Van azonban egy kis szépséghiba is: az MNB most először közzétett az Eximbank adósságát is tartalmazó mutatót. Ezt figyelembe véve az uniós módszertan szerint számolt maastrichti adósság 1,9 százalékponttal magasabb, a GDP 74,0 százaléka volt az egy évvel korábbi 76,0 százalékkal szemben.
Hogy jön ide az Eximbank?
Az MNB közölte, hogy a mostani adatközléstől kezdődően kiegészítő információként közzéteszi az államháztartás Eximbankkal együttes maastrichti adósságát is. Az Eurostat módszertani döntése értelmében ugyanis ez a kibővített adósság-kategória lesz a későbbiekben a magyar kormányzati szektor maastrichti adósságának fő mutatószáma.
Korábban ugyanis a magyar állam nem sorolta be az államháztartáson belüli kategóriába, így a bank adóssága nem volt része a magyar államadósságnak. Ezt a módszertant kezdte vitatni az Eurostat, végül szűk többséggel ugyan, de az Eurostat álláspontja győzött az illetékes testületben a magyar kormányéval szemben.
Az Eximbank alapvetően a magyar külkereskedelem élénkítésén dolgozik, fő tevékenysége az exporttal, importtal foglalkozó vállalatok hitelezése és támogatása - igaz, egyebek közt Andy Vajnának is adtak komolyabb hitelt a TV2 megvásárlására, aminek exportélénkítő hatása nemigen van. A magyar fél szerint bár állami tulajdonú a bank, de önállóan hoz döntéseket, saját jogon birtokol eszközöket és forrásokat, piaci jelleggel működik. Az Eurostat azonban úgy látja, az Exim egy úgynevezett "foglyul ejtett pénzügyi intézmény", gyakorlatilag az állam kontrollálja, nem valódi piaci szereplő, és így be kell számítani adósságát a magyar államadósságba is - az MNB közlése alapján tehát úgy tűnik, beletörődünk, hogy ez lett az elfogadott álláspont, ezért kell most módosítani (visszamenőleg is) a hazai statisztikákat is.
Csúnyább lesz az összkép, de azért nem dől össze a világ
Szakértők korábban úgy értékelték: nem szerencsés, ha magasabb lesz az államadósság ráta, amit főleg a nemzetközi hitelminősítők figyelnek, amelyek pozitív tényezőként szokták értékelni, hogy a magyar gazdaság jól áll, van fogyasztás, alacsony az infláció, csökken a külföldiek szerepe az államadósságban, ugyanakkor negatívumként mindig előkerül, a régióban még mindig magas a magyar államadósság ráta. Összességében viszont nem ront akkorát a besorolás változása a magyar mutatón, hogy megtörjön az államadósság csökkenő trendje.
Az újra 5 százalék fölé emelkedett infláció miatt mégis érdemes lehet megtartani a pénzromlásnál mindig magasabb kamatot fizető Prémium Magyar Állampapírt. 
