Kiderült, lesz-e idén is megszorító csomag

Varga Mihály korábban azt közölte, az uniós pénzügyminiszterek dublini tanácskozása arról győzte meg, Magyarország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól. Hazánk a 2004-es uniós csatlakozás óta nem volt erre képes. Az aktualizált konvergenciaprogramot ma a nemzetgazdasági tárca épületének ún. Pénztár-termében mutatta be az új nemzetgazdasági miniszter.

A konvergenciaprogramot tegnap eljuttattuk Brüsszelbe, 72 oldal, "bestseller-gyanús" - kezdte Varga a sajtótájékoztatót.

Idén van elég tartalékunk - Varga Mihály a sajtótájékoztatón.

A növekedésre koncentrálnak

Egy 2013-2016 közötti kitekintést tartalmaz, az idei évre növekvő gazdaságot vár, 3% alatti hiánnyal, és ehhez nem lesz szükség kiegészítő intézkedésekre - foglalta össze a 2013-as évre vonatkozó fontosabb adatokat a miniszter.

Az elmúlt 3 év után szerinte három területen értek el áttörő eredményt: az államadósság csökken, a hiány csökken, a foglalkoztatásban meg tudták állítani a munkanélküliség növekedését. Amin még dolgozni kell, az a versenyképesség javítása és ezzel együtt a gazdasági növekedés - ez utóbbira koncentrál a program.

A növekedés beindul, Varga szerint ez 4 okra vezethető vissza. 0,4%-kal javíthatja a GDP-t az egyedi tételek korrekciója, idén jobb lehet a mezőgazdaság kibocsátása például. A kormány az export élénkülésére számít, mivel a külpiacaink kezdenek magukhoz térni. Az államháztartásban kedvező folyamatok indultak el, a 2%-os hiány azt mutatja, hogy a gazdaság eljutott abba az állapotba, amikor ki tud kerülni a túlzottdeficit-eljárásból, egyensúlyi állapotban van. A negyedik tétel a hitelbővítő programok, így az MFB és az Eximbank mellett a nemrég bejelentett jegybanki program.

Lassabban, de tartósan növekedhet Magyarország

Tavaly ősszel 0,9%-os növekedést vártak, most 0,7%-os növekedéssel számolnak - a negatív korrekcióra azért volt szükség, mert tavaly erősebb volt az európai recesszió. Enyhébb lehet tehát a gazdasági bővülése, de teljesülni fog, 2016-ig pedig 2,5%-os növekedést érhetünk el. Az NGM lassabb, de tartósabb gazdasági felfutással számol a következő 3 évben. Továbbra is 2,7%-os hiánnyal számolnak 2013-ra és jövőre is, 2015-ben 2,2, majd 1,3%-os deficit lesz.
Államadósság tekintetében minimális volt a korrekció, 78,1%-os aránnyal számolnak év végére, mely 73,5%-ra csökken 3 év múlva. Tartós, csökkenő pályával számolnak, ez amúgy összhangban van az alkotmányba foglalt adósságszabállyal.

3,1-os inflációt várnak a korábbi 2,5% helyett, az óvatosabb becslés oka az Európában észlelhető deflációs hullám. Korábban 283 forintos euróval számoltak, most 293,1 forintos euróval - de nincs árfolyamcélja az NGM-nek.  A munkanélküliségi ráta 10,7%-ra csökkenhet az idén, vagyis a helyzet javulhat, de még így is két számjegyű marad a mutató. Az egyensúlyban pedig 6-7 százalékos többletre számít az NGM. A CDS-felárunk csökken, a kamatszint a mostaninál is alacsonyabb lehet.

Tranzakciós illeték: túljártunk a kormány eszén

A költségvetés középtávú pályája

2013-ra nem számolnak drasztikus változásokkal, de számoltak a kockázatokkal, melyek módosíthatják az államháztartási kereteket, a tavalyi őszi pótlólagos intézkedések elegendőek voltak a hiány teljesítéséhez. Varga úgy fogalmazott, hogy a tavalyi brüsszeli előrejelezések miatt "túlvágatták" a hiányt Magyarországgal, többek között ennek lett az eredménye a 2%-os hiány (a kormány tavaly év végére 2,5, majd 2,7% deficittel számolt, a Bizottság azonban ennél többel kalkulált, így tavaly októberben az akkori nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György két kiigazító csomagot is kénytelen volt bejelenteni.


Kockázatok:

• tranzakciós illeték: kevesebb bevétel folyt be, az első három hónap alatt ez látszik, tárgyalni fognak erről a Bankszövetséggel. Az elmaradás 80 milliárd forint lehet. Varga szerint ez egy nehezen tervezhető tétel volt, de a piac nagyon gyorsan alkalmazkodott, számlák és utalások összevonásával - emiatt is lett kevesebb eddig a bevétel. Varga szerint nem valószínű, hogy megemelik az adókulcsot, a kieső részt a tartalékok terhére pótolhatják.

• az Európai Bizottság nem hagyta jóvá a sertéságazatban a fordított áfát (negatív kockázat)

• az új adónemeket (kata, kiva) kevesebben választották, ez azonban az államháztartás szempontjából pozitív kockázat, hiszen több bevételt eredményez

• a közszférában bér és nyugdíj nem folyósítható, ennek lesz pozitív hatása

• IMF-tárgyalások: "ez a szál elvékonyodott, de nem szakadt el" - a kedvezőbb kamatpálya tudja ellensúlyozni a megállapodástól várt 100 milliárdos megtakarítást, mondta Varga.

• lakásépítési támogatásra is kevesebbet kell kötni

• fegyelmezettebben gazdálkodnak az önkormányzatok (2012-ben javították az egyenleget, ez egyfajta "trendforduló, hiszen 2010 épp miattuk szaladt el a hiány)

Ne sopánkodjunk, hogy nincs eurónk

Mindezek alapján azzal számolunk, hogy a tavaly képzett tartalék (a GDP 1,3-1,4%-a) a kockázatok után csökkenhet, de még mindig marad a GDP 0,6%-ának megfelelő tartalék, ami elegendő lesz a további kockázatok kezelésére - jelentette be a miniszter. Varga Mihály szerint az e-útdíjrendszer és a pénztárgépek online bekötése még az idén megvalósul, vélhetően az év felénél, így nem számolnak azzal, hogy az esetleges késlekedés nagyobb kockázatot jelentene a költségvetésnek.

A konvergenciajelentés egyik célja, hogy Magyarország minél hamarabb bevezesse az eurót, a Bizottság ezért számoltatja be a tagállamokat. Varga Mihály szerint, ami a "hátrányunk, az most az előnyünk", a hétvégi informális Ecofin-csúcson többen mondták, Magyarország most ne sopánkodjon, hogy nincsen eurója - mondta a miniszter, aki szerint a kérdés az évtized végén lehet reális.

Varga Mihály egyértelműen arra számít, hogy kikerülünk a deficiteljárás alól, a szégyenpadon ücsörgő uniós tagállamok közül a legjobb számokat mi produkáljuk, 2 maastrichti kritériumot is teljesítünk (infláció, hiány) jelenleg.