A brüsszeli testület a kötelezettségvállalások 65 százalékának felfüggesztését javasolja három, a kohéziós politika keretébe tartozó operatív program esetében a jogállamisági (vagy más néven kondicionalitási) mechanizmus keretében. Ez bizottsági közlések szerint mintegy 7,5 milliárd euró – a Magyarországnak járó kohéziós pénzek több mint harmada.
"Ez az elvonás óriási, az agrárkifizetéseken kívül szinte mindent érinthet, ha hatályba lép" – értékelte Feledy Botond külpolitikai szakértő a döntést laptársunknak, az mfor.hu-nak.
A Bizottság alapvetően korrupciós kockázatot lát Magyarországon, főleg a közbeszerzéseket tekintve. Bár elismeri, hogy "Magyarország széles körű korrekciós intézkedésekre tett javaslatot" az aggályok eloszlatása érdekében, konkrét tetteket, változásokat vár.
A döntés most már a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács kezében van, amely minősített többséggel határoz majd a bizottsági ajánlásról. Erre egy hónapja van, ezt a határidőt kivételes esetben is csak két hónappal lehet kitolni – azaz még idén döntés születik.
"A Bizottság olyan javaslatot tett le a Tanács asztalára, amiből még bármi lehet: teljes, az uniós költségvetést - és nem is csak RRF-et (Helyreállítási Alapot) - érintő közvetlen kifizetések megvonásától az ügy lezárásáig. Tehát a Bizottság nem akarta szűkíteni a Tanács döntési lehetőségét: bármit dönthetnek, minősített többséggel. Egyelőre a politikai szándék az, hogy Magyarország teljesítsen: először a kondicionalitás mentén," véli Feledy Botond.
Navracsics Tibor ugyanakkor bízik abban, hogy végül nem kerül a Tanács asztalára az ügy, hanem a Bizottság – látva, hogy a kormány teljesíti a korrupcióellenes vállalásokat – visszavonja a javaslatát, ezt a Válasz Online-nak mondta a területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter.
Az uniós Helyreállítási Alapból Magyarországnak járó pénzeket – mintegy 7 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és többmilliárd euró hitel – Brüsszel már tavaly nyár óta visszatartja.
A teljes cikk az mfor.hu-n olvasható.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) összehívását. 
