A 2022 őszi ukrán offenzíva óta nem történt semmi hasonló: az ukrán gépesített egységek gyorsan nyomulnak előre, megkerülik vagy leküzdik az orosz erődítményeket, és mélyen benyomulnak az ellenséges területre. A kurszki területre irányuló támadás augusztus 6-án teljes meglepetésként érte a Kremlt. Ráadásul hétfőn a helyi hatóságok már evakuálásra szólították fel a lakosokat az oroszországi Belgorod régió egyes részein is.
Politikai célok
Kijev sokkszerű behatolása orosz területre kísérletet tesz arra, hogy visszaszerezze a kezdeményezést, és a háborút újra a címlapokra vigye Moszkva teljes körű inváziójának harmadik évében.
Ez egy hatalmas kockázat, de rávilágít az ukrán parancsnokok hajlandóságára, hogy megmutassák a világnak: a defenzívába szorult fél még mindig képes merész lépéseket tenni ellensége politikai- és katonai destabilizálása érdekében.
Ha Trump megnyeri az elnökválasztást az Egyesült Államokban, Washington növelheti a nyomást Kijevre, hogy a tárgyalások során súlyos kompromisszumot kössön Moszkvával - más szóval, hogy jelentős területi engedményeket tegyen Putyinnak. És még ha Kamala Harris nyer is, akkor is sor kerülhet a béketárgyalásokra. Zelenszkij elnök legutóbbi nyilatkozatai legalábbis azt sugallják, hogy a Moszkvával való tárgyalások már nem teljesen kizártak. Egy sikeres ukrán offenzíva javítja Kijev pozícióját egy esetleges béketárgyaláson.
Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Natalija Kolesznyikova
Még túl korai lenne határozott kijelentéseket tenni a művelet hosszú távú sikeréről. Az offenzíva azonban máris tagadhatatlanul érezteti hatását: az orosz hadvezetésben sokkot okozott, felfedte a hazai védelem gyengeségét, a háborút a városokba és falvakba vitte, és Moszkvát elsietett evakuálásokra kényszerítette. A második világháború óta ez az első nagyszabású invázió orosz területre, a náci és szovjet csapatok közötti hatalmas tankcsatának a helyszínén, amelyet végül az utóbbiak nyertek meg.
Geraszimov újra a pácban
Az orosz vezérkar hajtogatja, hogy a helyzetet ellenőrzés alatt tartják.
De videók és fényképek tanúsága szerint az ukrán csapatok a múlt kedden kezdődött offenzíva óta legalább 30 kilométert haladtak előre orosz területre, és visszaverték a védekező csapatok megerősítésére irányuló orosz kísérleteket - írja a Financial Times, csapatok és harctéri parancsnokok beszámolóját idézve.
Sem Berlin, sem Washington nem sürgeti Kijevet, hogy hagyja abba a műveleteket. "Nyilvánvalóan határozottan támogatjuk Ukrajna erőfeszítéseit, hogy megvédje magát az orosz agresszióval szemben" - mondta az amerikai külügyminisztérium szóvivője.
Mindez nem utolsósorban az orosz vezérkari főnök, Valerij Geraszimov számára rendkívül kínos. Múlt szerdán sietve jelentette főnökének, Putyin elnöknek a kamerák előtt, hogy csapatai megállították az ukránokat. Most viszont már bizonyított az ukrán katonai jelenlét mintegy 500 négyzetkilométernyi orosz területen.
Ez nem egyenlő a teljes ellenőrzéssel, mivel a helyzet sok helyen továbbra is tisztázatlan. De néhány faluban az ukránok a hétvégén nyugodtan kitűzték zászlóikat a középületekre, hogy ezzel is jelezzék az orosz biztonsági erők kiűzését.
Zelenszkij továbbra is hallgat a céljairól
Zelenszkij elnök nem engedi, hogy bárki belenézzen a lapjaiba.
A hétvégén első ízben jelentette ki, hogy támogatja a kurszki offenzívát, és kifejezte szándékát, hogy "a háborút kiterjeszti az agresszor területére". Ennek fontos mellékhatása, hogy az ukránok sok hadifoglyot ejtettek. Egy vasárnap közzétett videón mintegy ötven elfogott orosz látható, köztük a csecsen Akhmat különleges erők tagjai.
A bonyolult parancsnoki struktúrák hozzájárulhatnak a zűrzavarhoz az orosz oldalon. Putyin elnök politikai okokból elkerülte a hadiállapot kihirdetését, és helyette "terrorellenes műveletet" hirdetett. Ennek élén a Nemzeti Terrorellenes Bizottság áll, és így a belföldi hírszerző szolgálat, az FSZB vezetője, Alekszandr Bortnyikov. Most az FSZB határőrcsapatainak, a Nemzeti Gárda és a térségben állomásozó katonai egységek műveleteit kellene valahogyan összehangolni.
A helyzet nem olyan végzetes, mint 2023 júniusában volt, amikor a biztonsági apparátus hosszú időre lebénult a Wagner árnyékhadsereg felkelése idején. De az egységek Kurszkba való átcsoportosítása lassan halad - és olyan visszaesésekkel, mint például egy tizennégy katonai teherautóból álló oszlop megsemmisítése egy ukrán légicsapás következtében.
Egy nagy tekintélyű ukrán katonai blogger Nyikolajevszkij Vanyok álnéven a hétvégén listát tett közzé az ukrán frontvonalakról a kurszki térségbe telepített orosz egységekről. Ha ezek az információk helytállóak, akkor egyértelmű szándékot mutatnak Moszkva részéről: a Kreml a másodlagos szakaszokról, például Ukrajna déli részéről vesz el erősítéseket, miközben a fontos frontot a Donbasszban, Pokrovszk közelében lehetőleg nem akarják meggyengíteni.
Dühös menekültek
A meglepő ukrán előrenyomulás orosz földön - először reguláris katonai egységekkel - azonban nemcsak katonai, hanem politikai problémát is jelent a Putyin-rezsim számára. Az esemény beleillik abba a hivatalos propagandába, hogy Ukrajna fenyegetést jelent Oroszországra.
De aláássa Putyin képét, mint erős emberét, aki garantálja az ország biztonságát. A hivatalos adatok szerint a válságövezet 76 ezer lakosa vált menekültté, de a valóságban valószínűleg még többen vannak. Az evakuálás során a kétségbeesés és a hatóságok elleni harag jelenetei voltak. Országos szinten azonban egyelőre nincs jele a lakosság neheztelésének.
A háborús káoszba keveredett fiatal sorkatonák problémája Putyin számára politikailag is érzékeny. Politikai okokból a Kreml már a háború első évében megígérte, hogy az újonnan besorozott sorkatonákat nem küldik a frontra. Ilyen katonák azonban az orosz hátországban állomásoznak, és több százukat mostanra az ukránok foglyul ejtették, amint azt a kihallgatásokról készült videók is mutatják. A Kreml valószínűleg résen lesz, és csírájában elfojtja a katonák édesanyjainak bármilyen kritikáját.
Az ukránok egy logisztikai problémával szembesülnek, amelyet "foglyoknak" neveznek. Senki sem számított arra, hogy több száz fogoly lesz. Többnyire olyan sorkatonákról van szó, akik harc nélkül adják meg magukat. Most dokumentálni kell őket, videóra venni és hadifogolytáborokba szállítani őket, amelyeket fel kell készíteni arra, hogy egyszerre nagyszámú embert fogadjanak, így a logisztika a végletekig ki van terhelve.
Mindenesetre a rezsim meghúzza a csavarokat, mint minden válságban. A titkosítási technológiájáról ismert Signal üzenetküldő szolgáltatást a múlt hét vége óta blokkolják Oroszországban, és a YouTube videoplatform használatát is megnehezítették. Közben az állami propaganda teljes gőzzel folyik: a lakossággal elhitetik, hogy az orosz hadsereg már több, mint 1300 ukrán katonát állított hadrendbe a kurszki térségben - holott ugyanezek a hatóságok nem sokkal korábban még kevesebb mint 1000 főre becsülték az ukrán katonai jelenlétet.
A KELER rántotta le. 
