Ahogy arról beszámoltunk, enyhén elmaradt az elemzői várakozások 1,8 százalékos átlagától az éves GDP-növekedési ütem Magyarországon az idei második negyedévben (vagyis az áprilistól június végéig tartó időszakban). A gazdaság teljesítménye az egy évvel korábbihoz képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyers adatai szerint 1,7 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított mutató alapján 1,6 százalékkal bővült. Ez még így az elmúlt két év (tehát az elmúlt 8 negyedév) második legerősebb negyedéves teljesítménye.
Az éves szintű rátánál is nagyobb csalódást okozott az első negyedévhez viszonyított növekedési ütem. „A gazdaság az első negyedévhez képest az elemzők által várt 0,7 százalék helyett csupán 0,4 százalékkal bővült” – írta kommentárjában Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője, amiről laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor számolt be.
„Ez annak fényében még keserűbb szájízt hagy maga után, hogy az első negyedéves pozitív meglepetés után felfokozottak voltak a várakozások. Nos, úgy tűnik, hogy tényleg csak túl sok egyszeri pozitív hatás csapódott le egyszerre az első negyedévben”
– vonta meg az összmérleget Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza.
A kormányváltás hatásai
Az első negyedévben a régi kormányzat egy rendkívül expanzív fiskális politikát folytatott, amihez képest a második negyedév biztosan szigorúbb volt.
„Minden kormányváltás (még akkor is, ha a kormányzó párt nem változik) hoz egy lassulást, amíg az új kormányzati struktúra feláll, de most egy nagyobb váltásnál ez hangsúlyosabban jelentkezett és az első negyedév is a szokásosnál költekezőbb volt”
– fogalmazott a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Szintén az országgyűlési választások hatásával magyarázható, hogy a piackutatások hozzáadott értéke is csökkent. „A választás előtti kampányköltések, közvélemény-kutatások (ami a termelési oldalon egyébként az összességében jól teljesítő szakmai, tudományos, műszaki tevékenységhez sorolható) a második negyedévnek már csak egy kis részét jellemezték” – fogalmazott Regős Gábor, aki szerint a turizmus is fékezhette a GDP-t, leginkább az iráni háború visszatartó ereje miatt.
Április 12-e és annak következményei kikerülhetetlenek a második negyedéves GDP-adat vizsgálatánál.
„Könnyen lehet, hogy a beruházások esetében az új kormány felülvizsgálatai a vártnál nagyobb mértékben akasztották meg az államilag finanszírozott projektek beruházási hatását, miközben a vállalatokra még a kivárás maradhatott jellemző a javuló üzleti bizalmi index ellenére is”
– emelte ki Virovácz Péter.
A teljes cikkben arról is olvashatnak, hogy az év egészében milyen GDP-növekedésre számítanak az elemzők és hogy melyek a magyar gazdaság teljesítményét alakító legfontosabb negatív és pozitív kockázatok.
A miniszterelnök személyügyi kérdésről döntött. 
