Előre ivott a kormány az uniós pénzek bőrére? Komoly bajok vannak az igazságügyi reformmal

A május 3-án elfogadott igazságügyi reformcsomagot veszi górcső alá laptársunk, az Mfor mai cikke. Mivel a csomag négy uniós "szupermérföldkő" teljesítését célozza, és ezek majdnem az összes befagyasztott, Magyarországnak járó uniós forrás, nagyjából mintegy 16 ezer milliárd forintnak megfelelő euró kifizetését blokkolják, ennek uniós elfogadása kulcsfontosságú ahhoz, hogy megindulhasson a brüsszeli pénzek kifizetése.

Csakhogy a törvénycsomagot egy igencsak kétes, a társadalmi konzultációt és az érdemi parlamenti vitát is megkerülő eljárásban fogadták el, a vagyonnyilatkozati törvény módosításához fűzött, érdemi tartalommal nem bíró módosítások helyére az utolsó pillanatban becsempészve. Mivel egy másik uniós mérföldkő éppen arról szólt, hogy növeljék a konzultációk és a hatásvizsgálatok szerepét a jogalkotási folyamatban, a négy mostani mérföldkő teljesítéséhez a magyar kormány egy másikhoz fűződő feltételeket sértett meg.

Az Unió ezzel "elég szomorú helyzetbe került" Farkas Erika, a lap által megkérdezett szakértő, a Magyar Helsiniki Bizottság a témával foglalkozó munkatársa szerint:

"Mivel az ezzel kapcsolatos mérföldkövek szinte az összes befagyasztott uniós forrás feloldását blokkolják, ha ezután egy fillér is érkezik ezekből, akkor azzal elismerik az igazságügyi reform megfelelőségét, és ezzel legitimálják ezt az elfogadhatatlan, házszabályellenes, a társadalmi párbeszéd és a parlamenti nyilvánosság előtt zajló vita lehetőségét megkerülő jogalkotási gyakorlatot."

Felemás teljesítés

Ha a törvénycsomag tartalmát nézzük, ott vegyesebb a kép. Abban mindenki egyetért, hogy a korábban megismert tervezethez képest a most elfogadott törvények jelentős előrelépést jelentenek, ám közel sem oldanak meg minden problémát.

A négyből két mérföldkövet a Helsinki Bizottság szakértője is tulajdonképpen teljesítettnek tart, azonban a Kúria függetlenségének megerősítését előíró feltételeket úgy próbálja teljesíteni a kormány, hogy továbbra is súlyos, a jogállamisággal és a bírói függetlenséggel kapcsolatos problémákat hagyott a rendszerben azzal, hogy a jelenlegi alkotmánybírósági tagok továbbra is kaphatnak itélőtáblai beosztást.

A negyedik mérföldkő esetében ennél is rosszabb a helyzet, ott a törvénymódósítás tulajdonképpen még rontott is a helyzeten. Ahelyett, hogy lebontották volna a magyar bírók az Európai Unió Bíróságához kérdéssel fordulásának útjába gördített akadályokat, még szűkítették is a feltehető kérdések körét.

Farkas Erika összességében úgy látja, hogy a törvénycsomag uniós elfogadásának kérdése innentől inkább politikai kompromisszum kérdése. Ha a Bizottság akar, találhat bőven kifogásolnivalót mind a törvénycsomagban, mind annak elfogadásának körülményeiben, de dönthet úgy is, hogy ezeket kisebb problémának tekinti, és értékeli a valóban jelentős előrelépést, amit a magyar kormány a jogállamiság helyreállítása felé tett.

Valójában azonban nagyon úgy tűnik, hogy az Orbán-kormány csak annyit szeretne lépni ebbe az irányba, amennyire rákényszerítik, és igazából továbbra sem szeretne letenni arról, hogy tovább növelje, de legalább megtartsa már megszerzett befolyását a magyar bírói szervezetrendszerben. Ennek érdekében például olyan aknák is maradtak a rendszerben, mint Varga Zs. András, a Kúria elnökének helyzete.

Ő megfelelő bírói tapasztalat nélkül, az Alkotmánybíróságból került a legmagasabb fokú bírói testület élére, és ugyan a törvénymódosítás értelmében ez ezután nem történhetne meg, Varga Zs. egyrészt kitöltheti 2029-ig szóló mandátumát, másrészt utódját csak kétharmaddal lehet megválasztani, sikertelenség esetén pedig maradhat posztján. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a mai kormánypártok akár még egyharmados parlamenti kisebbségben is meghatározatlan ideig a pozíciójában tarthatnák a Kúria jelenlegi, a mostani kormányhoz lojális elnökét.

Ha azonban el is fogadja a reformot az Unió a szupermérföldövek teljesítésének, ez egy hosszú folyamat lesz, a törvények hatályba lépése után még értékelni is kell azok működését, majd az egyes kifizetéseket is külön fogják Brüsszelben értékelni.

További részletekért olvassa el az Mfor cikkét.