A kormány helyett közösségi támogatással jelent meg a Tárki Zrt. Társadalmi riport 2014 című kiadványa, bónuszként vendégkommentárokkal – írja a Napi.hu. A friss kiadványból kiderül: Magyarország szinte minden téren a leszakadók közé került. Azonban a rendszerváltozás óta eltelt időszaknak komoly pozitív hozadékai is voltak. A mostani magyarországi folyamatok ugyanakkor az európai, illetve a régiós trendekkel ellentétes irányúak – írja a Napi.hu.
Azért javulás az volt
A magyar gazdaság európai konvergenciájának elmúlt két évtizedében messze alulteljesített , az 1991-2013 közötti időszak alig több mint egyharmadában mutatkozott gyors – az EU-15-ök GDP-jét legalább 1,5 százalékponttal meghaladó ütemű – konvergencia. Magyarország az EU régi tagországaihoz viszonyított fejlettségi szintje 1991-2013 között így is 45 százalékról 60 százalékra emelkedett. Ám az alacsonyabb szintről induló Szlovákia és Lengyelország felzárkózása ennél sokkal jobb, míg a magasabb szintről induló cseheké jóval rosszabb volt.
A 2000-es évek elején tapasztalt gyorsabb felzárkózás erős eladósodottságon alapult, amelyet 2006 után drámai lemaradás követett. A leszakadás 2014-re állt meg, amikor elkezdtek érződni az uniós transzferekből származó forrásbővülés hatásai.
Egyre tovább élünk, de csekélyke jövedelemből
A háztartási jövedelmek középértéke a V4-ek között leggyorsabban Szlovákiában nőtt 2005-2013 között, a legkevésbé pedig Magyarországon. Míg 2005-ben csak Csehország előzte meg hazánkat a régió országai közül, addig ma már Lengyelország és Szlovákia is jobban áll, azaz sikeresebben emelte a lakosság jólétét – derül ki a tanulmányból. Ráadásul itt a felzárkózási sikertelenség az egyenlőtlenség növekedésével járt együtt, és a szegénységre és kirekesztettségre vonatkozó indikátorok is hasonló képet mutatnak, vagyis a magyar trendek a legkevésbé biztatóak .
Ám az 1993/1994-es mélypont óta javulnak az életkilátások: a férfiak születéskor várható élettartama 71,6, a nőké 78,7 évre emelkedett. Azonban a nyugat-európai országokhoz való közeledésben sem Magyarország teljesített a legjobban.
Sok-sok közmunkás van
Az elmúlt 17 évben a foglalkoztatás részlegesen regenerálódott, ma már eléri az 1992-es szintet, de még mindig elmarad a rendszerváltás előttitől. Magyarországon továbbra is rendkívül alacsony a foglalkoztatás, önmagában és az EU-tagállamokkal való összehasonlításban is – írja a cikk. A 2009-2013 közötti 232 ezer fős foglalkoztatotti növekményből 114 ezer volt közmunkás, 52 ezer ember dolgozott külföldön, és 66 ezren dolgoztak itthon.
Ami a közfoglalkozatást illeti, a közfoglalkoztatás befejezését követő fél éven belül az érintettek mindössze 10 százaléka tud átlépni az elsődleges munkaerőpiacra.
Nagyon rossz az iskolarendszer
A kutatások szerint a kedvezőtlen munkaerő-piaci tendenciák részben az iskolarendszer válságára vezethetőek vissza. Nemzetközi felmérések szerint ugyanis a magyar tanulók teljesítményei évtizedes távlatot tekintve romlanak. A társadalmi háttér szerinti szelekció korán kezdődik, a családi háttér teljesítményt meghatározó szerepe igen nagy, a magyar iskolarendszer kevéssé képes az esélyek kiegyenlítésére.
A szegénységgel és társadalmi kirekesztettséggel veszélyeztetettek aránya Magyarországon 2005-2008 között csökkent, majd jelentősen emelkedett, 2009 óta pedig a visegrádi országok között a legmagasabb. A kutatók azonban a jövedelmi szegénységnél is súlyosabb problémának tartják a magyar társadalomszerkezet torzulását. A leszakadó szakképzetlen réteg már 2002-ben is tíz százalékponttal nagyobb volt Magyarországon, mint az EU-átlag, ez a különbség tíz év alatt 15 százalékponttal nőtt.
Túl sok a szakképzetlen
Ennek megfelelően a felsőfokú végzettségűek, a vállalkozók és a menedzserek 13 százalékponttal kevesebben vannak, mint az uniós átlag, de lemaradásunk a visegrádi országokhoz képest is tíz százalékpont. Vagyis ma a magyar társadalom legsúlyosabb problémája a felső középréteg alacsony, és a leszakadó, szakképzetlen munkát végző rétegek magas aránya – állapítják meg.
Emelkedéssel indítottak az amerikai tőzsdék. 
