Bombaként robbant pénteken a hír, hogy történelmi fogolycserében állapodott meg Moszkva a nyugati országokkal. A deal keretében Oroszország 16 nyugati foglyot – köztük Evan Gershkovichet, a The Wall Street Journal újságíróját –, míg a Nyugat 8, nagyrészt kémkedésért elítélt orosz foglyot engedett szabadon.
A fogolycsere már meg is történt: a hírügynökségi fotókon például az látható, ahogy Gerskovich édesanyja, Ella Milman hazatérő fia nyakába borul, amit a háttérből Joe Biden amerikai elnök és Kamala Harris alelnök, a demokratapártiak elnökjelöltje széles mosollyal nyugtáz.
Hősként ünnepelték azt, aki kivégzett egy csecsent
De nemcsak az amerikai, hanem az orosz elnök is személyesen fogadta pénteken a hazatérő foglyokat, és szó szerint kiterítette előttük a vörös szőnyeget – a hősként ünnepeltek között feltűnt Vagyim Kraszikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábbi magas rangú tisztje, akit 2021-ben Németországban életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéltek egy, a második csecsen háborúban az oroszok ellen harcoló milicista, Selimchan Changosvili berlini meggyilkolása miatt.
Fotó: EPA/MIKHAIL VOSKRESENSKIY/SPUTNIK/KREMLIN
A német Frankfurter Allgemeine Zeutung (FAZ) beszámolója szerint az érkezőket díszsorfallal fogadták az orosz fegyveres erők, és Putyin mellett jelen volt Andrej Belouszov védelmi miniszter, Szergej Nariskin, a külföldi orosz titkosszolgálat vezetője, valamint Alekszandr Bortnyikov, az FSZB főnöke is.
A gépből elsőként Kraszikov szállt ki fekete edzőruhában és kék baseballsapkában. Putyin kezet fogott vele, majd átölelte. Az orosz elnök nem sokkal később, a repülőtér épületében tartott beszédében – azokra célozva, akik Kraszikovhoz hasonlóan a titkosszolgálatnak dolgoztak – azt mondta:
”Most pedig azokhoz szeretnék fordulni Önök közül, akik közvetlenül kapcsolódnak a katonai szolgálathoz. Szeretném megköszönni Önöknek a hűségüket az esküjükhöz, a kötelességükhöz és a hazájukhoz, amelyet egy pillanatra sem felejtettek el.”
Egyúttal ígéretet tett minden kiszabadultnak arra, hogy magas állami kitüntetésekre fogja őket felterjeszteni. „Fogunk még találkozni, és beszélünk majd a jövőjükről”, fogalmazott Putyin.
Tarkón lövés az állatkertben
A német lap emlékeztet: amikor Kraszikov bíróság előtt állt a 2019-ben egy berlini állatkertben fényes nappal elkövetett gyilkosság miatt, az orosz kormány még tagadta, hogy bármi köze lenne hozzá és a történtekhez. (Igaz, Putyin már akkor is tett olyan megjegyzéseket, hogy a kivégzett csecsen férfi „véreskezű gyilkos" volt.)
A német bíróság azonban azt állapította meg, hogy a nyomok az FSZB-hez vezetnek, azaz a csecsent az orosz vezetés utasítására ölték meg. Kraszikov az FSZB egyik speciális egységének vezetője volt, és valódi, de hamis névre kiállított útlevéllel jutott be Németországba.
2013-ban pedig Oroszországban ugyanolyan módszerrel gyilkolt – akkor egy üzletember volt az áldozat –, mint 2019-ben a német fővárosban: hátulról, kerékpáron közelített a célponthoz, majd tarkón lőtte.
Az, hogy Putyin haza akarja hozni Kraszikovot, már eddig is nyilvánvaló volt. Az amerikai jobboldali celebnek, Tucker Carlsonnak arra a kérdésére, miszerint milyen esélyeket lát az akkor még orosz börtönben raboskodó Wall Street Journal-újságíró kiszabadítására, például azt válaszolta:egy, az Egyesült Államokkal szövetséges európai országban börtönben ül egy olyan ember, aki „patrióta megfontolásokból likvidált egy banditát egy európai fővárosban.”
A FAZ értesülései szerint a most kiszabadult többi orosz fogoly többsége is közvetlen kapcsolatban állt az orosz titkosszolgálatokkal.
A fogolycsere keretében ugyanakkor oroszországi ellenzéki politikusok és aktivisták is kiszabadultak, amit a külföldre menekült ellenzék örömmel és megkönnyebbüléssel fogadott. „Biztos voltam benne, hogy a börtönben halok meg”, fogalmazott a kiszabadult Vlagyimir Kara-Murza, akinek egészségi állapota – csakúgy, mint anno Alekszej Navalnijé – súlyosbodott a börtönben. (Persze még így is sok politikai fogoly maradt az orosz fegyintézetekben.)
Putyin üzenetei
Ezzel együtt a fogolycserét kritikák is érték. Ezek szerint Putyin ezzel azt üzenheti ügynökeinek, hogy nem is vállalnak olyan nagy kockázatot a megbízásából külföldön elkövetett gyilkosságokkal (hiszen előbb-utóbb úgyis kiszabadítják őket).
Andrej Szoldatov, egy külföldön élő orosz titkosszolgálati szakértő az orosz Meduzának pedig azt mondta: Putyinnak két ok miatt volt fontos a fogolycsere.
Egyrészt ezzel jelezte az orosz titkosszolgálatok tagjainak, hogy minden körülmények között kitart mellettük. A rezsim külföldön tevékenykedő ellenségeinek pedig azt üzente, hogy van elegendő embere és forrása arra, hogy megtalálja őket. Az orosz titkosszolgálatok tehát nyilvánvalóan folytatni fogják „a túszejtés taktikáját.”
A washingtoni orosz nagykövetség például már közölte is, hogy Moszkva tovább fog dolgozni a továbbra is amerikai börtönökben raboskodó több tucatnyi orosz állampolgár kiszabadításán.
Nem máshova, mint egyenesen Észak-Koreába indítanak repülőket. 
