Az EP-küldöttség azért érkezett a magyar fővárosba, hogy tájékozódjon az uniós költségvetés védelmével kapcsolatos, folyamatban lévő ügyekről.
"Rendszeresen felbukkan valaki"
A háromnapos látogatást lezáró tegnapi sajtótájékoztatón, amelyről lapunk is beszámolt, Monika Hohlmeier, a küldöttség néppárti vezetője a problémák között említette egyes vállalatok hátrányos megkülönböztetését, az egyik napról a másikra hozott törvénymódosításokat és a cégekkel szembeni “megfélemlítő titkosszolgálati vizsgálatokat”, melyek célja “előkészíteni az utat egy esetleges felvásárláshoz”.
A német ARD közszolgálati televízió híradója, a Tagesschau honlapján részletesebben is beszámolt a küldöttség ezzel kapcsolatos tapasztalatairól.
Azt írják: német, osztrák és francia cégek magyarországi érdekeltségeinek vezetői az EP-képviselőknek a kulisszák mögött elmondták, miként helyezik őket nyomás alá Magyarországon annak érdekében, hogy kormányközeli oligarcháknak passzolják át a cégekben meglévő részesedéseket.
A menedzserek maguk nem kívántak nyilvánosság elé állni, mivel megtorlástól tartanak.
Monika Hohlmeiert – írja a német oldal – például a kommunista időkre emlékeztette, amikor a menedzserek arról beszéltek nekik, hogy felfegyverzett titkosszolgálati emberek eléjük tettek egy vételi ajánlatot. Ez állítólag bevett gyakorlatnak számít:
„Rendszeresen felbukkan valaki, és arról érdeklődik, nem vehetné-e meg olcsón a céget. Ha a cég azt válaszolja, hogy tovább szeretne tevékenykedni itt és még bővítésben is gondolkodik, akkor újabb zaklatások jönnek, például a családot is felkeresik”, mondta a CSU (Keresztényszociális Unió) politikusa.
A beszámolók szerint a nyomásgyakorlási eszközök közé tartoznak a hatósági vizsgálatok vagy intézkedések, és az is, hogy az adott vállalatok nem kapnak engedélyt a részvételre az uniós támogatási programokban. A cél, hogy így bírják őket úgymond jobb belátásra.
„Ha továbbra is ellenállnak, akkor újabb intézkedéseket hoznak. Ha van egy bírósági ítélet, akkor másnap születik egy új törvény, egy új rendelkezés, hogy ismét veszteségbe hajtsák őket. Olyan vállalatokról volt szó, amelyeknek évi 70,80,100 milliós mínusszal kell megküzdeniük”, jegyezte meg Monika Hohlmeier.
Rosszabbodó történetek
A képviselők szerint célzott stratégiáról van, amely a média állami kontroll alá terelésével kezdődött, majd folytatódott a bankokkal, most pedig az építőipar, a kiskereskedelem, valamint az agrárcégek és a telekom vállalatok vannak soron.
A nagy konszernekhez – például a német autógyártókhoz, az Audihoz, a Mercedeshez és a BMW-hez – ugyanakkor „eddig nem nyúltak,” sőt, befektetéseik érdekében „még a munkavállalói jogokat is korlátozták”.
Hohlmeier szerint ugyanakkor hamarosan egyetlen cég sem lehet biztos abban, hogy nem kerül ő is sorra. A magyar kormány célja – írja a Tagesschau –, hogy az állam és az oligarchák révén átvegye az ellenőrzést a fontos gazdasági ágak felett, amihez előszeretettel használ uniós pénzeket.
A német oldal idézi a delegációban szintén helyet kapó Daniel Freundot is:
„Mindig, amikor Magyarországra jövök, egy még rosszabb történetet hallok. Elképesztő, mivel találjuk szembe magunkat az EU közepén”, mondta a zöldpárti politikus, aki már nyolcadik alkalommal járt uniós ügyekben Magyarországon.
Átlátható és igazságos forráselosztást szeretne az EP
A kritikákkal kapcsolatban Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta: az EP-küldöttség a politikai nyomásgyakorlás fokozása érdekében jött Magyarországra. Szerinte Brüsszelnek valójában az nem tetszik, hogy Magyarország nemet mondott az illegális migrációra és „szigorú gyermekvédelmi törvénycsomagot” fogadott el, és bele akarja kényszeríteni az országot az ukrajnai háborúba.
Ezzel szemben az EP-képviselők tegnap teljesen más típusú (például a küldöttség vezetője által jelzett) problémákat fogalmaztak meg. A magyar kormánynak 27 úgynevezett szupermérföldkövet kell maradéktalanul megvalósítania az uniós pénzcsapok megnyitása érdekében – ezek alapvetően korrupcióellenes és az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosítani hivatott lépések.
Elismerték, hogy vannak pozitív fejlemények – például korrupcióellenes, az uniós források felhasználását felügyelő Integritás Hatóság felállítása –, de ezek korántsem elegendők.
Mint Monika Hohlmeier fogalmazott: azt szeretnék, hogy az uniós források “átlátható, igazságos módon és részrehajlás nélkül” jussanak el a magyar állampolgárokhoz, vállalatokhoz és régiókhoz.
Jelenleg mintegy 28 milliárd euró (több mint 10 ezer milliárd forint) van blokkolva. Az EP-küldöttség a jelentését továbbítja majd az Európai Bizottságnak, a végső döntést az uniós pénzek ügyében azonban a tagállamokat tömörítő Európai Tanács hozza majd meg.
Ebből az anyagból ez lehet az eddigi legnagyobb fogás. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
