„Történelmi adósságcsomag”, „csillagászati összegek”, „a köztársaság történetének legnagyobb adósságprogramja” – így jellemezte előzetesen a német sajtó azt a sokrétű hitelcsomagot, amely előtt kedden nyitotta meg az utat a német parlament alsóháza, a Bundestag.

Elemzők szerint a csomag jelentős mértékben növeli majd a honvédelmi kiadásokat, ami egész Európa védelmi képességeit erősítheti, valamint bebiztosíthatja Ukrajna folyamatos katonai támogatását. Minderre azt követően kerül sor, hogy a Trump-adminisztráció egyre inkább elfordul Európától, Oroszország pedig egyre több katonai sikert könyvelhet el az ukrajnai háborúban.

A gigantikus hitelfelvétel lehetőségének megteremtéséhez az alsóháznak előbb több ponton is módosítania kellett az alaptörvényt: például fel kellett lazítania az úgynevezett adósságféket, amelyet még 2009-ben építettek be az alkotmányba az ország és a tartományok eladósodásának megakadályozása érdekében.

A plenáris vita után tartott délutáni szavazáson az alaptörvény-módosítás a várakozásoknak megfelelően megkapta a szükséges kétharmados többséget: 513 képviselő szavazott igennel, 207 nemmel, tartózkodás nem volt.

Hogyan született az adósságcsomag, mire fordíthatják majd a gigantikus összeget, mivel érvelnek a támogatói, és miért támadják azt hevesen egyes ellenzéki pártok?

Hárompárti alku

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerint a  csomag alapjairól már a hivatalos koalíciós tárgyalások megkezdése előtt megállapodtak a jövőbeni kormánypártok, azaz a februári előrehozott választásokat megnyerő jobbközép CDU-CSU-szövetség és a szociáldemokraták.

Mivel az alaptörvény módosításához kétharmados többség kellett, meg kellett egyezniük a Zöldekkel is. (Az új Bundestagban viszont már nem lett volna meg a kétharmada a három pártnak.) Ez sikerült is, miután a Zöldeknek sikerült érvényesíttetniük a legfőbb igényüket. (Erről később még lesz szó.) 

A változások életbe lépéséhez még szükséges a felsőház, azaz a tartományokat tömörítő Bundesrat jóváhagyása is, amely március 21-én dönt majd az ügyben. Ott nehezebb „szülés” várható, mivel azoknak a tartományi kormányoknak a szavazata, amelyeket a fenti három párt vezet, önmagában nem elegendő a kétharmados többséghez.

Fellazított adósságfék 

A FAZ szerint a „legnagyobb pénzügyi hordereje” az adósságfék azon kiadásokat érintő fellazításának van, amelyeket a tág értelemben vett honvédelemre fordítanak majd.

Ezen a téren a hitelfelvételnek gyakorlatilag nem lesz felső határa.

Ide tartoznak a lakosság védelmét szolgáló, a titkosszolgálatokat finanszírozó, az információtechnikai rendszereket védő, valamint „a nemzetközi jogot sértő módon megtámadott államok” védelmét szolgáló kiadások. Ezek – amennyiben átlépik a GDP egy százalékát, ami tavaly 43 milliárd euró volt – kikerülnek az adósságfék hatálya alól.

Ebbe a körbe tartozik az Ukrajnának juttatott katonai támogatás is, amelyre az eredetileg tervezett négymilliárd euró mellett további hárommilliárd eurót – azaz összesen hétmilliárd eurót – szán majd Németország 2025-ben.

Boris Pistorius német védelmi miniszter szerint a védelmi kiadások a GDP mintegy 3 százalékára rúghatnak, ami – a tavalyi adatokat alapul véve – évi 129 milliárd eurónak felel meg.

Mindemellett létrehoznak majd egy 500 milliárd eurós, 12 évre szóló alapot is, amelyből infrastrukturális, valamint a klímasemlegesség elérését célzó befektetéseket finanszíroznak majd – az ehhez szükséges hitelek szintén kiesnek az adósságfék hatálya alól az alaptörvény módosítása szerint.

Azt a Zöldek harcolták ki, hogy az 500 milliárdos alapot klímavédelmi célokra is lehet majd használni – mintegy 100 milliárd euró áramlik majd egy úgynevezett klíma- és transzformációs alapba. Szintén 100 milliárd eurót költhetnek majd a tartományok saját infrastrukturális fejlesztésekre.  

Mi szól a csomag mellett?

„Ez a szavazás a Bundestagban nagyon fontos. A Müncheni Biztonsági Konferencia (itt hangzott el idén J.D. Vance amerikai alelnök hírhedt, az EU-t élesen kritizáló beszéde) és a Trump-Zelenszkij veszekedés ébresztőként szolgált Európa számára. Lehet, hogy most először az európaiak nem támaszkodhatnak Washingtonra” – mondta Monika Schnitzer, a Gazdasági Szakértők Németországi Tanácsának elnöke a BBC-nek.

A szavazás előtt tartott plenáris vitán Friedrich Merz, a CDU-CSU kancellárjelöltje, egyben a kancellári poszt várományosa arról beszélt, hogy a hadikiadások növelésére „Vlagyimir Putyin Európa elleni háborúja” miatt van szükség.

A védelmi miniszter pedig úgy fogalmazott: „A fenyegetettségi helyzet fontosabb, mint a kassza.” Szerinte védekezésre képes haderőre van szükség, és elmúltak azok az idők, amikor „abba a reménybe ringathattuk magunkat, hogy mások majd gondoskodnak a biztonságunkról.”

És mi ellene?

A döntést ugyanakkor számos kritika érte, részben a liberális, részben pedig a radikális bal- (Die Linke, BSW) és jobboldalról (AfD).

Christian Dürr, a liberálisok frakcióvezetője például azt hangoztatta, hogy az adósságfék a jövő egyik biztosítéka volt, most mégis „riasztó könnyedséggel” teszik semmissé. Ebből a szempontból „ez egy történelmi nap Németország számára”.

Sören Pellmman, a Die Linke (Baloldal) politikusa morális mélypontnak nevezte, hogy a búcsúzó Bundestag kétharmados többségével szavazták meg az alaptörvény-módosításokat.  

Sahra Wagenknecht, a BSW vezére pedig kritizálta az újabb ukrajnai fegyverszállításokat és „a példa nélküli fegyverkezést”, amely szerinte csak „olaj a tűzre.” Utalt arra is, hogy emiatt még kevesebb pénz jut majd szociális ellátásokra, és növekedni fog a szegénység.

Ami tény: a Bundestag kedden az erőteljes fegyverkezés és az elrettentés politikája mellett tette le a voksát, ami – ha a Bundesrat is rábólint és megalakul a Merz-kormány – egy új korszak kezdetét jelentheti egész Európában.

A Nagyító többi cikkét itt érhetik el.