„Fontos mérföldkőhöz értünk, ugyanis az egészségügyi ágazat vezetése az egyetemek és a háttérintézmények bevonásával elkészítette az állami és a piaci szereplők közötti együttműködésnek köszönhetően az egészségügyi ágazat önálló Mesterséges Intelligencia Stratégiáját” – mondta nyitó előadásában Kádár Magdolna.
Hangsúlyozta: a digitalizáció célja támogatni a betegút minden résztvevőjét, a pácienst, az orvost, a gyógyszerészt, és a szakdolgozókat. Senkinek nem lehet a munkáját kiváltani MI-val, dehumanizálni viszont igen. Ezek után arra mutatott rá, hogy némi visszaesés után milyen óriási ütemben nő a globális digitális egészségügyi piac bevétele.
- 2021-ben 268 milliárd dollár
- 2022-ben 142,9 milliárd dollárra csökkent
- 2023-ban 180,2 milliárd dollárra nőtt
- 2028-ra a becslések szerint eléri az 549,7 milliárd dollárt
- 2033-ig átlagos becslés szerint mintegy 25 százalékos növekedési rátával lehet számolni.
A magyar egészségügyi ellátórendszert egyszerre terheli a vizsgálatok mennyiségének folyamatos növekedése, a humánerőforrás hiánya, a szigorodó minőségi, betegbiztonsági és szabályozási elvárások, miközben
a KSH és az Európai Országprofil 2025-ös adatai alapján a magyar felnőtt lakosság közel 46 százaléka küzd valamilyen krónikus betegséggel.
Fotó: Klasszis Média/Dala Gábor
Az MI egészségügyi alkalmazásának stratégiai indokoltsága tehát közvetlenül levezethető a hazai népegészségügyi helyzetből” – jelentette ki Kádár Magdolna, aki az egészségügy MI-fejlesztések fókuszterületeiről is beszélt, ezek a következők:
- korai diagnosztika, képalkotó elemzés
- kardiovaszkuláris prevenció
- orvosok és egészségügyi személyzet adminisztratív tehermentesítés (automatizált leletezés bevezetése)
- betegbiztonság és ellátásminőség javítása.
Van min dolgozni még
A hazai digitális egészségügy azonban számtalan kihívással is küzd. Például a szigetszerűen működő rendszerek nem átjárhatók, nincs egységes nyelv a szoftverekben, az egészségügyi információs rendszerek eltérőek, az adatgyűjtésnél nincsenek határozott minőségi és tartalmi kritériumok, és gondot jelentenek a duplikált, egymással kommunikálni nem képes nyilvántartások és adatbázisok is.
„Probléma még a digitális érettség hiánya is, ezért a vezetőknek és a kórházigazgatóknak azt is fel kell ismerniük, hogy a digitális megfelelőség hiánya ma már ugyanolyan kockázat, mint amikor a fertőtlenítési folyamatokba hiba csúszik” - mutatott rá Kádár Magdolna.
A Digitális évtized 2030 Program célja, hogy az állampolgárok 100 százaléka online férjen hozzá az egészségügyi adataihoz, melyet az EESZT megvalósításával az EgészségAblak applikációval biztosítottunk. Ezen két fejlesztés tekintetében európai szinten is élen járunk. Ugyanakkor a lakosság körében növelni kell a digitális alapkészségeket, hogy a népesség legalább 80 százaléka birtokolja.
Továbbfejlesztik az EESZT-t és EgészségAblakot
A BM főosztályvezetője arról is beszélt előadásában, hogy az MI stratégia 2025-2030 célja, hogy legalább 3 millió állampolgár részesüljön MI-alapú közegészségügyi szolgáltatásokban. Ennek érdekében a legalapvetőbb egészségügyi innováció, az EESZT-t és az EgészségAblakot szeretnék továbbfejleszteni.
„Bár a digitális betegút még nem teljes, de informatikailag már több lépése támogatott. Ma már természetes az e-recept, az e-beutaló és leletek azonnali, digitális elérhetősége, ami jelentősen csökkenti a papírmunkát és növeli a betegbiztonságot” – mondta ezzel kapcsolatban a főosztályvezető.
EESZT számokban:
- több mint 4 milliárd egészségügyi adat
- több mint 1,2 milliárd ellátási esemény
- 4,5 millió letöltés
- napi 800 ezer e-recept
Az EESZT folyamatos fejlesztése keretében megkezdődött annak a számtalan leletnek a feltöltése, ami a diagnosztizálást teszi könnyebbé. De folyik a PDF-alapú egészségügyi dokumentumok feldolgozása és ezek értelmezéseként a nagy nyelvi modellek kiépítése is.
AI Regiszter létrehozása
A stratégiában fontos szerep jut az egészséget szolgáló okos eszközöknek (okosórák, aktivitásmérők, okosgyűrűk, okostapaszok, hordozható EKG-eszközök, okosmérlegek, digitális sztetoszkópok), és az egyre népszerűbb mobilapplikációknak is.
A szakértő a jelenleg is futó pilotprogramok mellett a tervezett MI-fejlesztésekről is szót ejtett, amely főleg a betegirányítás optimalizálására, a kapacitás-figyelésre, egy oncoteam döntéstámogató rendszerre, demencia MI-projektre, valamint a gerincvelősérült személyek rehabilitációját támogató rendszerre fókuszál. De ezen túlmenően természetesen folyamatosan szeretnék javítani a finanszírozási feltételeket, az infrastruktúrát, az oktatást és a nemzetközi partnerkapcsolatokat javítását.
Végezetül a BM főosztályvezetője arról is beszélt, hogy a jelentésben javaslatot tettek egy AI Regiszter létrehozására Magyarországon, de elengedhetetlennek tartják a Mesterséges Intelligencia Stratégia megvalósulásánál az állampolgárok támogatását, a bizalom kiépítését és a transzparenciát is.
Brüsszel szorosabbra fűzi a viszonyt két európai miniállammal. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
