„Tüdőn lövi a magyar gazdaságot” – kőkemény évekre készül a NATO

„Kemény döntéseket kell hoznunk. De ne feledjük, hogy mi a tét. Egymilliárd ember biztonsága az Atlanti-óceán mindkét oldalán. Együtt, az erő által gondoskodunk majd a békéről” – ezekkel a szavakkal harangozta be a NATO főtitkára hétfőn, a neves londoni Chatham House-ban elmondott beszédében a katonai szövetség június végi csúcsát.

Új korszak küszöbén Európa  

A NATO-főtitkár közel egyórás beszédében számos olyan részlettel szolgált, amely drasztikus változásokat vetít előre a szövetség tagjai, így Magyarország számára is, és amely egy teljesen új  világot jelent az elmúlt évtizedek békéhez és biztonsághoz szokott Európájának.

Ami biztos: a NATO elvárja, hogy tagországai drasztikusan megnöveljék a védelmi kiadásaikat. Ez sok tagállam, így Magyarország esetében is csaknem 2,5-szeres kiadásnövekedést jelent a jelenlegi állapothoz képest.

A szövetség – elsősorban a putyini Oroszország miatt – lényegében háborúra készül azzal a céllal, hogy ezáltal sose kelljen háborúznia. Vagy ahogy az ókori latin mondás tartja: „Ha békét akarsz, készülj a háborúra!” Úgy vélik, hogy az elrettentés garantálja leginkább a békét.

Bár ez nem feltétlenül igaz minden esetben (a béke megőrzésének lehetnek más módjai is), ezzel együtt tény: a világ legerősebb katonai szövetsége ezt az utat preferálja, és ez mindannyiunkat érint.      

A NATO jövőképe 

De nézzük Rutte hétfőn tett legfontosabb és legerősebb állításait!

• A hágai csúcs „át fogja alakítani” a NATO-t. „Erősebb, fairebb és halálosabb lesz”.
• Az erősebb NATO azt jelenti, hogy „sokkal többet kell költenünk a védelemre”. Az idei évben minden tagállam el fogja érni a még „2014-ben vállalt” két százalékos GDP-célt (azaz a bruttó nemzeti össztermékének minimum két százalékát fogja honvédelemre költeni. Magyarország tavaly 2,1 százalékot adott ki erre a célra).

Várakozásai szerint hágai csúcson megállapodás születik az 5 százalékos cél eléréséről, ami „az egész NATO-ra kiterjedő kötelezettségvállalás” lesz. Ezen belül a GDP 3,5 százalékát szoros értelemben vett katonai kiadásokra, 1,5 százalékát pedig ehhez kapcsolódó beruházásokra (infrastruktúra, ipari kapacitás bővítése) kell költeni.

•  A kiadások növelése a NATO katonai tervein és képességekre vonatkozó célkitűzésein alapszik, amelyekről a tagállamok védelmi miniszterei megállapodtak. Ezek egy része titkos. Az nyilvános, hogy a szövetség 400 (!) százalékkal szeretné növelni a légvédelmi képességeit, és több ezer új páncélozott járműre és tankra, valamint több millió tüzérségi lövedékre van szüksége.
• Egyértelmű, hogy a szövetségen belül a hadiipar „nem gyárt eleget”. Emiatt a NATO támogatni fogja a hadiipar gyártásának növelését, bővíti annak ipari bázisát szerte a szövetségen belül, és elhárítja az akadályokat az együttműködés elől. 
• A hadi kiadások és a gyártás növelése „hatékony elrettenést” eredményez, segíti a gazdasági növekedést és munkahelyeket teremt.
•  „Oroszország miatt a háború visszatért Európába. A terrorizmus fenyegetésével is szembe kell néznünk. És az erős globális versennyel. Oroszország összeállt Kínával, Észak-Koreával és Iránnal”. Növelik a katonai erejüket és képességeiket, Putyin „háborús gépezete felpörög”. Oroszország három hónap alatt annyi lövedéket gyárt, mint az egész NATO egy év alatt, az orosz védelmi ipar idén 1500 tankot, 3000 páncélozott járművet és 200 Iskander-rakétát fog kibocsátani.

„Oroszország öt éven belül készen állhat arra, hogy katonai erőt vessen be a NATO ellen. (…) Az orosz rakéták új generációja a hangsebesség sokszorosára képes. Az európai fővárosok csak percekre vannak. Nincs többé Kelet vagy Nyugat – csak NATO van. ”

• Kína is modernizálja és növeli a hadseregét. Már most az övé a világ legnagyobb hadiflottája, ami 2030-ig 435 további új hajóval fog bővülni. Emellett fejleszti a nukleáris arzenálját is, „2030-ig több mint 1000 bevethető nukleáris robbanófeje” lehet.
• „A veszély nem fog eltűnni akkor sem, ha véget ér a háború Ukrajnában”.
• „A háborút nem a távolban vívják – a társadalmaink és a hadseregeink együtt vannak benne ebben.”

A NATO többet fog invesztálni a civil társadalmak felkészítésébe, hogy azok „készen álljanak a napra, de azért imádkozunk, hogy az soha ne jöjjön el.” Az Egyesült Államok „túl sokáig vállalt túl nagy terhet” a költségekből, ezért egyensúlyt kell teremteni: minden tagállamnak egy „fair részt” kell vállalnia.

• A NATO „mindig defenzív szövetség marad”. Az, hogy halálosabb lesz, azt jelenti, hogy erősíti az elrettentési és védelmi képességeit.
• A szövetség a gyakorlatban és politikailag is folytatja Ukrajna támogatását. „A hosszútávú támogatásunk nem arról szól, hogy meghosszabbítsuk a háborút, hanem arról, hogy ma segítsünk Ukrajnának önmaga megvédésében, és megelőzzünk bármilyen jövőbeni agressziót.”

Az Észak-atlanti Szerződés 5. cikke – miszerint egy tagállam elleni támadás az összes tagállam elleni támadás – „erős üzenetet küld. Minden fenyegetéssel szemben, minden irányból védekezni fogunk.”     

„Tüdőn lövi a magyar gazdaságot”

Összegezve: Mark Rutte súlyos, a tagállamok gazdaságait és társadalmait is jelentősen érintő változásokat vázolt fel. Egyrészt az elrettentésnek nagyon komoly ára lesz, hiszen a jelentős költségnövekedést hitelfelvételből vagy a meglévő források átcsoportosításából kell finanszírozni. Azaz feltehetően  kevesebb jut majd az állam alapvető feladataira, például egészségügyre vagy oktatásra – a hadiipar viszont virágozni fog a bővülő rendelésállománytól.   

Nagy kérdés, hogyan fogja például az amúgy is komoly problémákkal küzdő magyar gazdaság kigazdálkodni a kiadások 2,1-ről 5 százalékra növelését (még akkor is, ha ezt a tervek szerint hét év alatt kell teljesíteni). 

Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor már tavaly decemberben tüdőn lövést emlegetett.

„Most a 2 százalékot, ha fel kell emelni, az tüdőn lövi a magyar gazdaságot. Tehát, ha lesz ilyen kényszer, ha lesz ilyen nyomás rajtunk, akkor is csak egy ütemezett emelést tudok elképzelni, mert egyébként megfektet bennünket”, fogalmazott a miniszterelnök.

Hozzátette: „a GDP 3 vagy 4 százalékos hadikiadása azt jelenti, hogy nem egyszerűen többet kell beírni az egyik rovatba, mindent át kell szerkeszteni, valahonnan el kell venni. Tehát akkor át kell szervezni, az egy fél-hadigazdálkodás Magyarország számára.” A miniszterelnök ezt szeretné elkerülni, és csak „lépcsőzetes, kibírható” emelést támogat. 

Másrészt Rutte terve, az ukrajnai orosz agresszióra reagálva, szinte háborús készültségbe helyezi a szövetség országait – az ilyen szempontból gondtalan, békés Európa korszaka tehát véget ért. Ennek pedig aligha örül bárki is.

Kérdés persze, vannak-e egyéb alternatívái Európának és a NATO-nak, azaz hogyan lehetne féken tartani a putyini Oroszországot.

És kérdés, hogy egy újabb hidegháború vagy még annál is rosszabb vár ránk, vagy tanultunk valamit a történelemből, és – elrettentéssel vagy máshogy – sikerül megőrizni Európát úgy, ahogy az elmúlt évtizedekben megszerettük.

A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.