“Hazudnak, hogy időt nyerjenek, és nem is titkolják” – írta Kira Jarmis, Alekszej Navalnij szóvivője hétfőn közösségi oldalán azzal kapcsolatban, hogy az orosz hatóságok továbbra sem mondanak semmit a múlt pénteken elhunyt ellenzéki politikus halálának okáról.
A halál oka "ismeretlen"
Jarmis szerint a nyomozóbizottság annyit közölt Navalnij édesanyjával és ügyvédjeivel, hogy a nyomozást meghosszabbították, és nem tudják, hogy meddig fog tartani. A halál oka továbbra is „ismeretlen”, holttestét eddig sem családtagjai, sem ügyvédei nem láthatták. A Kreml szerint a vizsgálat még tart, a holttest átadásának ügyében pedig nem az elnöki hivatal az illetékes.
Julija Navalnaja, a politikus özvegye, akit hétfőn uniós vezetők fogadtak Brüsszelben, eközben bejelentette, hogy folytatni fogja férje harcát „a szabad Oroszországért”.
Szerinte Vlagyimir Putyin ölte meg a férjét, azt is tudja, hogy „pontosan miért” tette ezt, és hamarosan nyilvánosságra fogja hozni ezt az információt. Végső soron az orosz elnököt tette felelőssé számos nyugati vezető is. A Kreml felháborítónak nevezte és visszautasította a vádakat. Arra a kérdésre, hogy Putyin miként reagált Navalnij halálhírére, Dmitrij Peszkov szóvivő csak annyit mondott: „Nincs mit hozzáfűznöm.”
Kételkedik Navalnij orvosa
Mint arról beszámoltunk, a Kreml egyik leghangosabb kritikusa múlt pénteken hunyt el egy börtönben a szibériai Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben. A Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat szerint a „séta után nem érezte jól magát, és szinte azonnal elvesztette az eszméletét”, a kiérkező orvosok pedig már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
Bár annak oka hivatalosan még most is ismeretlen, az orosz állami média már aznap tudni vélte, hogy egy „leszakadt vérrög” miatt halt meg Navalnij.
Alexander Polupan, a politikus egy korábbi orvosa ugyanakkor a független Meduza portálon megkérdőjelezte ezt az állítást: szerinte nem volt olyan korelőzménye, ami a trombóembólia veszélyének tette volna ki (ilyenkor leszakadt vérrögök zárják el az az artériát), ráadásul azt csak boncolás révén lehet igazolni.
Polupan, aki a 2020-as Novicsok-mérgezés után kezelte Navalnijt, és utána is rendszeresen tanácsokkal látta el a csapatát, beszélt arról is, hogy tudomása szerint mostanában nem volt semmilyen „alapvető vagy kritikus romlás” az egészségében. Korábban ugyan tüdőgyulladással és gerincproblémákkal küzdött, de ezek nem voltak életveszélyesek.
„Általában véve persze gyenge volt egészségügyi szempontból, mint ahogy mindenki az lenne, ha ilyen körülmények közé kerülne. Szerintem ugyanakkor valószínűtlen, hogy ez természetes halálhoz vezetett volna,” mondta fogvatartásának embertelen körülményeire és arra utalva, hogy idegenkezűség okozhatta a halálát.
Ami tény: Navalnij azon orosz ellenzéki politikusok vagy üzletemberek hosszú sorát bővíti, akik rejtélyes módon hunytak el vagy erőszakos halált haltak, miután szembeszálltak a hatalommal.
Tény, hogy már 2020-ban megpróbálták megmérgezni Novicsokkal – nyugati tényfeltáró cikkek szerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat ügynökei voltak az elkövetők –, ezt azonban még túlélte.
Tény, hogy hazatérésekor, 2021. januárban azonnal letartóztatták, majd részben "korrupció", részben „szélsőséges szervezetek alapítása” miatt több mint 30 év börtönbüntetésre ítélték, nyugati jogvédők szerint koncepciós perekben.
És tény az is, hogy az elmúlt bő másfél évben a legszigorúbb börtönökben, embertelen körülmények között kellett élnie, ami szintén arra utal, hogy tüske volt a hatalom, elsősorban Vlagyimir Putyin szemében.
Alvásmegvonás és izoláció
Már 2021 márciusában arra panaszkodott, hogy az őrök alvásmegvonással kínozzák, és éjjelente nyolc alkalommal felébresztik. Március végén éhségsztrájkot jelentett be, hogy megfelelő orvosi ellátáshoz jusson. Áprilisban életveszélyes állapotba került, és kórházi ellátást kapott.
2022 júniusában átszállították az egyik legszigorúbb orosz börtönbe, a melehovói IK-6-ba. Itt számos alkalommal tették magánzárkába állítása szerint többek között amiatt, mert megpróbált helyben szakszervezet szervezni. 2023 januárjában fél évre egy még szigorúbb, izolált büntetőcellába száműzték, ahol olyan elítélteket tartanak fogva, akik megszegik a börtönszabályokat.
Akkor azt írta: már nyolc hónapja nem látogathatta senki, és ez a következő hat hónapban is így lesz, miközben a látogatók fogadását még az életfogytiglanra ítélt sorozatgyilkosoktól sem tagadják meg. 2022 óta összesen csaknem 300 napot töltött magánzárkában.
„Putyin megpróbálta gyorsan megölni Navalnijt. Most lassan öli meg, kínozva” – írta akkor Kira Jarmis.
Horrorbörtön a sarkkörön túl
A történet – és mint utóbb kiderült, Navalnij életének – utolsó fejezete 2023 decemberében jött el, amikor átszállították a jóval az Északi sarkkörön túl fekvő, szibériai IK-3-ba. Mint a BBC írja, ez „a legszigorúbb börtön”, ahol a legsúlyosabb bűnökkel vádolt rabokat tartják fogva, extrém körülmények között. Az intézmény, amit Sarki Farkasként is emlegetnek, a kollektív büntetésről ismert.
Börtönlakók elmondása szerint például előfordult, hogy télen kabát nélkül kellett kiállniuk a hidegbe mások szabályszegései miatt (ilyenkor mínusz 20 fokig is lemehet a hőmérséklet). Akik nem bírtak egyenesen állni, azokat leöntötték hideg vízzel.
Télen mindent hó borít, a hideget csak májusban kezdi felváltani a latyakos idő. Nyáron viszont hosszúak a napok, egész éjjel világos van, és mindez már önmagában is megviseli az embereket.
Navalnijnak itt már csak napi egy sétát engedélyeztek, azt is csak egy közeli cellában, ahol hó borította a padlót, az ablakából pedig csak egy magas kerítést látott. Ennek ellenére nem hagyta el magát, próbálta könnyedén venni a megpróbáltatásokat, ügyvédjein keresztül pedig beszámolt a mindennapjairól a közösségi médiában, olykor humorosan.
Őrültekkel egy cellában
A börtönélet azonban a végsőkig próbára tette. Mint írta, 2023 januárjában egy komoly mentális problémákkal küzdő cellatársat kapott, aki nappal és éjjel is hosszú órákon át üvöltött. Olyan volt, mint aki úgy érzi, hogy démonok szállták meg. Egy másik alkalommal pedig egy olyan rabot tettek be hozzá, akinek „komoly problémái" voltak a higiéniával, és ezzel elviselhetetlenné tette az életét.
Szerinte egyik cellatársát sem véletlenül kapta: az orosz börtönrendszer képes arra, hogy pokollá változtassa a bentlakók életét, ha akarja. Esetében a jelek szerint volt erre akarat.
A brit lap szerint az orosz börtönökben amúgy is komoly hagyománya van a fizikai és pszichológiai kínzásnak. A bentlakókat gyakran bántalmazzák azok a rabok, akik jóban vannak a vezetéssel, a szabályok betarthatatlansága pedig tovább növeli a szorongást.
Hivatalos közlések szerint évente mintegy 1400-2000-en halnak meg a fegyintézetekben, a leggyakoribb halálok a „szívprobléma”. Ügyvédek szerint ugyanakkor szinte lehetetlen független forrásból ellenőrizni a halál okát, ha azt a hatóságok nem akarják.
Mindenre ráfoghatják, hogy szívprobléma – az öngyilkosságra és a rabtársak vagy őrök által elkövetett gyilkosságra is, véli Irina Birykova ügyvéd.
Lassú kivégzés
Bár Navalnij mindössze 47 éves volt, a Novicsok-mérgezés és az azt követő, három hetes kóma nyomott hagyott rajta, a kegyetlen börtönkörülmények pedig csak rontottak a helyzeten.
Decemberben arról számolt be, hogy 1,5 éve nem engedték fogorvoshoz. Komoly problémái voltak a hátával, mostanában pedig már a járás és az állás is nehezére esett, az egyik lába kezdett lebénulni.
Ha Navalnijt megölték a börtönben – tesszük hozzá –, az aligha fog kiderülni a közeljövőben.
Bár nyilván a természetes halál sem zárható ki, az elmúlt évek történéseit tekintve aligha vitatható, hogy az ellenzéki vezér végeredményben a Kreml és elsősorban Vlagyimir Putyin áldozata.
Nem csoda, hogy a nyugati kormányok közvetve vagy közvetlenül őt tették felelőssé a haláláért. A német külügyminisztérium például hétfőn bekérette az orosz nagykövetet, hogy információkat kérjen a történtekről, és követelte a politikai okokból nemrég bebörtönzöttek szabadon bocsátását.
A napokban 36 városban több mint 400 embert vettek őrizetbe a Navalnij-megemlékezéseken, ami szintén sok mindent elmond a Putyin-korszak valóságáról.
Támogatják a köztársasági elnök döntését. 
