Nagyobb lenne a klímahaszon a mesterséges intelligencia széleskörű alkalmazásával, mint a klímalábnyom – derül ki a KPMG jelentéséből. A vállalat a davosi Világgazdasági Fórumon mutatta be az ezzel kapcsolatos tanulmányát és cselekvési tervét, amely több mint ezer energetikai vállalatvezető közreműködésével készült.
A vállalat szerint a mesterséges intelligencia energiaigényét akár két év alatt meg lehet fordítani, ehhez azonban a befektetők, az IT-cégek és a politikusok szoros együttműködésére lenne szükség. Jelenleg azonban sötétebb a kép: egyes nemzetközi előrejelzések szerint az AI-rendszerek villamosenergia-felhasználása 2030-ra nagyságrendileg több áramot fog fogyasztani, mint egész Japán.
A technológia segíthet csökkenteni az energiaigényt az energiaszektorban, a közlekedés, a mezőgazdaság, az ipari termelés és az építőipar terén: az energetikai vezetők 97 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nettó pozitív hatása van az AI-nak ebben a tekintetben. A mezőgazdaságban dolgozók pedig arról számoltak be, hogy az AI-vezérelt precíziós gazdálkodás segíti a termelőket abban, hogy a vizet, a műtrágyát és az energiát jóval hatékonyabban használják fel.
Fotó: DepositPhotos.com
Erős a kereslet, de a frusztráció is
A közműszolgáltatók a rendszer kulcsszereplői: nekik kell biztosítaniuk, hogy a tiszta kínálat eljusson a kereslethez. Azonban a vállalat jelenleg „bizalom-korlát ellentmondást” lát: a vezetők 96 százaléka bízik abban, hogy a tiszta energia képes kielégíteni az AI igényeit, ugyanakkor sokan a hálózati kapacitást emelik ki a legfőbb akadályok egyikeként.
Az energiaberuházók/fejlesztők az egyenlet kínálati oldalán állnak: nélkülük a vállalati tisztaenergia-vállalások semmit sem érnek. A globális adatok erős keresletet mutatnak a megújuló villamos energiára, ugyanakkor frusztrációt is, mert a fejlesztések nem történnek elég gyorsan. Ha elegendő tiszta energia áll rendelkezésre, megszűnik az az érv, hogy a szereplők a kínálat hiánya miatt kénytelenek a fosszilis energiahordozókhoz ragaszkodni.
A befektetők biztosítják az „üzemanyagot a tankban” a többi szereplő motorjához. Ha a zöld beruházásokhoz könnyen elérhető, megfizethető tőke társul, minden szereplő nyer: többet lehet fejleszteni, korszerűsíteni, és a tiszta technológiák bevezetése sem jelent pénzügyi kockázatot. Ezzel szemben, ha a tőke a partvonalon marad vagy csak megfizethetetlenül drágán érhető el, az előrehaladás lelassul.
A klímaóra azonban ketyeg. Azok a vállalatok, amelyek most nem építik be a tiszta energia és a klíma szempontjait a központi stratégiájukba, azt kockáztatják, hogy lemaradnak, és később jelentős beruházások árán tudnak csak felzárkózni.
Az európai gáztőzsdén is csökkent az ár. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
