6p

Megszavazta a német Bundestag kedden azokat az alaptörvény-módosításokat, amelyek fellazítják az adósságféket, és soha nem látott mértékű hitelfelvételre adnak lehetőséget. Ennek eredményeként – ha a Bundesrat is rábólint – megugornak majd a védelmi kiadások, még több katonai támogatás jut Ukrajnának, valamint jelentős pluszforrás nyílik meg az infrastrukturális és klímavédelmi fejlesztések előtt. Úgy tűnik, valóban új korszak kezdődik – de jó-e ez Németországnak és Európának? Nagyító alatt ezúttal egy vitatott történelmi döntés.

„Történelmi adósságcsomag”, „csillagászati összegek”, „a köztársaság történetének legnagyobb adósságprogramja” – így jellemezte előzetesen a német sajtó azt a sokrétű hitelcsomagot, amely előtt kedden nyitotta meg az utat a német parlament alsóháza, a Bundestag.

Elemzők szerint a csomag jelentős mértékben növeli majd a honvédelmi kiadásokat, ami egész Európa védelmi képességeit erősítheti, valamint bebiztosíthatja Ukrajna folyamatos katonai támogatását. Minderre azt követően kerül sor, hogy a Trump-adminisztráció egyre inkább elfordul Európától, Oroszország pedig egyre több katonai sikert könyvelhet el az ukrajnai háborúban.

A gigantikus hitelfelvétel lehetőségének megteremtéséhez az alsóháznak előbb több ponton is módosítania kellett az alaptörvényt: például fel kellett lazítania az úgynevezett adósságféket, amelyet még 2009-ben építettek be az alkotmányba az ország és a tartományok eladósodásának megakadályozása érdekében.

Friedrich Merz kiáll Ukrajna mellett és felfegyverezné Németországot
Friedrich Merz kiáll Ukrajna mellett és felfegyverezné Németországot
Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

A plenáris vita után tartott délutáni szavazáson az alaptörvény-módosítás a várakozásoknak megfelelően megkapta a szükséges kétharmados többséget: 513 képviselő szavazott igennel, 207 nemmel, tartózkodás nem volt.

Hogyan született az adósságcsomag, mire fordíthatják majd a gigantikus összeget, mivel érvelnek a támogatói, és miért támadják azt hevesen egyes ellenzéki pártok?

Hárompárti alku

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerint a  csomag alapjairól már a hivatalos koalíciós tárgyalások megkezdése előtt megállapodtak a jövőbeni kormánypártok, azaz a februári előrehozott választásokat megnyerő jobbközép CDU-CSU-szövetség és a szociáldemokraták.

Mivel az alaptörvény módosításához kétharmados többség kellett, meg kellett egyezniük a Zöldekkel is. (Az új Bundestagban viszont már nem lett volna meg a kétharmada a három pártnak.) Ez sikerült is, miután a Zöldeknek sikerült érvényesíttetniük a legfőbb igényüket. (Erről később még lesz szó.) 

A változások életbe lépéséhez még szükséges a felsőház, azaz a tartományokat tömörítő Bundesrat jóváhagyása is, amely március 21-én dönt majd az ügyben. Ott nehezebb „szülés” várható, mivel azoknak a tartományi kormányoknak a szavazata, amelyeket a fenti három párt vezet, önmagában nem elegendő a kétharmados többséghez.

Fellazított adósságfék 

A FAZ szerint a „legnagyobb pénzügyi hordereje” az adósságfék azon kiadásokat érintő fellazításának van, amelyeket a tág értelemben vett honvédelemre fordítanak majd.

Ezen a téren a hitelfelvételnek gyakorlatilag nem lesz felső határa.

Ide tartoznak a lakosság védelmét szolgáló, a titkosszolgálatokat finanszírozó, az információtechnikai rendszereket védő, valamint „a nemzetközi jogot sértő módon megtámadott államok” védelmét szolgáló kiadások. Ezek – amennyiben átlépik a GDP egy százalékát, ami tavaly 43 milliárd euró volt – kikerülnek az adósságfék hatálya alól.

Ebbe a körbe tartozik az Ukrajnának juttatott katonai támogatás is, amelyre az eredetileg tervezett négymilliárd euró mellett további hárommilliárd eurót – azaz összesen hétmilliárd eurót – szán majd Németország 2025-ben.

Boris Pistorius német védelmi miniszter szerint a védelmi kiadások a GDP mintegy 3 százalékára rúghatnak, ami – a tavalyi adatokat alapul véve – évi 129 milliárd eurónak felel meg.

Mindemellett létrehoznak majd egy 500 milliárd eurós, 12 évre szóló alapot is, amelyből infrastrukturális, valamint a klímasemlegesség elérését célzó befektetéseket finanszíroznak majd – az ehhez szükséges hitelek szintén kiesnek az adósságfék hatálya alól az alaptörvény módosítása szerint.

Azt a Zöldek harcolták ki, hogy az 500 milliárdos alapot klímavédelmi célokra is lehet majd használni – mintegy 100 milliárd euró áramlik majd egy úgynevezett klíma- és transzformációs alapba. Szintén 100 milliárd eurót költhetnek majd a tartományok saját infrastrukturális fejlesztésekre.  

Mi szól a csomag mellett?

„Ez a szavazás a Bundestagban nagyon fontos. A Müncheni Biztonsági Konferencia (itt hangzott el idén J.D. Vance amerikai alelnök hírhedt, az EU-t élesen kritizáló beszéde) és a Trump-Zelenszkij veszekedés ébresztőként szolgált Európa számára. Lehet, hogy most először az európaiak nem támaszkodhatnak Washingtonra” – mondta Monika Schnitzer, a Gazdasági Szakértők Németországi Tanácsának elnöke a BBC-nek.

A szavazás előtt tartott plenáris vitán Friedrich Merz, a CDU-CSU kancellárjelöltje, egyben a kancellári poszt várományosa arról beszélt, hogy a hadikiadások növelésére „Vlagyimir Putyin Európa elleni háborúja” miatt van szükség.

A védelmi miniszter pedig úgy fogalmazott: „A fenyegetettségi helyzet fontosabb, mint a kassza.” Szerinte védekezésre képes haderőre van szükség, és elmúltak azok az idők, amikor „abba a reménybe ringathattuk magunkat, hogy mások majd gondoskodnak a biztonságunkról.”

És mi ellene?

A döntést ugyanakkor számos kritika érte, részben a liberális, részben pedig a radikális bal- (Die Linke, BSW) és jobboldalról (AfD).

Christian Dürr, a liberálisok frakcióvezetője például azt hangoztatta, hogy az adósságfék a jövő egyik biztosítéka volt, most mégis „riasztó könnyedséggel” teszik semmissé. Ebből a szempontból „ez egy történelmi nap Németország számára”.

Sören Pellmman, a Die Linke (Baloldal) politikusa morális mélypontnak nevezte, hogy a búcsúzó Bundestag kétharmados többségével szavazták meg az alaptörvény-módosításokat.  

Sahra Wagenknecht, a BSW vezére pedig kritizálta az újabb ukrajnai fegyverszállításokat és „a példa nélküli fegyverkezést”, amely szerinte csak „olaj a tűzre.” Utalt arra is, hogy emiatt még kevesebb pénz jut majd szociális ellátásokra, és növekedni fog a szegénység.

Ami tény: a Bundestag kedden az erőteljes fegyverkezés és az elrettentés politikája mellett tette le a voksát, ami – ha a Bundesrat is rábólint és megalakul a Merz-kormány – egy új korszak kezdetét jelentheti egész Európában.

A Nagyító többi cikkét itt érhetik el.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Több magyar támogatja Ukrajna EU-tagságát, mint amennyi ellenzi
Privátbankár.hu | 2025. április 28. 11:01
45 százalék van mellette, 38 ellene.  
Nemzetközi Trump első 100 napja – merre viszi Amerikát?
Káncz Csaba | 2025. április 28. 09:31
Diplomáciai erőfeszítéseit eddig sorozatos kudarcok jellemzik, legyen az Ukrajna, avagy Gáza. Trump a mesterségesintelligencia-képességeket stratégiai tőkeáttételként kezeli, amelyet szelektíven kell bevetni a maximális előnyök érdekében, megvalósítva az „Amerika Mindenekelőtt” technológiai változatát, amely még a hagyományos partnereket is jobb esetben ügyfélnek, rosszabb esetben pedig ellenfélnek tekinti. Káncz Csaba jegyzete.
Nemzetközi Tárgyalt egymással az orosz és az amerikai külügyminiszter
Privátbankár.hu | 2025. április 28. 08:35
Az ukrajnai válság rendezéséről tárgyalt telefonon Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter – közölte hétfőn az orosz diplomáciai tárca.
Nemzetközi Beismerte Észak-Korea, hogy katonákat küldött az ukrajnai háborúba
Privátbankár.hu | 2025. április 28. 08:01
Ezt most először erősítette meg a kommunista diktatúra.
Nemzetközi Megkongatta a vészharangot Lengyelország elnöke
Privátbankár.hu | 2025. április 28. 06:46
A kormánykoalíció „cselfogásai” miatt veszélyben van a májusi lengyelországi elnökválasztás törvényessége – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök vasárnap Lódz városában, ahol részt vett Karol Nawrocki, a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával induló jelölt nagygyűlésén.
Nemzetközi Biztató bejelentést tett Washington az ukrajnai háborúról
Privátbankár.hu | 2025. április 28. 06:17
Az ukrajnai béke közelebb van, mint korábban bármikor, de még nem érkezett el – hangoztatta Marco Rubio amerikai külügyminiszter vasárnap.
Nemzetközi Vámháború? Semmiség! Egy másik fronton vághatja igazán tönkre Amerikát Donald Trump
Litván Dániel | 2025. április 28. 05:44
Egy gazdasági pofonból még csak-csak talpra lehet állni, de ha megszűnik az amerikai tudományos-technológiai fölény, abból szinte lehetetlen. A Trump-adminisztráció a felsőoktatás és a tudományos kutatás ellen indított háborúja pedig pontosan ezzel fenyeget.
Nemzetközi Megvan az elítélt Le Pen lehetséges utódja
Privátbankár.hu | 2025. április 27. 16:50
Jordan Bardella vállalná a jelöltséget.
Nemzetközi Száz nap alatt nagyot esett Trump népszerűsége
Privátbankár.hu | 2025. április 27. 15:52
Egyetlen vizsgált politikai intézkedését sem támogatja a többség. 
Nemzetközi Az izraeli hadsereg 350 zsáknyi azonosítatlan emberi maradványt őriz
Privátbankár.hu | 2025. április 27. 13:53
Az október 7-i terrortámadásból származnak.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG