„Pánik és összeomlás” – így veszítette el az ukrán hadsereg Kurszkot

Szinte egybehangzóan katasztrofális állapotokról, súlyos veszteségekről és visszavonulásról számoltak be a BBC-nek a napokban azok az ukrán katonák, akik a kurszki fronton teljesítettek vagy teljesítenek szolgálatot.

A Kurszki területre – amely Oroszország nemzetközileg elismert területéhez tartozik – még tavaly augusztus hatodikán hatoltak be meglepetésszerűen és nagy számban az ukrán erők, és közléseik szerint egy hét alatt mintegy ezer négyzetkilométert tudtak elfoglalni. Tavaly ősztől azonban az orosz alakulatok észak-koreai segítséggel elkezdték visszaszorítani az ukrán csapatokat, amelyek mostanra teljesen elvesztették a kontrollt a terület nagy része felett.

Mint egy horrorfilmben

„Olyan, mint egy jelenet egy horrorfilmből” – így jellemezte egy ukrán katona, Dmitro a helyszíni állapotokat a brit adó szerint (a katonák álnéven szerepelnek a cikkben). Beszámolója szerint az utakon kilőtt katonai és harci járművek százai hevernek, sok a halott és a sebesült. 

A járműveket drónok vadászták le. Azt a kocsit, amiben ő menekült, több drón is célba vette. Az egyik bajtársa megsebesült, és az erdőben kellett elrejtőznie, amíg kimenekítették.

Dmitro szerint katonáiknak gyalog kellett 15-20 kilométert visszavonulniuk, a helyzet pedig nehézről kritikusra és katasztrofálisra váltott. „Mindennek vége a Kurszki területen. (…) A hadművelet sikertelen volt.”

Becslései szerint több ezer ukrán katona halt meg Kurszkban a tavalyi offenzíva kezdete óta, az orosz hadügyminisztérium pedig vasárnapi hadijelentésében azt írta, hogy csak március 8-14. között, 2040 katonát veszített az ukrán hadsereg. (Az adatok valódiságát nem lehet ellenőrizni, és eközben az orosz csapatok is jelentős veszteségeket szenvedtek el.)

Egy Volodimir nevű katona március 9-én arról írt, hogy még mindig a kurszki Szudzsa városában tartózkodik, a fronton pedig „pánik és összeomlás” uralkodik. Az ukrán csapatok igyekeznek visszavonulni, de ez napközben lehetetlen – az út mentén pedig az orosz drónok által kilőtt harci eszközök sorakoznak.

Mint írta, egy hónappal ezelőtt még relatív biztonságosan lehetett közlekedni a Szudzsát az ukrajnai Szumi régióval összekötő úton, ami kulcsfontosságú az ukrán csapatok utánpótlása szempontjából. Mostanra azonban – tette hozzá – ez is orosz tűz alá került, a drónok folyamatosan támadják az utat, és megpróbálják elvágni a csapatokat az utánpótlástól.

Beszámolt arról, hogy az orosz erők három oldalról nyomnak. Pár nappal később az orosz hadsereg bejelentette Szudzsa visszafoglalását, amit a hétvégén az ukrán hadsereg is beismert.

Drónok és túlerő

Egy másik ukrán katona, Makszim múlt héten arról számolt be, hogy parancsot kaptak a rendezett visszavonulásra. Szerinte az oroszok jelentős erőket vezényeltek a térségbe Szudzsa visszavételére, köztük sok észak-koreai katonát is.

Katonai szakértők szerint az orosz hadsereg mintegy 70 ezer katonát – köztük 12 ezret Észak-Koreából – vont össze Kurszki régió visszavételére, és a legjobb drónegységeit csoportosította át a térségbe.

Makszim szintén arról számolt be, hogy az ellenségnek sikerült több tucatnyi ukrán célpontot kilőni, amelyek roncsai miatt torlódás keletkezett az ellátási útvonalokon.

Egy Anton nevű ukrán katona katasztrófaként jellemezte a kialakult helyzetet. Mint írta, míg korábban előnyben voltak a drónhadviselésben, ez az előny mára eltűnt. Emellett az oroszok légicsapásai a korábbinál pontosabbak lettek, és a korábbinál több katonát vetettek be.

Beszámolt arról is, hogy az oroszok elvágták az utánpótlás-útvonalakat, a logisztikai összeköttetés „nem működik többé.” Ő is gyalog, éjjel jutott ki Szudzsából, de többször is majdnem meghalt, folyamatosan drónok vannak az égen.

Úgy véli, hogy az ukrán hadsereg hamarosan kénytelen lesz feladni minden területet Kurszkban. Szerinte katonai szempontból a kurszki hadműveletnek annyi, nincs értelme tovább fenntartani.

Mindez már csak azért is fájdalmas lehet Kijevnek, mert a legképzettebb egységeiket, mintegy 12 ezer katonát vetettek be itt, akiket modern nyugati fegyverekkel, tankokkal szereltek fel.

A brit adó által idézett ukrán katonák közül mindössze egy, Artem volt némileg pozitívabb – ő egy dróntámadásban megsebesült, jelenleg kórházban ápolják. Mint mondta, egy Loknya nevű falu közelében „oroszlánokként harcoltunk”, és keményen ellenálltak.

Ő úgy véli, hogy a hadművelet elért sikert is: kialakított egy pufferzónát, amelynek köszönhetően az ukrán erők nem tudnak belépni az ukrajnai Szumi területre.

Ez a pufferzóna azonban mostanra megszűnt:

a New York Times értékelése szerint az ukrán erők szinte teljes egészében kivonultak a Kurszki területről, és ezzel gyakorlatilag befejeződött a tavaly augusztusban kezdődött offenzíva.

Az amerikai lapnak ukrán katonák szintén arról számoltak be, hogy az orosz erők áttörték a vonalaikat, és visszakényszerítették őket a határ közelébe. Az ukrán visszavonulás részben szervezett, részben ugyanakkor kaotikus volt elmondásuk szerint.

Nem teljesültek a célok

De mi is volt az orosz hadvezetést is meglepő Kurszki offenzíva célja? Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője lapcsoportunk, a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Podcastban anno azt mondta: az egyik cél az volt, hogy az oroszok csoportosítsák át ide erőiket a kelet-ukrajnai Donbász térségéből. „Ez a számítás azonban nem jött be” – tette hozzá.

Az orosz hadvezetés ugyanis nem vont el nagyobb számban egységeket a számára kiemelt prioritású kelet-ukrajnai frontról, hanem csak később, ősz folyamán, észak-koreai katonák segítségével kezdte meg az ukrán erők kiszorítását Kurszkból.

A másik cél – tette hozzá Bendarzsevszkij Anton – egy tárgyalási alap létrehozása volt. Azaz „ütőkártyaként” akarta Kijev a Kurszki területet felhasználni a jövőbeni tűzszüneti vagy béketárgyalások során.     

Mostanra kiderült – tesszük hozzá – , hogy bár az ukrán offenzíva nagyon kellemetlen volt a Kremlnek az első hónapokban, és jelentős orosz erőket kötött le, az ukrán célok elérése végül nem sikerült.

A kelet-ukrajnai orosz offenzíva nem akadt meg, és az ütőkártyát sem sikerült megtartani. Így Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden relatív jó kártyákkal a kezében tárgyalhat majd telefonon Donald Trump amerikai elnökkel Washington 30 napos tűzszüneti tervéről.

A javaslatot Kijev már elfogadta, Putyin – bár nem utasította el kerek-perec – még nem. Trump szerint „területekről”, „erőművekről” és „bizonyos vagyontárgyak” felosztásáról beszélnek majd.               

Podcastunkat Gyarmati István biztonságpolitikai szakértővel az orosz-ukrán háborúról és a világpolitikai fejleményekről itt tekinthetik meg: