A brüsszeli közlemény szerint az EU az elmúlt években rendkívüli kihívásokkal szembesült, köztük az inflációval, ami jelentősen megnehezítette, hogy a költségvetés képes legyen reagálni az új fejleményekre.
Kiemelték: a 2024-es költségvetési tervezet a nehézségek ellenére is biztosítani akarja az uniós tervekben megfogalmazott politikai prioritások finanszírozási hátterét, emellett a 2021-2027-es időszakra szóló hosszú távú költségvetésének közelgő felülvizsgálata keretében lehetőséget akar teremteni az Ukrajnának nyújtható folytatódó támogatásokhoz is.
Az Európai Bizottság javaslatában 53,8 milliárd eurót szán a közös agrárpolitikára, valamint 1,1 milliárd eurót az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra. 47,9 milliárd euró jutna regionális fejlesztésre és kohézióra, valamint a zöld átállást és a kiemelten fontos uniós projekteket támogató infrastruktúra támogatására. 15,8 milliárd euró állna rendelkezésre a globális partnerek és az uniós érdekek támogatására a világban, ebből 11,4 milliárd euró a szomszédsági, fejlesztési és a nemzetközi együttműködési projektekre, 2,1 milliárd euró az előcsatlakozási támogatásokra és 1,7 milliárd euró a humanitárius segítségnyújtásra.
Az uniós bizottság 13,6 milliárd eurót szánna kutatásra és innovációra, ebből 12,8 milliárd eurót a Horizont Európa kutatási programra. Emellett 3,7 milliárd euró állna rendelkezésre az oktatási és mobilitási lehetőségek bővítésére az Erasmus+ program keretében, 332 millió euró az európai művészek és alkotók támogatására, 215 millió euró pedig a jogérvényesülés, a jogok és az értékek előmozdítását szolgálná. 4,6 milliárd euró juttatna az európai stratégiai beruházásokra, ebből 2,7 milliárd euró a határokon átnyúló infrastruktúra fejlesztésére, 1,3 milliárd euró pedig a digitális átállásra. 2,1 milliárd euró jutna a világűrrel kapcsolatos kiadásokra, főként az európai űrprogramra, 10,3 milliárd euró pedig a társadalmi kohézióba irányuló befektetésekre.
A jövő évi uniós költségvetés 2,4 milliárd euróval segítené a környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedéseket. 2,2 milliárd euró jutna a határok védelmére, ebből 874 millió euró az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) kiadásaira.
Az EU 1,7 milliárd eurót fordíthatna a migrációval kapcsolatos kiadásokra, ebből 1,5 milliárd eurót a migránsok és a menedékkérők támogatására.
A brüsszeli testület 1,6 milliárd eurót szánna a védelmi kihívások kezelésére, ebből egyebek mellett 638 millió eurót a képességfejlesztés és a kutatás támogatására az Európai Védelmi Alap (EDF) keretében, 241 millió eurót a katonai mobilitás támogatására és 343 millió eurót a lőszerek gyártásának támogatására. 947 millió eurót szánna az egységes piac működésének biztosítására, ebből 200 millió euró jutna a csalás elleni küzdelemmel, az adózással és a vámüggyel kapcsolatos munka támogatására. 754 millió euró állna rendelkezésre az egészségügyi programokra, emellett 230 millió eurót kapna az uniós polgári védelmi mechanizmus (rescEU). 726 millió euró jutna a biztonsági feladatok ellátására, ezen belül 315 millió euró a terrorizmus, a radikalizálódás, a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés elleni küzdelemre. Végezetül 213 millió euró állna rendelkezésre a biztonságos műholdas összeköttetések biztosítására.
A 2024-es költségvetési tervezet az unió 2020 végén elfogadott hosszú távú, 2027-ig tartó, hétéves költségvetésének a részét képezi. A jövő évi költségvetés eleget tesz annak a célkitűzésnek, hogy a hosszú távú költségvetés és a helyreállítási eszköz forrásainak 30 százalékát az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fordítsák - emelték ki.
A költségvetést kiegészíti a Next Generation EU, vagyis az EU koronavírus-járvány utáni helyreállítási eszközéből vissza nem térítendő támogatások formájában hozzáférhető 113 milliárd euró - tették hozzá. (MTI)
Carolyn Rodrigues Birkett Guyana korábbi ENSZ-nagykövete kapta a legtöbb voksot. 
