Egy szibériai börtönben elhunyt a legismertebb orosz ellenzéki vezér, egyben Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik leghangosabb kritikusa, Alekszej Navalnij. A politikus halálhírét a Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat közölte.
Mint írták, Navalnij „séta után nem érezte jól magát, és szinte azonnal elvesztette az eszméletét”. A „kiérkező orvosok megállapították a halálát". Az orosz állami média szerint egy leszakadt vérrög okozta a halálát. A 47 éves politikus egy, az Északi Sarkkörön belül lévő börtönben, Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben töltötte 19 éves börtönbüntetését, amiből több mint három év telt el.
Maria Zakharova, az orosz külügyminiszter első reakciójában azt írta, hogy a halál oka egyelőre nem ismert, és azok a nyugati állítások, amik már most tudni vélik annak okát, szerinte „önleleleplezőek”.
Harc a Putyin-rendszer ellen
Navalnij 1976-ben született, jogászként végzett Moszkvában, majd pénzügyi tanulmányokat is folytatott, és számos orosz cég jogásza volt. A politikába 2000-ben szállt be, amikor csatlakozott a Jabloko nevű progresszív-liberális párthoz, majd az évek során az orosz ellenzék egyik legismertebb alakjává nőtte ki magát.
Mint a The Guardian megjegyzi, a korábbi nacionalista politikus segítette a 2011-2012-es tüntetéseket, amelyek a választási csalások és a kormányzati korrupció miatt törtek ki. Emellett tényfeltáró anyagokat tett közzé Putyinnak és köreinek a vagyonáról, az ezt bemutató videókat sok száz millióan látták.
2013-ban a moszkvai polgármester-választáson a szavazatok 27 százalékát szerezte meg úgy, hogy megfigyelők szerint nem fair választásról volt szó. Tevékenysége egyre inkább szúrta a Kreml szemét – különösen akkor, amikor olyan videókat tett közzé, amelyek állítása szerint Putyin Fekete-tengeri palotáját, valamint Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök jachtjait és kastélyait mutatták be.
2020-ban kómába esett, miután a gyanú szerint az orosz titkosszolgálatok megmérgezték a Novicsok nevű méreggel.
Navalnij szerint személyesen Putyin volt a megrendelő, a Kreml tagadta az érintettségét. Miután Németországban gyógykezelték, 2021 januárjában visszatért Oroszországba, ahol letartóztatták. Támogatói válaszul tömegtüntetéseket tartottak szerte az országban, amit a rendőrség erővel oszlatott fel, több ezer demonstrálót pedig letartóztatott.
Navalnijt részben "korrupciós", részben „szélsőséges szervezetek alapításának” vádjával bebörtönözték, és összesen több mint 30 év börtönbüntetésre ítélték. Legutóbb egy rossz hírű börtönbe helyezték át, ahol a legveszélyesebb bűnözőket tartják fogva.
Az életével fizetett
A BBC kiemeli, hogy Navalnij látványosan kritizálta az orosz elnököt és a szinte mindent átszövő korrupciót, évekig vezette az ellenzéki tüntetéseket, és bebörtönzése ellenére is az ukrajnai háború egyik leghangosabb kritikusa volt.
A Kremlen belül állítólag ki sem szabadott ejteni a nevét. Navalnij tudta, hogy óriási kockázatot vállal a hazájába való visszatéréssel, de folytatni akarta a harcát.
Alapvetően – tesszük hozzá – az orosz ellenzék legismertebb arca volt külföldön, a Putyinnal szembeni nyílt ellenállás szimbólumává vált. Halálával azon orosz ellenzéki politikusok vagy üzletemberek hosszú sorát bővíti, akik rejtélyes módon hunytak el vagy erőszakos halált haltak, miután szembeszálltak a hatalommal.
Oleg Navalnij, a politikus öccse az Azonnalinak 2021-ben azt mondta: „csak a világ figyelme óvhatja meg Alekszej életét.” Végül ez is kevés volt.
Nyugati politikusok egymás után fejezték ki a sajnálatukat Navalnij halála miatt, és általában, közvetve vagy közvetlenül, nyíltan vagy utalásszerűen a Kremlt és/vagy Putyint tették felelőssé érte. Olaf Scholz német kancellár például úgy fogalmazott: a politikai aktivista „az életével fizetett a bátorságáért”.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 8,52 pontos nyitás után emelkedett hétfőn kora délutánig. 
