Volodimir Zelenszkij levelet küldött Donald Trumpnak, amelyben közölte, hogy országa „kész a lehető leghamarabb tárgyalóasztalhoz ülni a tartós béke közelebb hozása érdekében” – ezt az amerikai elnök jelentette be európai idő szerint szerdára virradó éjjel az amerikai kongresszus két háza, a képviselőház és a szenátus tagjai előtt tartott beszédében.
Itt a nagy kibékülés?
Hozzátette: a „fontos levélben” az ukrán elnök kitért arra is, hogy ő és csapata készen áll az amerikai elnök „erős vezetése alatt” egy „tartós béke” eléréséért dolgozni. „Igenis értékeljük, mennyi mindent tett Amerika annak érdekében, hogy segítse Ukrajnát szuverenitása megtartásában. Ami az ásványkincsekről és a biztonságról szóló megállapodást illeti, Ukrajna kész ezt bármikor aláírni, amikor alkalmas Önnek” – írta Zelenszkij Trump közlése szerint.
Az amerikai elnök jelezte, hogy méltányolja a levelet. Kitért arra is, hogy „ezzel egyidejűleg komoly megbeszéléseink voltak Oroszországgal, és erős jeleket kaptunk arra vonatkozóan, hogy készen állnak a békére.”
Fotó: X/Volodomir Zelenszkij
Az ukrán elnök már kedd késő délután, Trump beszéde előtt az X-en közzétett üzenetében bejelentette, amiről az amerikai elnöknek küldött levelében is írt.
Hozzátette: sajnálják a múlt pénteken a Fehér Házban történteket, és szeretnék, „ha a jövőbeni együttműködés és kommunikáció konstruktív lenne.”
Zelenszkij javaslatot is megfogalmazott a harcok lezárása érdekében: a háború befejezéséhez vezető út első szakasza egy fogolycsere és egy „tűzszünet az égbolton” lehetne, tehát nem támadnák az orosz energia- és más civil infrastruktúrát rakétákkal, nagy hatótávolságú drónokkal és bombákkal, amennyiben Oroszország is tartózkodik mindettől. Emellett az ukrán elnök azonnali tűzszünet javasol a tengeren is. Ezt követően „nagyon gyorsan haladnának át” a következő szakaszokon.
Az ukrán elnök azt követően ütött meg békülékeny hangnemet Trumppal szemben, hogy vasárnap részt vett egy rendkívüli londoni csúcson, amelyen mintegy tucatnyi európai ország (és Kanada) vezetői demonstratívan kiálltak Ukrajna mellett, és a támogatásuk növelését helyezték kilátásba. Ugyanakkor jelezték céljukat a kapcsolatok normalizására Washingtonnal.
Az ukrán elnök telefonon egyeztetett a német kancellári szék várományosával, a CDU elnökével, Friedrich Merzcel is, valamint részt vesz majd a csütörtökön kezdődő rendkívüli EU-csúcson Brüsszelben.
A legújabb fejlemények jelentős enyhülést jeleznek ahhoz képest, hogy Zelenszkij múlt hét pénteken a nyugati diplomáciában szinte párját ritkító szócsatába keveredett Trumppal és alelnökével, J. D. Vance-szel washingtoni látogatása során, amelynek végén gyakorlatilag „kidobták” a Fehér Házból, a Trump-adminisztráció hétfőn pedig arról döntött, hogy azonnal és teljes egészében felfüggeszti az ukrajnai fegyverszállításokat, amíg Zelenszkij nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni.
Trump elérte, ami akart
De mi áll a fordulat hátterében? Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője szerint „Donald Trump végül csak elérte a célját”. Úgy véli, hogy „az európai támogatás végeredményben kevésnek bizonyult”, és Kijev számára is nyilvánvalóvá vált, hogy az Egyesült Államok nélkül „Ukrajna nem képes kitartani Oroszországgal szemben.”
Bendarzsevszkij szerint az ukrán elnök sokáig tényleg nem hitte el, hogy Trump képes lesz meglépni a támogatások felfüggesztését. Végül meglépte, amire Zelenszkijnek gyorsan – még az amerikai elnök kongresszusi beszéde előtt – kellett reagálnia. És ezt meg is tette.
Ezzel párhuzamosan a BBC arról ír, hogy Ukrajnában megkönnyebbüléssel fogadták Trump kongresszusi beszédét. Boriszlav Bereza korábbi ukrán parlamenti képviselő szerint a beszéd azt bizonyítja, hogy lehetséges rendezni „a Fehér Házban történt konfliktust”, az amerikai elnök pedig most már más hangnemet ütött meg.
Mikola Knyazhitszkij ukrán parlamenti képviselő szintén úgy véli, hogy most sokkal jobban alakultak a dolgok számukra. Hozzátette, hogy nagyon fontos az amerikai kapcsolatok helyrehozása, ugyanakkor „nem kevésbé fontos Európa felébresztése.”
Egy másik képviselő, Olekszij Honcsarenko szintén örült Trump beszédének. Szerinte a következő lépésként Ukrajnának meg kell határoznia a saját „vörös vonalait” a béketárgyalásokkal kapcsolatban.
Garanciákat akar Kijev
Ezt a Kreml – tesszük hozzá – a maga részéről már korábban megtette. Szerintük a legfontosabb, hogy Ukrajna nem lehet a NATO-tagja, a Krím mellett pedig négy, az orosz hadsereg által részben már bekebelezett kelet-ukrajnai megyének is de facto Oroszországhoz kell tartoznia (ezeket a területeket korábban jogilag önkényesen már elcsatolta Moszkva).
Zelenszkij már múlt év végén utalt arra több interjúban, hogy hajlandó kompromisszumokat kötni mind a NATO-tagság, mind a területveszteségek kérdésében – azaz ideiglenes jelleggel lemondana területekről, és a jövőben tárgyalásos úton szerezné vissza azokat. (Az más kérdés, hogy mekkora ennek a realitása.)
A napokban pedig jelezte azt is, hogy hajlandó aláírni az úgynevezett ásványkincs-egyezményt, amelyből közvetetten – egy közös tulajdonú befektetési alapon keresztül – az Egyesült Államok is profitálna.
Kijev részéről a legtöbbet hangoztatott igény azonban a biztonsági garancia – azaz garanciákat szeretne a Nyugattól a megmaradt Ukrajna területének az integritására.
A kontinensünktől egyre inkább elforduló Egyesült Államok azonban ilyesmit nem kíván adni, ezért ez a feladat minden bizonnyal Európára hárul majd.
Tegyük hozzá azt is, hogy az ukrajnai fegyverszállítások felfüggesztése egyelőre érvényben van – azaz Trump konkrét lépéseket is elvár majd Kijevtől ezek helyreállításáért cserébe.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2116,71 pontos, 1,4 százalékos csökkenéssel, 149 155,36 ponton zárt hétfőn.
