Rémálomszerű hírre ébredt kedd reggel Ukrajna: egybehangzó amerikai médiaértesülések szerint a Fehér Ház azonnal és teljes egészben felfüggesztette az ukrajnai fegyverszállításokat.

Az intézkedés több mint egymilliárd dollár értékű fegyvert és muníciót érint, amelyeket már megrendeltek vagy már úton is vannak. Ezek leszállítására még a Biden-adminisztráció vállalt kötelezettséget.

Válaszút előtt Zelenszkij 

A döntés hétfőn született meg egy találkozón, amelyen Donald Trump amerikai elnök mellett Marco Rubio külügyminiszter, J.D. Vance alelnök és Pete Hegseth védelmi miniszter vett részt.

A szállítások felfüggesztésének lényegében az a célja, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítse Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

„Az (amerikai) elnök egyértelművé tette, hogy a békére fókuszál. Szükségünk van arra, hogy a partnereink is elkötelezettek legyenek emellett”, mondta a Fehér Ház egyik képviselője az amerikai CBS-nek. „Szüneteltetjük és felülvizsgáljuk a segélyünket annak biztosítása érdekében, hogy ez hozzájáruljon a megoldáshoz.”

Úgy tűnik, hogy Zelenszkij válaszút elé került: az egyik lehetőség, hogy enged a nyomásnak, és hajlandó tárgyalásokat kezdeni a tűzszünetről, majd egy békemegállapodásról. Erre sarkallhatja az is, hogy az ukrán hadsereg egyre súlyosabb emberhiánnyal küzd, a fronton harcoló csapatok pedig kimerültek – Zelenszkij idén február elején azt mondta, hogy több mint 45 ezer ukrán katona halt meg eddig a háborúban.

A békének ugyanakkor minden jel szerint nagy politikai ára lesz: egyre valószínűbb, hogy Kijevnek le kell mondania a NATO-tagságról, valamint – de facto – a Krímről, és részben vagy egészben négy keleti megyéről.

Kérdés, hogy milyen biztonsági garanciákat kap cserébe a megmaradt területekre, és kitől. 

A másik lehetőség, hogy a kieső amerikai szállításokat megpróbálják pótolni az európai szövetségesek (és Kanada), azaz a Tettrekészek Koalíciója. Ezt a csoportot Nagy-Britannia és Franciaország vezeti, és mintegy másfél tucatnyi ország alkotja, köztük Németország, Lengyelország, Olaszország és Spanyolország – Magyarország és Szlovákia nincs köztük.  

Még több európai fegyver Ukrajnának

Ezen államok vezetői múlt vasárnap Londonban gyűltek össze, hogy demonstratív módon kiálljanak Ukrajna mellett, miután Zelenszkijt két nappal korábban szinte kidobták a Fehér Házból.

A találkozón a koalíció a katonai támogatás növeléséről biztosította az ukrán elnököt. 

Nagy-Britannia és Ukrajna vasárnap alá is írt egy megállapodást arról, hogy London 2,26 milliárd font (1100 milliárd forint) hitelt folyósít Ukrajnának hadianyagok beszerzésére. Emellett Kijev 1,6 milliárd font (csaknem 780 milliárd forint) brit exportfinanszírozást vehet igénybe több mint ötezer, Észak-Írországban gyártott légvédelmi rakéta beszerzéséhez.

Ezzel párhuzamosan Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sürgette Európa újbóli felfegyverzését, az elrettentés céljából: szerinte az európai védelmi kiadások „ugrásszerű” növelésére van szükség.

A magyar kormány nem meglepő módon ezúttal is Trump mellett foglalt állást.

„A háborúpárti európaiak elkeseredett erőfeszítéseket tesznek annak céljából, hogy megtörjék Donald Trump erőfeszítéseit, ha pedig ez nem sikerül, akkor ők maguk tovább finanszírozzák a harcok folytatását,” – mondta Szijjártó Péter kedd délutáni Facebook-videójában.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint a „háborúpárti politika folytatása súlyos károkat okozna a kontinens számára, ezért a magyar kormány, amely immáron tizenöt éve olyan politikát folytat, mint most az amerikai elnök, ezt élesen ellenzi.”

Kész tárgyalni Kijev

Az ukrán vezetés mindenesetre politikailag még próbálja menteni a menthetőt: Denisz Smihal ukrán miniszterelnök kedd délelőtt arról beszélt, hogy továbbra is szeretnének együttműködni az Egyesült Államokkal, és közösen kívánnak „tovább küzdeni a tartós békéért.”  Ugyanakkor szerinte a békemegállapodásban „meg kell büntetni” Oroszországot.

Zelenszkij kedd kora este pedig az X-en azt írta, hogy „Ukrajna kész tárgyalóasztalhoz ülni a lehető leghamarabb, hogy közelebb hozza a tartós békét.”      

Hozzátette: ő és csapata „kész Trump elnök erős vezetése alatt” dolgozni ezért. Egyúttal sajnálatát fejezte ki a múlt pénteken a Fehér Házban történtek miatt. Jelezte azt is, hogy kész aláírni Washingtonnal a ritkaföldfémek kiaknázásáról szóló egyezményt.

Lehetne-e pótolni Amerikát?

Ha Kijevnek mégsem sikerülne kibékülnie Washingtonnal, képes lesz-e Európa pótolni azt az űrt, amit a messze legjelentősebb fegyverszállító, az Egyesült Államok kiesése jelent?

A Washington Post által idézett katonai elemzők szerint az ukrán hadseregnek elegendő fegyvere van ahhoz, hogy néhány hónapig még kihúzza. Hosszútávon ugyanakkor – újabb külföldi fegyverek nélkül – csak nagyon nehezen tudná tartani magát.

Az ukrán kormányfő szerint Ukrajna a fronton használt fegyverek és felszerelés 30 százalékát már saját maga állítja elő, év végére pedig 50 százalékra is növelheti ezt az arányt.

Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az amerikai Patriot légvédelmi rendszerhez szükséges rakétákat például nem lehet pótolni, emiatt a légvédelemben olyan lyukak keletkezhetnek, amelyeket az orosz hadsereg a ballisztikus rakétáival és robotrepülőgépeivel gyorsan ki tud használni.

Takács Márk katonai szakértő, a Magyar Honvédség korábbi századosa friss elemzésében azt írta: „a legfontosabb tételt, a pénzt tudják a legkönnyebben pótolni”, hiszen ez csak (politikai) akarat kérdése, „hardware terén már kicsit bonyolultabb a helyzet”, Washington ugyanis „számos kiemelkedő minőségű haditechnikai eszközt” adott át Ukrajnának eddig.

Nem foglalják el Ukrajnát

Hozzátette: a hírszerzési támogatás az a terület, ahol a legsúlyosabb problémák keletkezhetnek, és nagy kérdés, hogy mi lesz a Starlinkkel, azaz a műholdas támogatással – ezt az a Starlink Services üzemelteti, amely végeredményben a Trump-párti Elon Musk kezében van.   

Takács Márk szerint „rengeteg ismeretlen van”, és több forgatókönyv is elképzelhető. Ugyanakkor – hacsak nem omlik össze teljesen az ukrán haderő – „azt felejtsük el, hogy az orosz haderő el tudná foglalni egész Ukrajnát”, sőt, még „Harkiv vagy Dnyipro ostroma is túlságosan nagy falat lenne.”

Szerinte Ukrajnának most három dologra van szüksége: a pénzért megvehető katonai segítség finanszírozása; valóságos és kiszámítható ütemterv a beérkező európai haditechnikai eszközökről; a saját hadászati szintű vezetés reformja, a kiképzés magasabb szintre emelése. 

Hozzátette: reméli, hogy „Európa felébred a csipkerózsika álmából” és katonai értelemben ismét „komolyan vehető” nagyhatalom lesz, „Magyarország pedig nem áll a történelem rossz oldalára”.

A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.