Kőkemény átalakulás zajlik le az MI iparának köszönhetően az azt kiszolgáló belső területeken is. Az adatközpontok világában az eddigi, általános célú munkaterhelésekre kifejlesztett modellek helyét átveszik a specializált, nagy teljesítményű rendszerek.
AI Factory – a megkerülhetetlen új elv
A hagyományos adatközpontok infrastruktúrája már nem elegendő a modern MI-alkalmazásokhoz. A modellek tanítása, az adatbetöltés és a valós idejű következtetés mind olyan folyamatok, melyek masszívan erőforrás-intenzívek, így az eddigi számítási kapacitásoktól teljesen eltérő és akár azt meg is haladó energiahatékonysági és üzemeltetési logikát követelnek meg. Annál is inkább, mert egy kifejezetten AI-ra szabott adatközpontban a számításokat végző egy-egy egység fogyasztása a korábbi, hagyományos központokhoz képest akár 5-6-szoros is lehet, ehhez még hozzá jön a plusz hűtéshez szükséges energia mennyisége is. Ez a különbség vezet odáig, hogy a korábban jól szolgált adatközpontok átalakulnak, adott esetben ezek helyébe az új elvet alkalmazó létesítmények lépnek.
Ezért beszélhetünk az úgynevezett AI Factory kifejezésről, mely egy olyan rendszert takar, melyben a számítási, tárolási és hálózati erőforrásokat kifejezetten a mesterséges intelligenciára szabták.
Ebben a környezetben az adat a nyersanyag, amelyből a gyár végtermékként üzleti értéket állít elő. Ez a modell biztosítja, hogy a vállalatok ne elszigetelt kísérleteket végezzenek, hanem nagy léptékben, ipari hatékonysággal működtessék MI-megoldásaikat.
Ennek a szemléletnek Európában a franciaországi Grenoble város az úttörője, és az itt alapított AI Factory Lab. Ez az első olyan helyszín az Unióban, ahol a szervezetek valós, európai joghatóság alá tartozóan dolgozhatják ki fejlesztéseiket. E fizikai létesítmény a HPE és a világ jelenlegi legértékesebb chipgyártója, az Nvidia közös befektetésében valósult meg, és jelenleg inkább egyfajta bemutatóteremként lehet elképzelni. A helyszín azért is kézenfekvő, mert Grenoble egyfajta tudományos központ is, ahol karnyújtásnyira van a tudásanyag.
Fotó: Depositphotos
Alakul: a magyarok sem maradnak le az új szemlélet alkalmazásával
Magyar szempontból érdekesség a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács (MMIT) tavaly év végi alakuló ülése, mely mérföldkő volt e tekintetben. Itt szintén célul tűzték ki az adatinfrastruktúra fejlesztését, nagy számítási teljesítményű központok kiépítésén keresztül. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat stratégiai vezetésével pedig már tavaly ősszel nagy lépést tettek a hazai illetékesek: létrejött a HunAIFA konzorcium. Ez AI Factory támogatást is elnyert.
A program célja, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges rendszerek kiépüljenek a már meglévő szuperszámítógépes kapacitások köré. A HunAIFA projekt megvalósítását a németországi Jülich Szuperszámítógép Központ szakmai támogatása kíséri, ahol tavaly már ősz elején átadták Európa első, másodpercenként ezerbilliárd műveletet végző, úgynevezett „exaszintű” ( a hagyományos gépek számítási kapacitását messze meghaladó) szuperszámítógépét – áll a magyar szervezet korábbi közlésében.
Váltás a hatékonyságért
Az AI Factory tehát nem csupán egy technológiai frissítés, hanem egy alapvető stratégiai váltás, amely lehetővé teszi, hogy az adatvédelem és a hatékonyság ne egymást kizáró, hanem egymást erősítő tényezők legyenek.
Az állítólg a kínai államnak is dolgozó Alice Huang férjével és testvérével közösen játszotta ki az amerikai korlátozásokat 
