Az Európai Parlament (EP) Költségvetési Ellenőrző Bizottsága pozitív és negatív jeleket is azonosított magyarországi látogatása során. Nem akarja büntetni Magyarországot, és azt szeretné, ha az uniós pénzek minél előbb eljutnának a magyar társadalom egészéhez. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a magyar kormány maradéktalanul átülteti a gyakorlatba a Brüsszel által megszabott feltételeket, a 27 úgynevezett szupermérföldkövet – mondták a küldöttség tagjai a budapesti vizitjüket lezáró mai sajtótájékoztatójukon.
Vannak még aggályok
A küldöttség azért látogatott Budapestre, hogy tájékozódjon a jogállamisági feltételességi mechanizmussal és általában az uniós költségvetés védelmével kapcsolatos, folyamatban lévő ügyekről. Ennek keretében a helyreállítási és ellenállóképességi mechanizmus (a Helyreállítási Alap) magyarországi működtetésére kialakított folyamatokat és ellenőrzési mechanizmusokat is megvizsgálták.
A hattagú küldöttség néppárti, zöld és szociáldemokrata képviselőkből állt, és alapvetően a korrupcióval, az uniós pénzek politikailag elfogult elköltésével és az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdésével kapcsolatban fogalmazott meg aggályokat.
Monika Hohlmeier, a delegáció vezetője kiemelte: azért jöttek Budapestre, mert felelősek az uniós pénzek védelméért, és aggódnak amiatt, hogy a pénz fair módon jut-e el a cégekhez és az emberekhez. Mint mondta, látnak pozitív fejleményeket, például a korrupcióellenes hatóság felállítását, ugyanakkor számos hiányosságot is azonosítottak, és bizonyos kérdésekre nem kaptak választ, például az Állami Számvevőszéktől.
Példaként említette, hogy Magyarország a szabadpiac része, és emiatt a piaci versenynek is fairnek kellene lennie, azaz nem megengedhető egyes szereplők diszkriminációja. Kiemelte azt is, hogy az uniós forrásoknak az egész társadalmat el kell érniük, és azoknak megfelelő módon kell hasznosulniuk. A tét majdnem 28 milliárd euró, ekkora összeg van jelenleg blokkolva, jegyezte meg.
Valódi változást akarnak
Petri Sarvamaa néppárti EP-képviselő utalt arra, hogy nem pécézték ki maguknak Magyarországot, hiszen az EU egészében felügyelik az uniós pénzeket és a jogállamiságot, és nincsenek semmilyen párt ellen vagy párt mellett.
Arra a felvetésre, hogy mikor nyílhatnak meg a pénzcsapok, azt mondta: akkor, ha a magyar kormány minden feltételt teljesít.
Lara Wolters szociáldemokrata képviselő szintén azt hangsúlyozta, hogy nem csak Magyarországon vizsgálódnak, hanem más uniós tagországokban is, ugyanakkor valódi változásokat szeretnének látni.
Daniel Freund zöldpárti EP-képviselő pedig azt mondta: azt akarják, hogy az uniós pénzek ne csak Orbán Viktor miniszterelnök köreihez érjenek el. Ő is jelezte, hogy a lehető leghamarabb szeretnék megnyitni a pénzcsapokat.
Monika Hohlmeier végül jelezte: a Budapesten szerzett információkat ellenőrzik, majd a jelentést továbbítják a Bizottságnak.
Kiemelte, hogy a végső döntéseket az uniós pénzek ügyében a tagállamok hozzák meg.
Befagyasztott milliárdok
Ami a hátteret illeti, az úgynevezett jogállamisági (vagy más néven kondicionalitási) eljárás tavaly tavasszal indult meg Magyarország ellen. Az Európai Bizottság ugyanis komoly korrupciós problémákat észlelt Magyarországon a közbeszerzéseknél és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban.
A mechanizmus keretében az Európai Tanács tavaly decemberben 6,3 milliárd eurónyi forrást zárolt. Ehhez a pénzhez csak akkor juthat hozzá a kormány, ha végrehajtja az összes vállalt korrupcióellenes lépést.
A Tanács akkor arról is döntött, hogy Magyarország a Covid-válság nyomán létrehozott Helyreállítási Alap forrásaihoz sem juthat hozzá. A testület ugyan jóváhagyta a pénzek elköltésére benyújtott magyar tervet, de a kifizetést feltételhez kötötte: a kormánynak előbb végre kell hajtania a Brüsszellel egyeztetett 27 korrupcióellenes és az igazságszolgáltatás függetlenségét célzó lépést (ezek az úgynevezett szupermérföldkövek).
Az uniós pénzek ügyét laptársunk, az mfor.hu foglalta össze részletesen.
Emelkedéssel zártak hétfőn a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
