A GKI júliusban 1000 fős reprezentatív mintán felmérést végzett a lakosság körében a mesterséges intelligencia (AI) elterjedtségéről.
Miért nem használjuk a munkához az AI-t?
A dolgozók közel fele egyáltalán nem használja a mesterséges intelligenciát munkája során. Az AI-t soha, vagy csak ritkán használók 30 százaléka nem látja, hogyan tudná az segíteni a munkáját, 31 százalékuk munkakörében nem is releváns a kérdés. Közel ugyanennyi (29 százalék) azoknak az aránya, akik technikai ismereteik hiánya miatt mellőzik a mesterséges intelligencia használatát. (Mivel a kérdésnél több választ is meg lehetett jelölni, a válaszok százalékos aránya összesen több mint 100 százalék.)
A formális vagy szervezeti akadályok – például, ha a munkahely tiltja az AI használatát, vagy a szervezeti kultúra nem támogatja azt – csupán a válaszadók kis részénél (5-7 százalék) jelent problémát, vagyis az AI használatát inkább a személyes tudás és motiváció hiánya gátolja, mintsem intézményi tiltás. Rengeteg potenciál van tehát a releváns munkakörben dolgozók képzésében: egyfelől megfelelő oktatással könnyen növelni lehetne a felhasználói kört, másrészről ezek a képzések ráébreszthetik a munkavállalókat arra, hogy valójában számos területen tudná az AI segíteni a munkájukat.
Miért nem használja a mesterséges intelligenciát munkája során?
(Az AI-t nem, vagy ritkán használók körében, az összes válaszadó 64 százaléka)
Forrás: GKI felmérés
Mit mutat a demográfia?
A nemek között csak néhány ponton jelentkezik különbség: a férfiak szkeptikusabbak az AI hasznosságát illetően, mint a nők. Ellenben a hölgyek gyakrabban érzik úgy, hogy nincs elég technikai tudásuk annak alkalmazásához. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy a használati gyakoriság a két nem közt lényegében megegyezik.
A fiatalabbaknál ritkábban probléma a technológiai ismeret hiánya, míg az idősebb korosztályoknál ez gyakrabban jellemző. Ezzel párhuzamosan az 50 év felettieknek csak kis hányada számol be arról, hogy a szervezeti kultúra fékezné őket az AI használatában.
Miért nem használja a mesterséges intelligenciát munkája során?
(az AI-t nem, vagy ritkán használók körében, korosztályi bontás, százalék)
Forrás: GKI felmérés
A gátló tényezők közt jelentős eltérések vannak foglalkozási csoport szerint is. Az AI-t nem használó önálló értelmiségiek közt a legnagyobb (56 százalék) azok aránya, akik úgy látják, hogy technikai képességeik hiánya gátolja őket az eszköz használatában. Ezzel szemben ez a csoport panaszkodik legkisebb mértékben arra, hogy a mesterséges intelligencia ne segítené munkáját.
Az AI használatát mellőző vállalkozók biztosabbak a technikai tudásukat illetően, ám jellemzően (64 százalék) nem látják, hogy az AI hogyan segítené munkájukat. A vállalati vezetők panaszkodtak leginkább a szervezeti kultúra hiányára (13 százalék) és a céges szabályozásra (17 százalék), mint gátló tényezőkre.
Meglepő, hogy a közszférában dolgozó irodai alkalmazottak mindössze 1 százalékaa számol be arról, hogy a munkahelyi szabályozás gátja lenne az AI használatának (a versenyszférában 7 százaléka), és a szervezeti kultúra fékező hatását is csak 9 százalék említi.
Az AI termelékenységre gyakorolt pozitív hatása szemmel látható. Felmérési eredményeink szerint a belső tényezők (technológiai tudás hiánya, bizalmi deficit, az alkalmazási lehetőségek körüli szkepticizmus) gátolják leginkább a mesterséges intelligencia munkahelyi terjedését. Hosszútávon azok a vállalatok, végsősoron pedig azok az országok lesznek versenyképesek, akik képesek az AI-hoz hasonló új technológiák implementációjára. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő képzési struktúra, akár vállalati, akár állami szinten.
Sikeresen indították a Szarmat rakétát. 
