Ukrajna azt szeretné, ha az idénre várható második békecsúcs előkészítené a harcok befejezését – idézte Zelenszkij elnök kabinetfőnökét, Andrij Jermakot a Bloomberg augusztus 1-jén. Egy nappal Jermak nyilatkozata előtt a főnöke azt nyilatkozta, hogy a második békecsúcs keretében – amelyet Kijev még a novemberi amerikai választások előtt szeretne megtartani – Ukrajna és Oroszország között akkor is sor kerülhet a tárgyalásokra, ha az orosz erők még nem vonták ki csapataikat az összes ukrán területről.
A Kreml nemrég utalt arra, hogy még akkor is tárgyalásokba bocsátkozna, ha Ukrajna nem teljesíti Putyin azon júniusi követelését, hogy vonuljon ki a Moszkva által sajátjának vallott területekről, és ejtse NATO-csatlakozási törekvéseit – írja a Washington Post.
Fotó: EPA / OLEG PETRASYUK
Zelenszkij és stábja nem csak azt jelzi, hogy készek a béketárgyalásokra Oroszországgal, amit az ukrán elnök még 2022 őszén betiltott. Azt is leírják, hogy Ukrajna elméletileg hogyan engedhetne át (népszavazás útján) bizonyos területeket.
Valóban, a háború katasztrofális következményekkel járt mind Oroszország, mind Ukrajna számára. Becslések szerint Putyin ukrajnai konfliktusa Oroszországnak eddig 1,3 ezermilliárd dollárjába kerül. Ukrajna Fegyveres Erőinek vezérkara szerint pedig 2022. február 24. és 2024. augusztus 2. között Oroszország 580 ezer katonát vesztett az Ukrajna elleni háborúban.
Fronthelyzet: „sok probléma egyszerre”
A jelentések szerint az ukrán fegyveres erők számára egyre romlik a helyzet a fronton. Oroszország a múlt héten indította el az idei év legkiterjedtebb offenzíváját Donyeckben, viszonylag gyorsan nyomul előre, és azzal fenyeget, hogy elvágja a fontos ukrán utánpótlási vonalakat.
Gustav Gressel, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának (ECFR) katonai szakértője szerint „az ukrán csapatoknak most egyszerre sok problémával kell szembenézniük: lefáradt egységek, magas személyi veszteségek, lőszerhiány, anyaghiány (különösen páncélozott járművek), sebezhetőség az orosz siklóbombatámadásokkal szemben, és alig van lehetőség az orosz felderítő drónok elfogására”.
Készek feladni területet
Gressel arra is rámutat, hogy a háború „még a fronton kívül is egyre inkább megterheli Ukrajna morálját, erőforrásait és infrastruktúráját.” Egy júliusi felmérés szerint az ukrán lakosság 44 százaléka támogatja, hogy béketárgyalásokat kezdjenek Oroszországgal – 2023 májusában még alig 23 százalék tette ezt.
Egy további, júliusi felmérés azt mutatja, hogy azok aránya, akik készek lennének területeket feladni a béke érdekében, a 2023. februári 9 százalékról 32 százalékra emelkedett. Azok aránya, akik határozottan elutasítják bármilyen terület feladását, a 2023. decemberi 74 százalékról mindössze 55 százalékra csökkent.
Ennek egyik oka az infrastruktúra tömeges pusztulása által okozott növekvő feszültség. Politikai szinten is jelentős bizonytalanság van azzal kapcsolatban, hogy Trump esetleges visszatérése esetén hogyan viselkedne Kijevvel szemben.
Ennek fényében egyre több jel utal arra, hogy Ukrajna nyitni tud a tűzszünet és egy lehetséges békés megoldásról szóló tárgyalások felé. Miután a júniusi svájci „békecsúcson” kudarcot vallott a Globális Dél Oroszországgal szembeni pozicionálására tett kísérlet, Zelenszkij elnök tíz napja bejelentette, hogy többé nem zárja ki a tárgyalásokat Putyin elnökkel.
Zelenszkij nyitása
A francia médiának adott, szerdán megjelent interjúban Zelenszkij kijelentette, hogy szeretné, ha a következő „békecsúcson” orosz küldöttek is jelen lennének. Az elnök hozzátette, hogy Kijev továbbra is ragaszkodik Ukrajna területi integritásához, de ezt nem feltétlenül kell „fegyverrel” kiharcolni – diplomáciai lépések is elképzelhetők.
Ezzel Zelenszkij közelebb került ahhoz a már tavaly is tárgyalt lehetőséghez, hogy befagyasszák a frontvonalat és gyakorlati együttélést találjanak Oroszországgal anélkül, hogy az ukrán területek teljes egészére elismernék az annexiót. A területeket talán hasonló módon lehetne tárgyalással visszaszerezni, mint egykor Nyugat-Németország Kelet-Németország területét.
Kína mint közvetítő
Az ukrán elnök nem zárja ki Kína fellépését sem. Kijelentette, hogy jobban szeretné, ha Peking nem közvetítene Kijev és Moszkva között, hanem inkább Oroszországra gyakorolt befolyását használná fel, hogy rákényszerítse azt a háború befejezésére és fegyveres erőinek visszavonására. Ugyanakkor tartózkodott attól, hogy nyíltan elutasítsa a kínai erőfeszítéseket a háborúnak a két fél közötti megegyezéssel történő befejezésére, ami azért jelentős, mert az erről szóló tárgyalások nemrég kezdődtek meg, és most folytatódhatnak.
A múlt héten Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a háború kezdete óta először látogatott Pekingbe, ahol többnapos, eredményesnek ítélt tárgyalásokat folytatott. Kuleba csak Ukrajna szuverenitásához és területi integritásához ragaszkodott; ezek már a 2023. februári kínai tizenkét pontos tervnek is részei voltak, amit Kijev az első reakciókban akkoriban üdvözölt.
Az ukrán kormány bejelentette, hogy további tárgyalásokra meghívta Kijevbe Vang Ji kínai külügyminisztert; Vang pedig nyitottnak mutatkozott erre. Sőt, már egy találkozót sem zárnak ki Zelenszkij és Hszi Csin-ping kínai elnök között.
„A visszavonulás nem előfeltétel”
Nyugaton is vannak óvatos jelek az engedményre. Ez Alexander Stubb finn elnök nyilatkozataiból is kitűnik, aki korábban keményvonalasnak mutatkozott az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Májusban még úgy nyilatkozott, hogy „az egyetlen út a békéhez” „a harctéren keresztül vezet.”
Most azonban a Le Monde-nak adott múlt hétvégi interjújában kijelentette, hogy „elértünk egy olyan ponthoz, ahol a tárgyalásokat meg kell kezdeni.” Stubb szerint az orosz fegyveres erők kivonása „nem tekinthető előfeltételnek”. Egyértelmű, hogy Zelenszkijnek döntést kell hoznia az Oroszország által elcsatolt területekkel kapcsolatban. Emellett biztonsági garanciákra van szükség a nyugati államok részéről Ukrajna számára – tette hozzá.
Természetesen Ukrajnának szüksége van az újjáépítési segélyre is – jelentette ki Stubb. Feltételezhető, hogy Kuleba pekingi látogatása során erről is tárgyalt.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Az európai tőzsdék nagy része kisebb mínuszban zárt, de a BUX emelkedni tudott szerdán. 
