A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal a múlt hónapban figyelmeztetett, miszerint "fokozott fenyegetést" lát az orosz szabotőrök részéről. A belső elhárítás szerint Putyin titkosszolgálatai gyújtogatásokra toborozhatnak ügynököket Németországban – sokszor anélkül, hogy azok egyáltalán tudnák, hogy valójában kinek dolgoznak. "Az Ukrajnának nyújtott katonai támogatással kapcsolatos objektumok", például fegyvergyártó létesítmények vagy az Ukrajnába irányuló szállítások raktárai veszélyben vannak - tették hozzá.

Az elmúlt hónapokban több európai országokból is több gyújtogatásos merényletet jelentettek, amelyek mögött a helyi hatóságok orosz titkosszolgálatokat sejtenek.

Márciusban Kelet-Londonban felgyújtottak egy Ukrajnának szánt árukat tároló raktárat. Egy hónappal később négy britet vádoltak meg gyújtogatással, akik közül kettő állítólag kapcsolatban állt egy orosz titkosszolgálattal, és az busásan fizetett nekik. Május közepén egy varsói bevásárlóközpont is gyújtogatók célpontjává vált. Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint orosz szolgálatok is közreműködhettek.

Kik állnak az oroszországi toborzási kísérletek középpontjában?

A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal szerint nem mindenki, aki orosz titkosszolgálatnak dolgozik, van tisztában a tényleges megbízójával. Ennek oka, hogy az ügynökök nem feltétlenül azonosítják magukat, amikor csatlósokat toboroznak.

A kritikus infrastruktúrát gondozó vállalatok, például áramszolgáltatók, kórházak vagy vasúttársaságok alkalmazottainak különösen ébernek kell lenniük. Vannak arra utaló jelek, hogy az orosz hírszerző szolgálatok kifejezetten a közösségi média profiljaikat kutatják.

A cél olyan alkalmazottak azonosítása, "akik fogékonyak lehetnek az orosz befolyásolási kísérletekre vagy kapcsolatfelvételre". "Legyen tisztában azzal" - írja az Alkotmányvédelmi Hivatal - "hogy Ön is az orosz hírszerző szolgálatok célkeresztjébe kerülhet, és az érdekeik érvényesítésére instrumentalizálhatják".

Az amerikai célpont

Július elején néhány európai amerikai katonai támaszponton "CHARLIE"-ra (a második legmagasabb szintre) emelték a riasztási szintet, ami azt jelezte, hogy a létesítmények és a személyzet elleni támadások valószínűsíthetőek. A biztonsági intézkedések megerősítése ezúttal a fokozott orosz felforgató és szabotázstevékenységgel függ össze.

Áprilisban két személyt - orosz származású német állampolgárokat - vettek őrizetbe Németországban, és azzal vádolták őket, hogy az orosz hírszerzés nevében cselekedtek, amikor katonai létesítmények, fegyvergyárak, ipari létesítmények és az Ukrajna ellátását szolgáló közlekedési infrastruktúra elleni támadásokat készítettek elő.

Ezek a cselekmények gyújtogatás és robbanóanyagok felrobbantása formájában történtek volna, és a tervezett célpontok egyike az amerikai fegyveres erők Bajorországban található létesítményei voltak, ahol ukrán katonákat képeznek ki.

Az orosz felforgatás módszerei

Az Oroszország által a NATO-államok ellen folytatott hibrid műveletei egyre agresszívebb jellegűek. Ezek nem korlátozódnak a nem-kinetikus akciókra (például dezinformációs kampányok, graffiti, kibertámadások), hanem szabotázs (beleértve a gyújtogatásokat is), erőszakos cselekmények, vandalizmus vagy a határon történő provokációk formájában is jelentkeznek – ez utóbbi a migráció eszközével.

Eddig orosz bátorítással a szabotőrök elsősorban "puha" polgári célpontokat (ipari csarnokokat, üzleteket, raktárakat) támadtak, többek között Litvániában, Lettországban, Észtországban, az Egyesült Királyságban és Lengyelországban. A lengyel Belső Biztonsági Ügynökség (ABW) információi szerint az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU a lengyelországi felforgatás felbujtója.

Franciaországban az olimpiai játékok nyitónapján gyújtogatások sorozata bénította meg a nagysebességű vasútvonalak működését, ami közlekedési nehézségeket okozott, és aláásta a francia hatóságok képességét a biztonság garantálására.

Az orosz hírszerző szolgálatok erőszakos cselekményeket és merényleteket is elrendelnek, hogy megfélemlítsék és befolyásolják egyes személyek szakmai tevékenységét. Az Ukrajnának szállított 155 mm-es tüzérségi lőszereket gyártó német Rheinmetall vállalat igazgatója, Armin Papperger ellen tervezett merényletet az amerikai hírszerzésnek köszönhetően sikerült megakadályozni.

Ez azt jelzi, hogy Oroszország szándéka a nyugati kormányok és társadalmaik terrorista módszerekkel való megfélemlítése, hogy csökkentsék az Ukrajnának nyújtott segélyek mértékét. Korábban orosz szolgálatok által fizetett elkövetők Litvániában megverték Leonyid Volkov orosz ellenzéki személyiséget, és megrongálták Lauri Laanemets észt belügyminiszter autóját is.

Kibertámadások és elektronikus hadviselés

Az ukrajnai teljes körű invázió kezdete óta az orosz APT hackercsoportok intenzív kiberműveleteket folytatnak a NATO-országok ellen. Többek között az államigazgatási hálózatokat és a katonai IKT-rendszereket veszik célba.

A kibertámadások célpontjai között vasúti, tengeri és légi infrastruktúra is szerepel. A 2022 és 2024 közötti időszakban áldozataik között cseh, lett, litván, lengyel, román és észt vasúttársaságok is voltak. Idén július 15-én a NoName057(16) nevű csoport hackerei DDoS (szolgáltatásmegtagadás) támadások sorozatát hajtották végre a lengyel védelmi ipar és légiközlekedési infrastruktúra ellen, válaszul arra a lengyel kezdeményezésre, hogy a NATO-országok potenciálisan orosz rakétákat lőhetnek le ukrán területen.

Az orosz hackerek elsősorban a szövetség országainak logisztikai képességeit próbálják aláásni, hogy Ukrajnát fegyverekkel és katonai felszerelésekkel lássák el.

Oroszország egyre gyakrabban alkalmazza az elektronikus hadviselés (EW) elemeit a NATO-országok ellen. A balti államok területén 2023 vége óta rendszeresen zavarják a GPS-jeleket Kalinyingrádi területről, Szentpétervárról és Moszkvából. Ez több ezer polgári és katonai légi járat megszakításához vezetett.

Közel-Keleten (szíriai bázisokról) és az Atlanti-óceánon (haditengerészeti hajókról), zavarva a GPS-jeleket a Skócia és Írország nyugati partjai és Izland délnyugati partjai közötti stratégiai fontosságú GIUK-övezetben.

A Nemzetközi Távközlési Unió megállapításai szerint Oroszországnak köze van a luxemburgi, svéd, francia és holland légiforgalmi irányítás veszélyeztetéséhez. A navigáció zavarása mellett a beavatkozás a televíziós műsorok megszakításából és az ukrajnai háborúról szóló propagandaanyagok sugárzásából állt. Oroszország tehát további költségeket generál azon országok részéről, amelyek megpróbálják akadályozni stratégiai céljait.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)