Péntek óta igyekszik megérteni a világ, mi is történt a Donald Trump és Volodimir Zelenszkij közti, katasztrofálisra sikeredett találkozón. Ahogy az már lenni szokott, az értelmezések két véglete igen szélsőséges.
Az egyik szerint a pszichiopata, demens Trump és alelnöke, J. D. Vance az ásványkincs-megállapodás ígéretével Washingtonba „csalta” Zelenszkijt, ahol egy előre kitalált „műsor” keretében addig provokálták, amíg kijött a sodrából, és aztán ország-világ szeme láttára megalázták, és nyíltan a háborús bűnös Putyin oldalára álltak. (Ennek még súlyosabb változata szerint Trump és/vagy Vance egyenesen orosz ügynök, aki Putyin utasításait követve tette mindezt.)
A másik végletes verzió szerint a békéért küzdő amerikai elnököt saját irodájában próbálta meg kioktatni a tiszteletlen, arrogáns, a realitásokat elfogadni képtelen ukrán „diktátor”, aki mindenáron tovább akarja mészároltatni saját népét a globalista érdekeknek megfelelően. Zelenszkij csak azt kapta, amit megérdemelt, és az egész világ láthatta, ki áll valójában a háború, és ki a béke pártján. (Sajátos módon ez, az orosz propaganda szólamait szinte egy az egyben leképező verzió egyben a magyar kormány hivatalos álláspontjának is tekinthető…)
Hetek óta gyűlt a frusztráció
A feltételezhető igazság szokás szerint valahol a kettő között lehet. Ugyan kívülről egyik szereplő fejébe sem lehet belelátni, és nem hihetjük azt, hogy minden részletet (például az orosz-amerikai egyeztetésekéit, vagy éppen az ukrán és az amerikai adminisztráció alsóbb, esetleg titkosszolgálati szinten folyó információcseréjét) ismerünk, az azóta eltelt napokban azért kiderült néhány érdekes mozzanat, amely alapján pontosabb képet alkothatunk a történtekről.
A Reuters például fehér házi forrásokra hivatkozva arról írt, hogy az amerikai adminisztrációban hetek óta gyűlő frusztráció csúcsosodott ki a pénteki tárgyaláson. Trump állítólag legközelebbi tanácsadóinak arról beszélt, hogy nem tetszik neki, ahogy Zelenszkij az elmúlt hetekben minden eszközzel igyekezett napirenden tartani az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás ügyét – az amerikai elnök szerint a médiát és a kongresszust igyekezett Zelenszkij maga mellé állítani, hogy ezzel szerezzen magának pontokat.
Trump állítólag arról is megkérdezte nemzetbiztonsági csapatát, hogy nem tudná-e az Egyesült Államok a béketárgyalások keretében elérni, hogy új választások legyenek Ukrajnában (az amerikai elnök nyíltan is támadta Zelenszkijt a választások elhalasztásáért, figyelembe nem véve, hogy az ukrán alkotmány és a józan ész értelmében sem lehet választásokat tartani egy részben megszállt, véres háborúban álló országban).
Az amerikai elnök alapvetően bizalmatlan is az ukrán vezetéssel szemben. A Reuters forrásai szerint például utasította csapatát, hogy minimalizálják a kommunikációjukat Andrij Jermakkal, Zelenszkij első számú tanácsadójával, aki korábban szoros munkakapcsolatban állt Jake Sullivannel, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával.
Mindezek ellenére Trump valóban alá akarta írni a nyersanyag-egyezményt (ahogy egyébként Zelenszkij is, bár az ukrán elnöknek fenntartásai voltak azzal kapcsolatban, hogy az nem tartalmaz biztonsági garanciákat).
Trump show-t akart, de nem ilyet
De akkor mi ment ennyire félre? Az első gikszer ott történt, hogy a sajtónyilvános találkozót az egyezmény aláírása előttre időzítették. A Politico forrásai szerint Trump csapatának tagjai azt javasolták, hogy elsőként írják alá az egyezményt, aztán – egyfajta győzelmi táncként – következzen a nyilvános beszélgetés az Ovális Irodában. Csakhogy Trump – aki köztudottan nagyon büszke arra, hogy képes látszólag lehetetlen helyzetekben is „üzletelni” – ragaszkodott hozzá, hogy a kamerák előtt, élőben közvetítve történjen meg az aláírás nagy pillanata. És miután a két vezető beszélgetni kezdett, benne volt a pakliban, hogy a felszín alatti feszültségek kipattannak.
Itt jön a képbe a két vezető jelleme és pillanatnyi állapota. Azzal talán még Trump támogatóinak többsége is egyetért, hogy az amerikai elnök meglehetősen hiú és impulzív ember, aki a hízelgésre jól, az ellentmondásra pedig nagyon rosszul reagál – különösen a nyilvánosság előtt, ahol bármiféle kritikát vagy kijavítást személyes, az imázsa elleni támadásként értékel.
Zelenszkijt az amerikai adminisztráció és a Republikánus Párt ukránbarát részéből is előre figyelmeztették, legyen nagyon óvatos.
„Mindenki ugyanazt a tanácsot adta neki: írd alá a megállapodást, ne menj bele játszmákba, legyél nagyon hálás mindenért, amit Trump és az adminisztráció tett. Kezdd azzal, hogy ’mindent köszönök, amit tett’, és írd alá az egyezményt”
– mondta egy forrás, aki rálátott a Zelenszkij és a republikánus szenátorok közti egyeztetésekre. Lindsey Graham republikánus szenátor is azt mondta a botrányba fulladt megbeszélés után, hogy figyelmeztette Zelenszkijt, fókuszáljon az egyezményre, a biztonsági garanciák és a tűzszünet kérdéseit hagyja későbbre.
„Reggel beszéltem Zelenszkijjel – ne kapd be a csalit. Trump elnök úr nagyon jó hangulatban volt tegnap este”
– fogalmazott az általa is katasztrofálisként értékelt jelenetek után.
Az is azt támasztja alá, hogy Trump valóban alá akarta írni az egyezményt – és nem előre kitervelt „csapdát” állított –, hogy a megbeszélés első nagyjából fél órája teljesen normálisan alakult, és csak J. D. Vance diplomáciai megoldásról szóló megjegyzése, és Zelenszkij erre adott, „kioktatónak” minősíthető válasza nyomán térítette el az előre felvázolt nyomvonalról.
Az első számú szabály: hízelegj, ne kötözködj!
A minden forrás szerint nagyon fáradt (az utolsó pillanatban véglegesítették washingtoni meghívását, az időeltolódás miatt is alig tudott pihenni a megbeszélés előtt) Zelenszkij pedig a figyelmeztetések ellenére sem tudta magát türtőztetni. „Elfelejtette a Trumppal való tárgyalás első szabályát: a hízelgés mindent megold, sértegetéssel viszont gyorsan az utcán találod magad” – fogalmaz a Politico szerzője.
Ugyan Zelenszkij jogos ellenvetéseket tett, például rámutatva arra, hogy Putyin hány korábbi egyezményt rúgott már fel, nem csak Trump és Vance érezte úgy, hogy ezekre a megjegyzésekre sem a hely, sem az idő nem volt megfelelő.
„Az egész épületben mindenki – az elnöktől indulva lefelé – megsértve érezte magát
– mondta a Politicónak egy fehér házi tisztviselő. – A mai napban sok-sok ember sok-sok órányi, az életéből áldozott órája összpontosult, amelyet arra fordítottak, hogy felépítsék ezt a partnerséget. És most nézzük meg, hova jutott [Zelenszkij]: még az a kib***tt Lindsey Graham is arról beszél, mennyire elb**ta.”
Hasonlóan erős érzelmeket váltott ki a megszólaltatott tisztviselőkből az a gyanúsítás, hogy direkt csalták csapdába Zelenszkijt.
„Senki sem számított arra, hogy van annyira tökös, hogy idejöjjön és nyilvánosan összeakassza a bajszát a világpolitika legkeményebb és legnagyobb személyiségével. Senki nem tudott elképzelni egy ilyen stratégiai ballépést egy olyan ország részéről, amely a megsemmisülés veszélyével néz szembe”
– fogalmazott egy másik tisztviselő. Egy harmadik pedig úgy érzi, Zelenszkij önuralmának hiánya végzetes károkat is okozhatott az amerikai-ukrán viszonyban.
„Nem tudom, mit tehetne Zelenszkij, hogy betömje a lyukakat. Rázza a fejét, forgatja a szemét [a pénteki találkozón]? Segíteni próbálsz, és a saját házadban kapsz gúnyos megjegyzéseket?”
Menteni a menthetőt?
Persze a másik oldalról fel lehetne tenni a kérdést, hogy mégis meddig kellett volna Zelenszkijnek mosolyogva, hálásan bólogatni mindarra, amit Trump és Vance a diplomáciai megoldásról vagy éppen az ukrán civilek ezreinek lemészárlásáért is felelős Putyinról mondott. Vagy, ha már itt tartunk, maga a nyersanyag-egyezmény is súlyosan egyenlőtlen feltételeket tartalmazott volna, hiszen aláírásával Zelenszkij tulajdonképpen elismerte volna, hogy a korábbi, segélyként kapott amerikai támogatás valóban hitelnek tekinthető, és azt is, hogy ennek értéke a többszöröse annak, mint amit Ukrajna valójában kapott.
Mindenesetre a helyzet most nehezen tűnik menthetőnek – amennyiben Ukrajna további amerikai támogatását pozitív, Putyin pozíciójának drámai megerősödését pedig negatív végkimenetelnek tekintjük.
Fotó: MTI/EPA pool/Jim Lo Scalzo
De nincs is minden veszve. A Fehér Házból és a Republikánus Pártból érkező hangok szerint az amerikai adminisztráció továbbra is nyitott a megállapodás megkötésére – ám ehhez Zelenszkijnek nyilvánosan meg kell követnie az elnököt (amit akár úgy is értékelhetünk, hogy nyilvánosan meg kell alázkodnia Trump előtt). Ellenkező esetben pedig végleg „le is írhatja” a Trump-adminisztráció az ukrán elnököt.
„Valaminek változnia kell – fogalmazott Mike Johnson, a kongresszus házelnöke. – Vagy észhez tér [Zelenszkij] és visszajön hálásan az asztalhoz, vagy valaki másnak kell vezetnie az országot, hogy ezt megtegye. Úgy értem, az ukránoknak kell ezt kitalálniuk.”
Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó is hasonlókról beszélt:
„Nem világos, hogy Zelenszkij elnök, különösen azután, amit pénteken láttunk, készen áll-e Ukrajnát átvezetni a háború végére. Ha egyértelművé válik, hogy Zelenszkij elnök motivációi elválnak attól, hogy véget érjen a harc az országában, akkor azt hiszem, komoly problémával állunk szemben.”
Az elmúlt napok megszólalásai alapján Zelenszkij hajlandó lehet lenyelni a büszkeségét, és visszatérni a tárgyalóasztalhoz a Trump-kormányzattal. Hogy nyilvános bocsánatkérésre és Canossa-járásra is hajlandó lesz-e egy alapvetően még mindig elég rossz nyersanyag-megállapodás aláírásáért, az jó kérdés. Ahogy az is, ezután mennyire bízhatna meg abban a Trumpban, aki Putyint megbízható partnernek, őt pedig diktátornak nevezte, és minden lelkiismeretfurdalás nélkül mondott hazugságokat a háború kitöréséről, okairól és amerikai támogatásról is? Még jobb kérdés. Nem biztos, hogy ez a legjobb út Zelenszkij számára.
De tény, hogy a Fehér Ház ajtaja egyelőre nem véglegesen zárult be előtte. Trump saját tisztviselői szerint komolyan gondolta, amit a drámaira sikeredett tárgyalás végén mondott, miszerint „visszajöhet akkor, amikor készen áll a békére”.
Az amerikai elnök ugyanis – ahogy mindig – szívesen kötne jó üzletet.
Frissítés:
Az Egyesült Államok felfüggeszti az Ukrajnának szánt összes fegyverszállítást, erősítette meg a CBS Newsnak a Fehér Ház európai idő szerint ma éjjel. Az intézkedés azonnal életbe lép. Elemzők szerint Trump így akarja tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Zelenszkijt.
Annyira jól megy az országnak, hogy még a milliárdosokat is közpénzzel kell megsegíteni. 
