehajtására.

Washington politikája Donald Trump újabb elnöksége alatt teljesen kiszámíthatatlan tényező lett a térség irányába. Vajon a Fehér Ház a Suwalki-folyosó megerősítését az európai biztonság szempontjából lényegesnek tekinti, vagy Moszkva felesleges provokációjaként utasítja el?

Kérdőjelek a NATO körül 

De van egy még ennél is égetőbb probléma: vajon a NATO valóban felkészült-e a 21. századi hadviselésre? Az ukrajnai konfliktus átrajzolta a harcteret, a nagyszabású manőverek helyett a drónok által uralt, hiper-digitális harcra váltott, ahol a kis egységek döntik el a harcokat. A hadviselésnek ez az új korszaka olyan készségeket és rendszereket igényel, amelyekről a NATO-nak még be kell bizonyítania, hogy nagy léptékben rendelkezik velük. 

Anders Puck Nielsen NATO-tanácsadó rámutat arra, hogy a nyugati hadseregek hol rontották el: „A NATO átaludta a drónforradalmat. Oroszország hónapokkal le van maradva Ukrajna mögött, de évekkel a Nyugat előtt jár. Egy konfliktusban a NATO súlyos veszteségekkel nézne szembe sürgős reformok nélkül. A meglévő doktrínák feltételezik, hogy az elvesztett területeket vissza lehet foglalni, de a drónok dominanciája nélkül ez már nem garantált, különösen a Baltikum esetében”. 

Diplomáciai téren Valerij Zaluzsnij, az egykori ukrán főparancsnok, jelenleg az Egyesült Királyság nagykövete pedig szintén nyersen fogalmaz: „A NATO hadviselési modellje elavult. Nem csak az újrafegyverkezésről van szó – a taktikák, a kiképzés és a költségvetés gyökeres átalakítására van szükség, hogy megfeleljen Ukrajna csúcstechnológiás hadviselésének. Ha a NATO ma lemondana a tankokról, akkor is öt évbe telne, mire utolérné Ukrajna drónképességeit – és addigra a technológia is továbblépne”.

A NATO már tett lépéseket a térségben való jelenlétének megerősítésére. Négy többnemzeti harccsoportot telepített 2016 óta a balti államokba és Lengyelországba, megduplázta a csapatok létszámát nyolc tagországában keleti szárnyon, és fokozta a légi és haditengerészeti eszközöket.

Finnország és Svédország NATO-csatlakozása tovább tolta a stratégiai számításokat, és a Balti-tengert egyes kommentátorok által „NATO-tónak” nevezett területté változtatta. Fontos, hogy a Balti-tenger alternatív erősítési útvonalakat kínál, de ezek az intézkedések – bár jelentősek – nem képesek a fenyegetés teljes mértékét kezelni.

Nem nagy titok Oroszország azon törekvése, hogy Kalinyingrádot a folyosón keresztül összekösse a szárazfölddel. Moszkva régóta úgy tekint az exklávéra, mint egy előretolt bázisra, ahonnan hatalmát Európára kivetíti, és militarizálása – nukleáris fegyverzetű rakétákkal kiegészítve – aláhúzza ezt a szándékát.

Ukrajna és Oroszország véres áldozatok árán fejlesztette és finomította a drónhadviselést. A NATO ezzel szemben nem rendelkezik hasonló, harcban kipróbált szakértelemmel. A NATO-erők évtizedeken át a felkelés elleni harcra képezték ki magukat Irakban és Afganisztánban – így potenciálisan rosszul felkészültek a modern háború nagy intenzitású, drónok által uralt harcmezőire, amelyek a Suwalki-folyosón rendkívül veszélyesnek bizonyulhatnak.

Oroszország a határok szárazföldi csapatokkal való átlépése nélkül is háborút folytathatna; drónrajokat vethetne be a NATO erősítő oszlopainak célba vételére, megzavarhatná az ellátási hálózatokat és stratégiai káoszt okozhatna. A Kalinyingrádban állomásozó nagy hatótávolságú tüzérségi és Iszkander-rakéták, amelyeket a NATO kommunikációjának zavarására szolgáló kifinomult elektronikus hadviseléssel egészítenének ki, exponenciálisan megsokszoroznák a fenyegetést. A NATO jelenlegi, hidegháborús gondolkodásmódja, amely a statikus védelemre és a viszonylag lassan mozgó erősítésekre támaszkodik, kevéssé képes ellensúlyozni ezt a hipermobilis, aszimmetrikus megközelítést.

A szakértők egyetértenek, hogy a NATO-nak sürgősen forradalmasítania kell harci doktrínáját – a frontvonalbeli egységeket többszintű drónvédelemmel kell felszerelnie, miközben saját támadó rajképességeket kell kifejlesztenie. Az előretolt pozíciókban lévő operátoroknak egészen a rajok szintjéig hálózatba kapcsolt érzékelőrendszerekre van szükségük, hogy másodperceken belül észleljék és semlegesítsék a drónok által jelentett fenyegetéseket. Ezen átalakítás nélkül a NATO azt kockáztatja, hogy a Suwalki-folyosó trükkös és szűk terepviszonyai között kicselezik.

Európa jövője a tét

A tét nem is lehetne nagyobb. Ha Oroszország áttöri a Suwalki-folyosót – akár könyörtelen nyomás, akár a nyugati határozatlanság miatt – és szárazföldi hidat létesít Kalinyingrád és Fehéroroszország között, annak nagyon súlyos stratégiai következményei lennének. A balti államok elszigetelődnének, a NATO hitelessége megingana, és Putyin bizonyítékot látna arra, hogy a nyers erő működik. A hidegháború óta évtizedeken keresztül gondosan felépített elrettentés egy pillanat alatt szertefoszlana.

Ez nem valami távoli, elméleti fenyegetés. A Suwalki-folyosó, noha csupán egy mindössze 65 kilométer széles földdarab, egyben Európa jövőjének frontvonala is. Ha a NATO nem áll készen arra, hogy megvédje, a következő háborút nem Ukrajnában fogják megvívni – hanem az EU területén. 

Nagyító rovatunk korábbi cikkeit itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív „A bábuska kijött a pult mellől és végigmért” – Moszkva testközelből
Elek Lenke | 2025. október 25. 06:01
Milyennek látta egy magyar újságíró az orosz fővárost belülről a 90-es évek elején? Mi változott azóta, és mi nem? Az e heti Világjáróban nemcsak a térben, hanem az időben is utazunk.   
Szubjektív Ez most megmutatja az erőviszonyokat – fideszeseket és tiszásokat kérdeztünk október 23-án
Bózsó Péter - Havas Gábor - Izsó Márton | 2025. október 24. 17:01
A magyar forradalom és szabadságharc emléknapján Orbán Viktor kormányfő a Kossuth téren beszélt, ahol a Békemenet végállomása volt. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke pedig a Hősök terén szólalt fel, ahová a Nemzeti Menet résztvevői mentek. A beszédekre tartókat kérdeztük mindkét oldalon. És Puzsér Róbertbe is belebotlottunk.
Szubjektív Óriásit blöffölt Trump a budapesti csúccsal?
Wéber Balázs | 2025. október 21. 17:20
A budapesti Putyin-Trump csúcs hírét az amerikai elnök kürtölte világgá múlt héten – egyelőre azonban még az sem biztos, hogy valóban lesz találkozó. Az orosz elnök fogadása kényes helyzetet teremtene, és nem látszik, hogy miért épp most jönne áttörés a tárgyalásokon. A Kreml szerint az orosz álláspont változatlan. Nagyító alatt ezúttal a Budapestre tervezett csúcs. (frissítve)
Szubjektív Nagyon szívesen cserélnék az urakkal ott fönt, a Várban – az utca embere az inflációról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. október 19. 16:59
A szeptemberi infláció éves szinten 4,3 százalékon állt, és megegyezett az augusztusi adattal. Vásárcsarnokokba igyekvőket kérdeztünk arról, hogy hogyan érzékelik, mekkora az infláció, megtorpant-e? Továbbá, vajon lépést tartanak-e jövedelmeik, bevételeik az áremelkedéssel, és mennyiben bíznak a KSH hivatalos adataiban.
Szubjektív Drakula nyomában: utazás Európa legromantikusabb tájaira
Herman Bernadett | 2025. október 18. 06:01
Sokat vártam arra, hogy elveszítsem Erdély-szüzességemet, de megérte. Gyönyörű tájak, finom ételek, romantika – ez várja a turistát Maros és Hargita megyében, a Világjáró e heti állomásain. 
Szubjektív Orbán Viktorék most Varga Mihály vállára tették a nyomást – Ez Viszont Privát
Bózsó Péter – Csabai Károly – Havas Gábor – Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2025. október 17. 18:31
A héten kül- és belpolitikai fronton sem unatkozhattunk, ráadásul a kettő sok esetben össze is függött – mint például Donald Trump amerikai elnök Orbán Viktorhoz intézett dicsérete az egyiptomi békecsúcson. Közben a kormány bedobta Varga Judit nevét, elkerültük a bóvlit, Orbán Viktor pedig kizárta az euró bevezetését. Az Ez Viszont Privát legújabb adásában Csabai Károly főszerkesztő, Bozsó Péter és Imre Lőrinc újságíró beszélgettek.
Szubjektív „Az embereknek nem ilyen szemfényvesztésre van szüksége” – az utca embere a konzultációkról
Bózsó Péter - Havas Gábor - Izsó Márton | 2025. október 11. 18:00
A magyar kormány elindította nemzeti konzultációját a gazdasági kérdésekről, főleg a Tisza Párt állítólagos adóterveit kritizálva. Eközben Magyar Péterék meghirdették a Nemzet Hangja konzultáció újabb fordulóját. Járókelőket kérdeztünk arról, hogy mi a véleményük ezekről a kezdeményezésekről, kitöltik-e őket, illetve mi lenne az a kérdés, amiről szívesen megkérdeznék az embereket.
Szubjektív Ahol Wilhelm és Simon ültek az iskolapadban – svéd kastély filmturistáknak
Elek Lenke | 2025. október 11. 06:01
Megérinteni azt a lépcsőkorlátot, amit az imádott kedvenc, ebédelni abban az étteremben, ahol a világsztár is evett… Vagy csak leszaladni egy képzeletbeli, elit svéd bentlakásos gimnázium, a Hillerska lépcsőin. A Világjáró ezúttal a Kaggeholm kastélyt kereste fel, a virágzó filmturizmus jegyében.
Szubjektív Olajbiznisz: csak az oroszoknak hisz a kormány, a horvátoknak nem – Ez Viszont Privát
Gáspár András – Havas Gábor – Izsó Márton – Vég Márton – Wéber Balázs | 2025. október 10. 18:31
Az Orbán Viktor által ígért repülőrajt helyett a magyar gazdaság továbbra is a kifutópályán vesztegel: a héten újabb kínos adat látott napvilágot az iparról, és a fogyasztás sem pörgeti a gazdaságot. Hogyan lesz ebből gazdasági növekedés? Miből finanszírozzák majd az újabb választási osztogatást? Miért ragaszkodik a kormány az orosz olajhoz? Miért bízik jobban egy „háborús vezetékben”, mint a horvátban? Miért tudta növelni előnyét a Tisza az ellenkampány ellenére is? És mit jelent a „cseh Fidesz” győzelme Magyarországra nézve? Erről is vitatkozott hangsúlyozottan szubjektív műsorunkban, az Ez Viszont Privátban Gáspár András lapigazgató, Wéber Balázs vezető szerkesztő és Vég Márton újságíró.
Szubjektív „Hát ez már most, enyhén fogalmazva, gusztustalan… ”– az utca embere a választási kampányról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. október 4. 16:51
Beindult a 2026-os tavaszi parlamenti választási kampány. Az utca emberét arról kérdeztük, hogy mit gondol, melyik párt nyer majd, milyen lesz az addig vezető kampány, és lesz-e Orbán Viktor-Magyar Péter vita.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG