Hozzájut-e Magyarország a befagyasztott uniós pénzekhez, vagy újabb jelentős összegeket függeszt fel az EU? Ez volt az Orbán-kormány és Magyarország számára az egyik legfontosabb kérdés az idén – már csak azért is, mert az országnak a jelenlegi gazdasági helyzetben sürgősen szüksége van uniós forrásokra.
Befagyasztott pénzek
Az év mindenesetre nem indult jól: április ötödikén – két nappal az újabb kétharmados Fidesz-győzelmet hozó parlamenti választás után – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette: a testület megindítja a jogállamisági (vagy más néven kondicionalitási) mechanizmust Magyarország ellen.
Az eljárás lényege, hogy amennyiben egy tagállam megsért bizonyos jogállami normákat, akkor az EU visszatarthatja egyes uniós források kifizetését.
Erre konkrétan akkor kerülhet sor, ha oly módon sérti meg a jogállamiság elveit, hogy azzal veszélyezteti az uniós alapok hatékony és eredményes kezelését vagy az Unió pénzügyi érdekeit.
A Bizottság komoly korrupciós problémákat észlelt Magyarországon a közbeszerzéseknél és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban.
Az úgynevezett gyermekvédelmi törvény ügye ugyanakkor, a magyar kormány korábbi állításaival szemben, nem szerepelt a brüsszeli indokok között.
Eközben két másik vonalon is folytak tárgyalások az EU-val uniós pénzek ügyében – magyar részről a főtárgyaló itt is Navracsics Tibor uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter volt.
Az egyik az új uniós forrás, az úgynevezett Helyreállítási Alap (teljes nevén Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz) ügye, amelyhez 2021 nyara óta nem fér hozzá Magyarország, mivel Brüsszel – a fenti okokból – nem fogadta el az annak elköltésére benyújtott magyar tervet. Emellett sokáig nem volt megállapodás a 2021-2027 közötti operatív programokról sem, amelyek esetében 21,7 milliárd eurós kohéziós támogatás a tét.
A tárgyalások nyáron nem vezettek eredményre, így szeptemberben az Európai Bizottság bejelentette: 7,5 milliárd eurós kohéziós forrás befagyasztását javasolja Magyarországgal szemben, elsősorban a közbeszerzésekkel kapcsolatos korrupciós aggályok miatt.
Ezt követően a kormány számos korrupcióellenesnek szánt lépésről állapodott meg a Bizottsággal, és számos ezzel kapcsolatos törvényt fogadott el a megegyezés érdekében. Ide tartozik például a Integritás Hatóság felállítása, az uniós támogatások átlátható felhasználásának biztosítása, az uniós forrásokból finanszírozott egyajánlatos közbeszerzési eljárások számának csökkentése és cselekvési terv elfogadása a közbeszerzési verseny fokozására.
Alkut kötöttek
A végső szót a tagállamokat tömörítő uniós szerv, az Európai Tanács mondta ki decemberben. A döntés salamonira sikeredett: Magyarország jövőre hozzájut az uniós pénzek egy részéhez, több forrás lehívásához azonban előbb számos feltételt teljesítenie kell.
A döntés egy alku része volt: az uniós pénzekhez való részleges hozzáférés fejében Magyarország nem vétózta meg az Ukrajnának szánt uniós támogatási csomagot és a globális minimumadót.
Ami a részleteket illeti, az Európai Tanács egyrészt jelentős forrásbefagyasztásról döntött a jogállamisági eljárás keretében, mivel Magyarország „csak részleges korrekciós intézkedéseket hozott”.
A befagyasztott kohéziós források összegét ugyanakkor a Bizottság által javasolt 7,6 milliárdról 6,3 milliárd euróra csökkentette. Ehhez a pénzhez akkor juthat hozzá majd a kormány, ha teljesíti az összes vállalt korrupcióellenes lépést.
Másrészt a Tanács jóváhagyta az uniós Helyreállítási Alapból Magyarországnak járó pénzek elköltésére benyújtott magyar tervet, így elvileg majd hozzájuthatunk 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő forráshoz.
Navracsics Tibor szerint a megállapodást a karácsony előtti héten írták alá.
A kifizetésnek azonban az a feltétele, hogy a kormány előbb végrehajtja azt a 27 korrupcióellenes és az igazságszolgáltatás függetlenségét célzó lépést (ezek az úgynevezett szupermérföldkövek), amelyekről megállapodott Brüsszellel.
A szupermérföldköveket „teljes mértékben és helyesen végre kell hajtani, mielőtt bármilyen kifizetésre sor kerülhetne a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből Magyarország részére”, fogalmaz a Tanács a közleményében.
Harmadrészt az Európai Bizottság jóváhagyta a magyar operatív programokat és a 2021-2027 között érvényes kohéziós politikára vonatkozó partnerségi megállapodás szövegét.
Ennek értéke csaknem 22 milliárd euró (mintegy 9 ezer milliárd forint).
Navracsics Tibor szerint a megállapodás körülbelül 130 milliárd forintnyi előleg kifizetését teszi lehetővé, tehát meg lehet kezdeni a pályázatok kiírását és elindulhatnak az uniós források által támogatott fejlesztések.
Nagyító rovatunk cikkei itt érhetők el.
Azt is lehet tudni, mennyi kamatot fizet. 
