Felidézik: az Európai Unió Tanácsának német soros elnöksége és az Európai Parlament (EP) tárgyalói megállapodásra jutottak az uniós források jogállamisági feltételekhez kötéséről. A tervezet szerint, ha az Európai Bizottság (EB) a jogállamiság megsértését vagy annak kockázatát érzékeli valamely tagállamban, kezdeményezheti a szankciós mechanizmus elindítását. A szankciókról, így az uniós források esetleges felfüggesztéséről pedig a Tanács döntene minősített többséggel, tehát Lengyelország és Magyarország nem tudna vétót emelni. Itt írtunk az előzményekről >>
A cikk rámutat arra is, hogy a hétéves uniós keretköltségvetés, valamint a 750 milliárd eurós járványügyi csomag, az úgynevezett Next Generation EU jóváhagyásához már egyhangúság szükséges az Európai Tanácsban (a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő testületben). Ez utóbbiak esetében tehát már van lehetőség a tagállami vétóra. Ezt a jogi lehetőséget kihasználva Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő már pénteken határozottan reagált a mandiner.hu cikke szerint. Jelezte: vétózni fog a Tanácsban, amennyiben nem születik a lengyel elvárásoknak megfelelő megállapodás az uniós kifizetések feltételrendszeréről.
Orbán Viktor tollat ragadott, és belengette a vétót
A portál információi szerint mindezek nyomán Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordult a jelenlegi, valamint a jövő évi soros uniós elnökséget ellátó országok, azaz Németország, Szlovénia és Portugália vezetőihez, továbbá Charles Michelhez, az Európai Tanács és Ursula von der Leyenhez, az EB elnökéhez.
Írásában a kormányfő előre vetítette: bár Magyarország elkötelezett az együttműködésben, a fejlemények tükrében a júliusban elfogadott csomaghoz szükséges egyhangúságot nem tudja biztosítani. A miniszterelnök érvélésének lényege, hogy veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit a jogállamisági feltételrendszer beemelése a következő hétéves költségvetésbe, illetve a járványügyi mentőcsomagba. Megerősítette: Magyarország számára alapvetőek az olyan közös értékek, mint például a jogállamiság, ezek a demokrácia alapját jelentik, ám érvényesülésüket és alkalmazásukat a magyar embereknek kell megítélniük. Akik erre ugyanúgy képesek, mint bármely más európai nép.
A mandiner.hu szerint levelében Orbán Viktor kitért arra is, hogy a magyar jogrendszert az unió illetékesei korábban teljesen átvilágították az európai standardok szempontjából, és valamennyi vitás kérdésben megegyezés született. Az Európai Parlament mégis kezdeményezte Magyarország ellen a hetes cikkely szerinti eljárást, ennek keretében pedig a kormány az elmúlt két évben több száz oldalnyi tisztázó dokumentumot terjesztett elő. Lényegében hiába, mivel komoly érdeklődés nem volt a magyar válaszok iránt az Általános Ügyek Tanácsában - mutatott rá.
Soros György neve is előkerült
A kormányfő levelében kifogásolta azt is, hogy az Európai Bizottság közelmúltban megjelent jogállamisági jelentése nem a tényeken alapult, abban sokkal inkább politikailag motivált, a magyar ellenzéktől és a Soros György által finanszírozott szervezetektől már ismert vádak kaptak helyett Magyarországgal szemben. Úgy látja, mindezek nyomán körvonalazódik egy olyan eszköz, amellyel akár egyes országok demokratikus választási folyamataiba is be lehet avatkozni.
Semmiről nincs megállapodás, amíg mindenről nem állapodunk meg - Orbán Viktor szerint ez volt eddig az unió kialakult gyakorlata, amivel most szembemegy a jogállamisági kritériumrendszer leválasztása a júliusi megegyezésben foglaltakról. A júliusi kompromisszumnak ugyanis éppen az volt a lényege, hogy egyszerre születik döntés a jogállamiság kérdésében, valamint az uniós keretköltségvetés és az uniós járványügyi csomag vonatkozásában. Ezt rúgta fel az EP és az Európai Unió Tanácsának német soros elnöksége a mostani javaslattal.
A kormányfő azt is sérelmezi, hogy a tervezett szankciós mechanizmus olyan, jogilag homályos definíciókon alapul, mint például "a jogállamiság alapelveinek sérelme". Orbán Viktor szerint az ilyen, nehezen meghatározható fogalmak lehetőséget teremtenek a politikai visszaélésekre, és sértik a jogbiztonság követelményét.
A kormányfő szerint, ha ez így marad, a magyar kormánynak nincs más választása, mint hogy a júliusi csomag többi elemét is elutasítsa.
Ha lehetne időt húzni, akkor aláírnánk
Orbán Viktor javaslatokat is tesz a levélben egy esetleges új szankciós mechanizmus esetére. Szerinte az Európai Bizottságnak, miután minden szükséges eszköze megvan ahhoz, hogy önállóan járjon el, nem lenne szabad külső szereplők, így nem kormányzati szervezetek véleményére hagyatkozva döntenie a különböző, tagállamok elleni szankciókról. Brüsszel jelenleg olyan szervezetektől kölcsönzi a hitelességét, amelyek semmiféle demokratikus felhatalmazással nem rendelkeznek - utal a miniszterelnök a bizottsági jelentéshez szerinte szellemi muníciót biztosító Soros-szervezetekre.
Szorgalmazza továbbá, hogy a kifizetési feltételrendszer csak azokra az esetekre vonatkozzon, amelyek ténylegesen és közvetlenül érintik az EU pénzügyi érdekeit. Indítványozza azt is, hogy teremtsék meg a jogorvoslat lehetőségét a tagállamok számára. Ez azt jelentené, hogy a Tanács által hozott szankcionáló döntéseket az érintett tagállam megtámadhatná az Európai Bíróságon. A fellebbezés pedig halasztó hatállyal bírna, vagyis az esetleges szankciókat felfüggesztenék, amíg a bíróság nem dönt.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2913,21 pontos, 2,33 százalékos emelkedéssel, 127 820,56 ponton zárt szerdán. 
