Minderről Bendarzsevszkij Anton írt közösségi oldalán. A posztszovjet térség szakértője szerint a tárgyalások hosszú ideje folytak, és eredetileg 2024. január-februárjában kellett volna célba érniük.

„Navalnij ennek a dealnek az egyik legismertebb szereplője lett volna. Mindkét oldal megerősíti, hogy Navalnij cseréjére személyesen Putyin adott engedélyt” – fogalmazott.

Idén februárban azonban az orosz ellenzéki vezető máig tisztázatlan körülmények között életét vesztette egy szibériai börtönben. Bendarzsevszkij szerint lehetséges, hogy „Navalnij szervezete nem bírta a korábbi megmérgezése következményeit és az orosz börtönkörülményeket. A másik verzió szerint „olyan orosz körök tüntették el, akik nem nézték jó szemmel, hogy Putyin szabadon engedi őt külföldre, és féltek Navalnij esetleges visszatérésétől egy poszt-putyini Oroszországban”. (A szakértő azt nem hiszi, hogy Navalnijt az orosz elnök ölette meg, mivel ő „egy erőforrás volt, akit bármikor elő lehetett volna rántani, és valami nagy dolgot kérni cserébe a Nyugattól.”)

Mint írta, Navalnij váratlan halála fél évvel visszavetette a fogolycserét. "A kedélyek végül lenyugodtak, Oroszország pedig emelte a téteket, amikor magasabbnál magasabb börtönbüntetéseket szabott ki”, fűzte hozzá.

A pénteken bejelentett és már végre is hajtott fogolycsere összesen 24 embert érintett: Oroszország 16 nyugati foglyot – köztük amerikai és német állampolgárokat –, míg a nyugati országok 8 orosz foglyot engedtek szabadon (és két gyereket is átadtak az orosz félnek).  

Az MTI összegzése szerint az amerikai állampolgárok egyike Evan Gershkovich, a The Wall Street Journal újságírója, akit tavaly tartóztattak le Jekatyerinburgnál egy hadiüzem közelében, és akit kémkedés vádjával július közepén 16 év börtönre ítéltek. Szintén kiszabadult 5 év oroszországi fogság után Paul Whelan volt amerikai tengerészgyalogos, akit szintén kémkedés vádjával ítéltek el. Az Egyesült Államok szerint mindkettőjüket alaptalanul és rosszhiszeműen börtönözték be az orosz hatóságok.

Rajtuk kívül oroszországi börtönökből 3 német állampolgár is visszanyerte szabadságát, valamint politikai okokból bebörtönzött 8 orosz ellenzéki aktivista és egy Herman Moyzhes nevű ügyvéd is. A fogolycsere részeként egy további német állampolgárt fehéroroszországi börtönéből engedtek szabadon.

Amerikai börtönből hárman szabadultak, míg Szlovénia két kémkedésért elítélt oroszt, Norvégia és Lengyelország egy-egy, szintén kémkedésért elítélt orosz állampolgárt engedett el. Németországból a gyilkosság miatt életfogytig tartó börtönbüntetését töltő Vagyim Kraszikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat korábbi magas rangú tisztje juthatott vissza hazájába, akit egy csecsen férfi ellen Berlinben elkövetett gyilkosság miatt ítéltek el.

Bendarzsevszkij Anton szerint "minőségi" szempontból érdekes fogolycsere történt: miközben Nyugatra elsősorban politikai okból elítélt orosz ellenzéki politikusok és külföldi újságírók távozhattak, a cserébe átadott orosz állampolgárok között csalásért és ellenzéki aktivisták meggyilkolásáért elítélt figurák vannak.

Szerinte utoljára hasonló cserére 2010-ben került sor: akkor az Egyesült Államokban felfedett orosz kémhálózat letartóztatott alvósejtjeit (10 főt) cseréltek ki négy, Oroszországban bebörtönzött és kémkedéssel vádolt orosz állampolgárra.

A fogolycsere fő közvetítője a török hírszerzés volt, a csere Ankarában történt, a dealben Oroszország és az Egyesült Államok mellett Lengyelország, Belarusz, Németország, Norvégia és Szlovénia is részt vett, a titkos tárgyalások pedig két évig tartottak a BBC szerint.

„Mindamellett pedig ez az epizód is jelzi, hogy a Nyugat és Moszkva között a háttérben van párbeszéd és vannak tárgyalások” – tette hozzá Bendarzsevszkij Anton.