Miközben néhány kelet-európai országnak sikerült a rendszerváltást és az Európai Uniós csatlakozást követően látványosan közelíteni a nyugati fejlettséghez, Magyarország legfeljebb a periféria országaival van versenyben, és a V4-ektől is kezd lemaradni. Ráadásul ahelyett, hogy a Nyugat lenne a minta, Magyarország vezetői a kevésbé fejlett országokat állítják példaként. Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke szerint a közepes fejlettség sajátos kihívásai elől semmiképpen nem bújhatunk el. Kérdés, hogy képesek leszünk-e innovációra és magasabb termelékenységre?

Ez olvasható ki az Európai Központi Bank (EKB) legfrissebb konvergenciajelentéséből, amely szerint csak a hosszú távú hazai kamatlábak alacsonyabbak az előírtnál, ezzel szemben az infláció, a GDP-arányos költségvetési hiány és bruttó államadósság is jóval magasabb a referenciaértékeknél. Miközben az sem pozitívum, hogy a forint euróval szembeni árfolyama jelentősen kilengett az utóbbi időben. A jelentés több fontos megállapítást és javaslatot tett az Orbán-kormány részére.

Úgy tűnik, Románia letett arról a tervéről, hogy 2019-ben már euróval fizessenek. Minket még mindig megelőzhetnek.

Ausztriához biztos nem, de a szomszédok beéréséhez talán elég lehet 25 év. A beszélgetés utolsó részében Virovácz Péterrel megnéztük, hogy a visegrádi országokhoz képest hogyan teljesítünk és mi a helyzet a régióban.

Matolcsy György szerint eljött az idő, hogy reális célként lebegjen a szemünk előtt az osztrák életszínvonal elérése. A jegybank úgy számít, hogy 25 éven belül Magyarország az egyensúly és stabilitás megtartása mellett, a versenyképesség fejlesztésével felzárkózik a nyugat-európai országok színvonalához. Kíváncsiak voltunk, mennyire valós a cél és mi kell a megvalósításhoz.

A költségvetési hiány alacsony szinten tartására, az államadósság fokozatos csökkentésére, valamint az inflációs környezet kiszámíthatóságára épül majd.

A Tárki Társadalmi riport 2014 című kiadványából kiderül, hogy Magyarország szinte minden témában a leszakadók közé került a régión belül. Azért az elmúlt 25 év nem volt teljesen elvesztegetve. Az is kiderül, hogy mi a magyar társadalomban a szegénységnél is sokkal súlyosabb probléma.

3,1 százalékos GDP-növekedést és 1,9 százalékos költségvetési hiányt vár a magyar kormány 2017-re az Európai Uniónak megküldendő konvergenciaprogram szerint. Megnéztük, hogyan változtak a kormány tervei évről-évre az egyes programok szerint.

Itthonról és a nemzetközi porondról is nyakunkba zúdulnak a fontos hírek és események, készüljön fel mindenre!

80 milliárddal kevesebb folyhat be idén a tranzakciós illetékből, de nem valószínű, hogy a kulcsot megemelik. Varga Mihály bemutatta "bestseller-gyanús" konvergenciariportját: tartósan, de lassabban növekedhet az ország. Úgy tűnik, idén nem lesz megszorítócsomag - túl nagy volt ugyanis a tavalyi.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 59 pontos emelkedéssel, 17 968 ponton nyitott kedden.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón mutatja meg, hogy mit takar az Európai Uniónak szánt aktualizált konvergenciaprogram.

Már elkezdődött az Európai Uniónak áprilisban benyújtandó konvergenciaprogram kidolgozása - mondta Varga Mihály, a nemzetgazdasági miniszteri pozíció várományosa vasárnap este a Duna Tv Heti hírmondó című műsorában.

A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2012 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP -3,2 százalékát tette ki. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 77,1 százalékát érte el 2012 harmadik negyedévének végén. Az adósságot a harmadik negyedévben 149 milliárd forinttal csökkentette a forint erősödése, a nettó adósságfelvétel pedig 180 milliárd forinttal növelte. Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2012 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,6 százalékát érte el.

Az uniós pénzügyi biztos szerint az euró bevezetésére vonatkozó korábbi kötelezettségvállalás érvényben marad és nem tehető semmissé.

Magyarország rövid- és középtávon továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe - állapította meg szerdán közzétett jelentésében az Európai Bizottság.

Az Európai Központi Bank mai konvergenciajelentésében elérhetőnek tartja a 3% alatti 2012-es és 2013-as hiánycélt, de az elemzés szerint az idén megszavazott kiigazításokat újabbnak kell követnie. Üzent a kormánynak is az EKB: a jegybanki függetlenséggel továbbra is baj van.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) sikeres, és a terveket meghaladó forint állampapír kibocsátása révén lehetővé vált, hogy az év eddigi devizatörlesztéseit forintban teljesítse, ez történt, amikor az ÁKK februárban és májusban mintegy 180-180 milliárd forintot törlesztett, természetesen euróra átváltva az összeget - mondta az MTI-nek adott interjúban Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára.

Magyarország az idén és jövőre is teljesíteni fogja a konvergenciaprogramot, az államcsőd pedig teljesen kizárt - mondta a Világgazdaságnak Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára.

Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának szerdai ülésén elmondta: van esély arra, hogy Magyarország még az idén kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól. Véleménye szerint a konvergenciaprogram az unió korábbi, a kohéziós pénzek felfüggesztésére vonatkozó döntését is megváltoztatja.

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint a kormány kisebb adók bevezetésével, periferiális területekről szedi be a szükséges pénzt, ami nem növeli jelentősen az adózók terheit, az új kisadók "szinte alig észrevehetőek". Az adószakértő helyesli, hogy a társasági adóhoz nem nyúlnak hozzá, "legalább ez legyen befektetésösztönző".

Emelkedő inflációt, csökkenő gazdasági teljesítményt és megtakarításokat, növekvő munkanélküliséget vár a Magyar Nemzeti Bank 2013-ban is. Simor András jegybankelnök egyelőre nem kommentálta részletesen a Széll Kálmán Terv 2.0-t, de szerintük az tovább növeli az inflációt és csökkenti a keresletet is.

Ismét az amerikai gyorsjelentésekbe kapaszkodnak a befektetők a New York-i tőzsdenyitás közeledtével. A forint határozottan erősödött, ez részben a javuló hangulatnak, részben a kormány békülékeny hangvételének köszönhető. A konvergenciaprogramot még emészti a piac. Jönnek még fontos amerikai makroadatok, ezért egyelőre nem dőlhetünk hátra.

Orbán Viktor informális találkozón egyeztetett a magyar ügyekről José Manuel Barrosóval. A kormányfő szerint lényegében elhárultak az akadályok az IMF-tárgyalások elől, az áttörés nagyon közel van. Az Európai Bizottság egyelőre nem nyilatkozott a találkozóról. Ha Orbán meggyőzte Barrosót, hogy csak a pénzügyi feltételeket vizsgálja Brüsszel, akkor közel lehet a megállapodás.

Erősödött a forint kedd reggel a fontosabb devizákkal szemben hétfő estéhez képest. Kevéssel nyolc óra után az eurót 298,46 forinton jegyezték a nemzetközi bankközi deviza kereskedelemben a hétfő esti 299,43 forint után. A forint erősödésében szerepet játszhatott a konvergenciaprogram is.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője szerint a kiadási oldalon fontos szerkezeti reformintézkedéseket tartalmaz a hétfőn közzétett Széll Kálmán Terv 2.0 című program, amelynek sikere ugyanakkor attól is függ, hogy az Európai Unió jóváhagyja-e a pénzügyi tranzakciós adót.

Varga Mihály szerint a kormány figyelembe vette az Európai Központi Bank megállapításait a jegybanktörvényhez benyújtott módosításaiban, ám azokon a parlament még változtathat, sőt, ha a tárgyalásokon a megállapodás megkötésének feltétele lenne a törvény módosítása, azt később is megtehetik.

A kormány egyelőre nem döntött a pénzügyi tranzakciós adóról, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig a kabinet döntése előtt nem tud részletes tájékoztatást adni, a Bankszövetséggel még nem egyeztettek. A nemzetközi szervezetek ugyanakkor kiadáscsökkentő, strukturális intézkedéseket várnak a kormánytól.

A pénzügyi tranzakciók megsarcolásával jövőre 50-100 milliárd forint bevételt remél a kormány, a tárcáktól már az idén 40 milliárd forintot vesznek el, és a gyógyszereken is spórolna a konvergenciaprogramon gőzerővel dolgozó kabinet - így értesült az Origo hírportál.

A kormány április 15. és 30. között nyújtja be az aktualizált konvergenciaprogramot az Európai Bizottságnak, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium holnapján lesz nyilvános - válaszolta a tárca kedden az MTI kérdésére.

Az Európai Központi Bank nagyon nyugtalan a magyar jegybanktörvény miatt - mondta Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke azon a sajtótájékoztatón, ahol elsősorban a mai EKB kamatdöntésről beszélt. A magyar törvényről a legközelebbi konvergencia-jelentésben mond véleményt az európai jegybank.

Az MFB újabb 120 milliárdos állami forráshoz jut, ez jelentheti a még nem végleges növekedési terv pénzügyi hátterét. Az államadósság lefaragásában Matolcsy György visszatévedt az ortodox útra, miközben tovább egyeztet a jegybankkal. Azt javasolják az MNB-nek, indítsa újra a jelzáloglevél-vásárlási programját.