Az Egyesült Államok még szerdán felveszi a kapcsolatot Oroszországgal a 30 napos ukrajnai tűzszünetről szóló amerikai javaslat ügyében, amit kedden Kijev már elfogadott a Washingtonnal folytatott tárgyalásokon a szaúd-arábiai Dzsiddában.
Moszkva válaszára várva
„Nincs katonai megoldása ennek a konfliktusnak. Csak tárgyalásokon keresztül lesz béke. (…) Közvetlenül elvisszük nekik (a tűzszüneti javaslatot). A labda az ő térfelükön pattog” – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter újságíróknak szerdán a szaúd-arábiai tárgyalások után, útban hazafelé a BBC szerint. Hozzátette: Washington és Moszkva között már eddig is volt kapcsolat különböző diplomáciai szinteken.
A tűzszünetről annyit árult el, hogy Ukrajna kész beszüntetni „minden harctéri cselekményt” bizonyos orosz tettekért cserébe. Kijev szerinte „hosszú távú biztonságra” törekszik, és be akarja biztosítani, hogy a háború nem újul ki. Tehát az igazi kérdés az „elrettentés” – mondta Rubio, de részletekbe nem bocsátkozott.
Az amerikai külügyminiszter arra számít, hogy a tárgyalásokon Oroszország felveti majd az ellene irányuló szankciók és a Nyugaton befagyasztott orosz vagyonok problémáját. Emellett valószínűleg téma lesz az Ukrajnának nyújtandó európai biztonsági garanciák, valamint a fogolycsere kérdése is.
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Mihail Mecel
Eközben az amerikai elnök újságíróknak a Fehér Házban azt mondta, hogy szeretne beszélni Vlagyimir Putyinnal. Donald Trump reményei szerint az orosz elnök beleegyezik majd a tűzszüneti javaslatba, és néhány napon belül sikerül megállapodni. Szerdán jelezte azt is, hogy az amerikai tárgyalódelegáció már úton van Oroszország felé.
Moszkva óvatosan nyilatkozott az ügyben, ugyanakkor nem zárta ki a megegyezést.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak annyit mondott, hogy „alaposan kielemzik” az amerikai delegáció által mondottakat, valamint várják a részletes információkat az ukrán-amerikai tárgyalásról Washingtontól. Ezek „különböző diplomáciai csatornákon” keresztül jutnak majd el hozzájuk a következő napokban.
A Trump és Putyin közti újabb esetleges telefonbeszélgetésről azt mondta: nincs tervbe véve, de ha szükség lesz rá, nagyon hamar meg lehet szervezni.
A BBC ugyanakkor megjegyzi, hogy az orosz elnök a múltban már több alkalommal is elutasította a tűzszünet ötletét. Attól tart ugyanis, hogy ez idő alatt az ukrán hadsereg feltölti a készleteit és újraszervezi magát.
Erre „egyébként” már lenne is lehetősége, hiszen Washington kedden közölte azt is, hogy visszaállítja a múlt héten felfüggesztett ukrajnai fegyverszállításokat, valamint a hírszerzési segítségnyújtást.
Sőt, felvetette azt a lehetőséget, hogy Donald Trump ismét fogadja majd Volodimir Zelenszkijt a Fehér Házban – február végén óriási diplomáciai botrányba torkollt kettejük találkozója.
Mindez azt jelzi, hogy Kijev és Washington között jelentősen enyhült a feszültség – vagy másként fogalmazva: Trump sikerrel gyakorolt erőteljes nyomást Zelenszkijre az elmúlt hetekben.
Szakértő: magyar békefenntartók is mehetnének Ukrajnába
De min múlik elsősorban a fegyverszünet? „A tartós fegyverszünet alapvető kérdése a biztonsági garanciák kérdése, és nem a terület” – jelentette ki Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő lapcsoportunk, a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Podcastban.
Hozzátette: Ukrajna NATO-tagságát rövidtávon biztosan „el kell felejteni”, ugyanakkor sok más módon is lehet garantálni keleti szomszédunk biztonságát. Ezt az európai országok például bilaterális egyezményekben is megtehetik.
A tűzszünetet felügyelni hivatott nemzetközi erőkkel kapcsolatban felvetette, hogy Ukrajnába főleg a Globális Dél országainak, valamint az oroszokkal jóban lévő NATO-tagállamoknak, tehát Szlovákiának, Bulgáriának és Magyarországnak kellene békefenntartókat küldenie.
Ezt a magyar kormány (amely egy ilyen lépéstől jelen pillanatban teljesen elzárkózik) egy „szövetségi kötelékben”, Trump és Putyin kérésére tehetné meg – tette hozzá.
A területi kérdésekkel kapcsolatban – Oroszország Ukrajna nemzetközileg elismert területének mintegy 20 százalékát birtokolja jelenleg – azt mondta: „ezt most nem lehet megoldani”, „békeszerződést most nem lehet kötni”.
Gyarmati István szerint egy hosszú évekig tartó fegyverszünet keretében a határokat gyakorlatilag a frontvonalakhoz igazítanák. Tehát az Oroszország által már elfoglalt ukrán területek de facto Oroszországhoz kerülnek, amiket Ukrajna „ideiglenesen orosz megszállás alatt álló” területként ismerne el. Az önkényesen Oroszországhoz csatolt négy kelet-ukrajnai megye ukrán kézen maradt részeit pedig Moszkva könyvelné el úgy, hogy „ideiglenesen ukrán megszállás alatt álló” terület.
A teljes interjút itt tekinthetik meg:
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
