Ítéletet mondott hat uniós tagállamról, köztük Magyarországról az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bizottság (EB). A kétévente kiadott konvergenciajelentés azt vizsgálta, az adott tagállamok mennyire felelnek meg az euró bevezetéséhez elvárt kritériumoknak, amire amúgy jogilag a csatlakozáskor elkötelezték magukat. A jelentés Bulgáriát, Csehországot, Magyarországot, Lengyelországot, Romániát és Svédországot célozta. Az eredmények vegyesek - számolt be a jelentésről a hvg.
Fotó: Pixabay
A lap idézi a jelentést, miszerint a csatlakozás fő akadályát a magyar infláció jelenti: itt az elvárt referenciaérték 3,3 százalék, ehhez képest nálunk 2024 májusára éves átlagban 8,4 százalékkal számolnak, ami messze kiemelkedik a mezőnyből. A 6,7 százalékos deficit is jóval az elvárt 3 százalékos szint felett van, mellesleg ez is a legmagasabb érték, Románia – amely ellen 2020 óta túlzottdeficit-eljárás van folyamatban – mindössze 0,1 százalékponttal marad el.
Az eurókritériumok között van a hosszú távú kamatszint, ahol az elvárt szint 5,5 százalékos, ezt mindössze három ország teljesíti a hatból, Magyarország – ahol 6,8 százalékot mértek – nincs köztük. Nehezen számszerűsíthető elvárás a kormányzás minősége, amelyet csupán Svédország teljesít, miközben Bulgária esetében probléma, hogy más országok vonakodnak a tervezett csatlakozása miatt, lévén több mérés rendkívül korrupt országként kategorizálja. Hasonló a probléma Magyarországgal is - toldotta meg értékelését az EB és az EKB.
Kérdéses persze, hogy a vállalással együtt az egyes tagállamok mennyire akarják az eurót. Csehország és Svédország nagyon jól megvannak a maguk koronájával, előbbi esetében többször elhangzott, hogy a közös piacfelügyelettől ódzkodik, lényegében szuverenitási kérdésnek tekinti. Hasonló a megfontolás Magyarország esetében is. Elég abba belegondolni, hogy az Alaptörvény egyik alapvetése is az, hogy nálunk a fizetőeszköz a forint, de a gazdasági kormányzat részéről finoman szólva sincs nagy sietség az itthoni pénz cseréjére - jegyezte meg a portál.
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
