6p

A nagy pártok még éppen képesek lehetnek kormányt alakítani, de alighanem ez az utolsó lehetőségük a választói bizalom visszaszerzésére. A radikális jobboldali AfD országosan megduplázta szavazatait, Kelet-Németországban pedig már a legnagyobb erő lett. És megerősödött a radikális baloldal is. A legfájdalmasabb vereség a szakadár baloldali BSW-é, amely 0,03 százalékponttal csúszott le parlamentről. Az Orbán-kormány sok jóra nem számíthat egy Merz-kormánytól.

Az előrejelzettnél némileg gyengébb eredménnyel, de megnyerte a vasárnapi szövetségi parlamenti választásokat a CDU-CSU Németországban. A szavazatok összeszámlálása után, hétfőre virradó éjjel közölt előzetes végeredmény szerint a jobbközép pártszövetség a voksok 28,5 százalékát szerezte meg, a pártokra leadott szavazatokat tekintve. 

A második  helyen a radikális jobboldali, populista Alternatíva Németországért (AfD) végzett 20,8 százalékkal, míg a kormányzó szociáldemokraták (SPD) a harmadik helyre szorultak (16,4 százalék). Bekerültek a Bundestagba a Zöldek (11,6 százalék) és a Baloldal (8,8 százalék) is.

Ugyanakkor hajszállal elvétette az 5 százalékos bejutási küszöböt a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW, 4,97 százalék), és nem került be a kormányból tavaly ősszel kivált liberális párt sem (FDP, 4,3 százalék).

Nézzük a választások öt legfontosabb fejleményét! 

1. A nagy pártok kaptak még egy utolsó esélyt 

Az ellenzékben lévő CDU-CSU nyert, de még így is történetének második legrosszabb eredményét érte el – hol vannak már azok az idők, amikor 40 százalékkal húzta be a választásokat! A kormányzó SPD pedig történetének legrosszabb eredményét szállította – ezzel az emberek ítéletet is mondtak az elmúlt bő három év kormányzati teljesítményéről. 

Friedrich Merz, a CDU-CSU kancellárjelöltje és Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök, a CSU vezetője ünnepel a CDU berlini székházában
Friedrich Merz, a CDU-CSU kancellárjelöltje és Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök, a CSU vezetője ünnepel a CDU berlini székházában
Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber

A sors fura fintora, hogy a két centrista pártnak még így is többsége lesz a parlamentben, mivel végül sem a BSW, sem az FDP nem ugrotta meg a bejutási küszöböt. Kormányt persze csak akkor tudnak alakítani, ha össze tudják hangolni a programokat, ami nem lehetetlen, de nem is könnyű feladat.

Friedrich Merz, a CDU-CSU kancellárjelöltje például a kampányban kőkemény bevándorláspolitikát (állandó határellenőrzés bevezetése, illegálisan érkezők visszafordítása a határon, tömeges kitoloncolások)  ígért, és jelezte, hogy ebből nem fog engedni. Ukrajna-támogatását tekintve pedig továbblépne az eddigieknél, és akár Taurus-rakétákat is szállítana az ukrán hadseregnek – erre a Scholz-kormány nem volt hajlandó.

Merz a választások előtt a Bundestagban tartott beszédében jelezte: ez az utolsó lehetőség, hogy a centrista pártok megtartsák és visszanyerjék a választók bizalmát, és érdemben kezeljék a sajnos nagyon is valós migrációs és gazdasági problémákat. Ha ez nem sikerül, akkor megeshet, hogy 2029-ben a kancellárt már Alice Weidelnek hívják majd.

2.  Az AfD országosan is tényező lett

A 2021-es választásokon az AfD még „csak” a voksok alig több mint 10 százalékát szerezte meg, most viszont megduplázta eredményét – 20,8 százalékot ért el, azaz 152 (!) képviselőt küldhet majd a német törvényhozás alsóházába.

A mainstream politika által szélsőjobboldalinak kikiáltott pártra a szavazók több mint 20 százaléka, azaz több mint 10 millió ember voksolt – ennyi szélsőjobboldali ugyanakkor nyilván nincs Németországban.

A magát konzervatív-libertáriánus erőnek tartó párt sikeresen szólította meg a mainstream pártokból és a mainstream médiából kiábrándult szavazókat, és/vagy azokat, akik aggódnak az illegális migráció negatív hatásai miatt.

Alice Weidel, az AfD kancellárjelöltje ünnepel a párt berlini székházában
Alice Weidel, az AfD kancellárjelöltje ünnepel a párt berlini székházában
Fotó: MTI/AP/Michael Probst

A Bild elemzése szerint a párt 2021-hez képest a legtöbb voksot (1,8 milliót) az eddig nem választók körében szerezte. 830 ezer szavazót csábított el a CDU-tól, 750 ezret a liberálisoktól, 630 ezret pedig az SPD-től.    

Az AfD ugyanakkor egyelőre szinte biztosan nem kerül hatalomra, mivel a CDU-CSU is kizárta vele az együttműködést.     

3. Kelet-Németország bekékült

Első hangzásra hihetetlennek tűnik, de igaz: Kelet-Németországban (tehát az egykori NDK-ban) szinte az összes (!) választókörzetet az AfD nyerte meg, és messze a legerősebb politikai erő lett.

Türingiában a párt a voksok csaknem 40 százalékát kapta – ebben a tartományban a frakcióvezetője az a Björn Höcke, akit a szélsőjobb szárnyhoz sorolnak szakértők. Szászországban és Szász-Anhaltban 37-37, Mecklenburg Elő-Pomerániában 35, Brandenburgban 32,5 százalékos eredménnyel nyert az AfD.

4. Radikalizálódik a társadalom  

Nem csak a radikális jobb-, hanem a radikális baloldal is erősödött: a Baloldal (Die Linke) 8,8 százalékot ért el, azaz csaknem 4 százalékponttal növelte népszerűségét 2021-hez képest.

Mindez azt jelzi, hogy mélyülnek az árkok a német társadalomban, egymással szöges ellentétben lévő narratívák feszülnek egymásnak, a centrumpártok pedig egyre vékonyabb jégen táncolnak – azaz valóban óriási felelőssége lesz a Merz-kormánynak (ha sikerül megalakulnia), hogy megállítsa ezeket a trendeket, és megőrizze a társadalmi békét.

Nem jutott be ugyanakkor a parlamentbe a Sahra Wagenknecht által alapított, szakadár BSW – ehhez mindössze 14 ezer voks hiányzott. Wagenknecht, aki korábban a Die Linke politikusa volt, szintén arra figyelmeztetett: ha a német politikai elit nem hallja meg az emberek hangját, azzal saját bukását készíti elő.     

Sahra Wagenknecht pártja mindössze 14 ezer szavazattal maradt le a Bundestagról
Sahra Wagenknecht pártja mindössze 14 ezer szavazattal maradt le a Bundestagról
Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek

5. Az Orbán-kormány sok jóra nem számíthat      

Az, hogy milyen kormány alakul majd, nekünk sem mindegy, hiszen Németország Magyarország legfontosabb gazdasági-kereskedelmi partnere.

Orbán Viktor már a választás előtt „voksolt”, hiszen hivatalában fogadta és hosszasan méltatta az AfD vezérét, Alice Weidelt. Hétfő reggel pedig az X-en gratulált neki a választási eredményhez – Friedrich Merznek ugyanakkor mindeddig nem gratulált a győzelemhez. 

A magyar-német viszony kormányzati szinten meglehetősen hűvösen alakult az elmúlt években, mégha voltak is személyes Orbán-Scholz találkozók Berlinben. 

A magyar kormány egy Merz-kormánnyal sem járna jobban, hiszen az általa vezetett CDU annak az Európai Néppártnak az egyik alappártja, amelyből anno gyakorlatilag kipenderítették a Fideszt. Vezetőjét, a CSU-s Manfred Webert pedig szinte naponta szidja a magyar kormánypropaganda.  

Ráadásul a CDU-vezér erősen Ukrajna-párti politikus és elkötelezett az EU mellett is, tehát ebben a tekintetben is különbözik a magyar miniszterelnöktől. A kevés közös nevező egyike a szigorú bevándorláspolitika. 

Mindenesetre legkésőbb bő egy év múlva itthon is választásokat tartanak, ami szintén változásokat és egy új kormányt hozhat.

Berlini tudósításunkat itt olvashatják:

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Emmanuel Macron, Friedrich Merz és Donald Tusk is ide utazik, hogy ünnepeljen
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 22. 13:45
Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök a jövő héten Moldovába látogat, hogy megünnepeljék Moldova függetlenségének napját augusztus 27-én – közölte pénteken a francia elnöki hivatal.
Nemzetközi Éhínség sújtja Gázát – állítják az ENSZ szakértői
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 22. 13:22
ENSZ által támogatott szakértők hivatalosan is éhínséget hirdettek Gáza városában és környékén, ami súlyosbítja a terület humanitárius válságát. Az Integrált Élelmiszerbiztonsági Fázisosztályozás szervezete (IPC), amely világszerte méri az élelmiszerhiány és az alultápláltság mértékét, arra jutott: a három fő éhínségi küszöbértéket elérték.
Nemzetközi Egyre szánalmasabbá válik Trump lobbizása a Nobel-békedíjért
Káncz Csaba | 2025. augusztus 22. 10:25
Trump Nobel-díjért folytatott kampánya abszurd. Hogyan illeszkedne az ahhoz, hogy vörös szőnyeget terít ki Putyinnak, miközben jóváhagyja a fegyvereladásokat Netanjahunak, aki számos nemzetközi szervezet szerint népirtást követ el? Káncz Csaba jegyzete.
Nemzetközi Rossz hírt közölt Szijjártó Péter: megint leállt a Barátság-kőolajvezeték
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 22. 09:57
A külgazdasági és külügyminiszter szerint újabb támadás érte.   
Nemzetközi A munkácsi rakétatámadásról posztolt az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 22. 09:02
Megalázónak nevezte, hogy az egyik legnagyobb amerikai gyárat érte találat Ukrajnában.
Nemzetközi Katasztrófára figyelmeztet az ENSZ, London berendelte az izraeli nagykövetet
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 21. 20:16
Az izraeli kormány a nemzetközi tiltakozás ellenére is meg kívánja szállni Gázavárost a Hamász elleni harcra hivatkozva, valamint újabb jelentős telepbővítést tervez a megszállt Ciszjordániában.
Nemzetközi Orosz mintára reszkethetnek a külföldi futárok Romániában
Bózsó Péter | 2025. augusztus 21. 19:16
A szentpétervári modellt követve Dan Tanasă, az AUR alelnöke idegengyűlölő támadást indított a Romániában dolgozó külföldi futárok ellen.
Nemzetközi Orbán Viktor is megszólalt a Munkácsot ért rakétatámadás ügyében
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 21. 18:46
Ő leírta, hogy “orosz rakétatámadás”.      
Nemzetközi Fény derült a rejtélyre? Letartóztattak egy ukrán férfit az Északi Áramlat felrobbantása ügyében
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 21. 17:46
Az Oroszországot és Németországot összekötő gázvezetékpárt még 2022 őszén robbantották fel.
Nemzetközi Egyre nagyobb bajban Ukrajna: áttörhettek az oroszok a régóta ostromolt Pokrovszknál
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 21. 16:16
Az orosz hadsereg áttörte az ukrán védelmet Pokrovszknál – közölte Igor Kimakovszkij, a „Donyecki Népköztársaság” vezetőjének tanácsadója csütörtökön az Pervij Kanal televíziós csatornán.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG