“Ez a legvalószínűbb, szinte biztos” – mondta brüsszeli, az uniós történésekre rálátó forrásunk arról a bizottsági forgatókönyvről, amelyet az elmúlt napokban több nemzetközi és hazai médium is megszellőztetett a Magyarországgal szembeni jogállamisági mechanizmus (vagy más néven kondicionalitási mechanizmus) sorsával kapcsolatban.
Ennek lényege, hogy az Európai Bizottság most vasárnap szankciók kiszabását – tehát további uniós források befagyasztását – javasolja majd az Európai Tanácsnak, azaz a következő fokozatba kívánja léptetni az áprilisban elindított eljárást.
Egyúttal azonban azt is kommunikálja majd, hogy van visszaút: a magyar kormánynak még van lehetősége a problémák orvoslására a következő hónapokban.
Így meggyőzheti majd a végső döntésre jogosult Tanácsot, hogy ejtse a szankciókat.
“Volt már ilyen korábban is, ezt a módszert követve. Meglengetik Damoklész kardját a tagállam feje felett, amely eldöntheti, hogy teljesít vagy sem. De már nincs érdemi új tárgyalás, csak delivery” – mondta forrásunk, arra utalva, hogy innentől kezdve a magyar kormány térfelén pattog a labda.
Azok a közbeszerzések...
A kiszivárgott hírek abban a tekintetben is egybevágnak, hogy Brüsszel a korrupcióellenes küzdelem, elsősorban a részben uniós pénzekből finanszírozott közbeszerzések tisztaságát tekintve vár konkrét lépéseket a magyar kormánytól – utóbbi téren ugyanis komoly problémákat azonosított.
Brüsszel tehát nem politikai feltételeket szab, hanem az EU pénzügyi érdekeit védi, az uniós alapok hatékony és átlátható kezelését várja el – a jogállamisági mechanizmust épp ebből a célból hozták létre.
Igaz, arról vannak még viták, hogy az eljárásba beemelhetők-e politikai jellegű, a pénzügyi érdekek védelméhez csak áttételesen kapcsolódó feltételek is.
A Bizottság egyúttal értékeli azt is, hogy a magyar kormány, amely a jelenlegi energia- és inflációs válságban nagyon rá van szorulva az uniós pénzekre, már több reformjavaslatot is letett az asztalra a korrupciós problémák kezelése és a Bizottság kiengesztelése érdekében.
Ezek a reformok, ha megfelelő módon valósulnak meg, teljesíthetik a brüsszeli kéréseket, és így kifoghatják a szelet a kritikusok vitorlájából.
Ami a részleteket illeti, a Magyar Közlönyben szeptember elején megjelent határozat értelmében a kormány már döntött egy korrupció-ellenes, független hatóság felállításáról, amelynek november 21-ig meg kell kezdenie a működését. Emellett december elsejéig létrehoz egy korrupcióellenes munkacsoportot is, amely az új hatóság munkáját fogja támogatni.
A kormány ezenfelül felkérte Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli minisztert, hogy hozzon létre egy olyan teljesítménymérési keretrendszert, amely "a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát" értékeli, valamint "vizsgálja meg az egyajánlatos közbeszerzési eljárások lehetséges okait és hatásait".
Adnak egy kis időt
A Bizottság várhatóan egy "nagyon higgadt és kemény értékelést fogad majd el a hiányosságokkal kapcsolatban", de "azt is figyelembe kell venni, hogy Magyarország jó irányba mozdult el, és megtette az első lépéseket" a reformok irányába, összegezte a fejleményeket egy anonimitást kérő uniós tisztségviselő a Politicónak.
Bár a Magyarország iránti bizalom "erodálódott", az aggodalmak pedig "rendszerszintűek", azt az Európai Tanács dönti majd el, hogy "ad-e esélyt" Magyarországnak a bizonyításra, tette hozzá a tisztségviselő.
"A Bizottság meglehetősen elégedett a Magyarország által tett javaslatokkal, de látni akarjuk a megvalósulásukat”, tette hozzá egy másik diplomata az általában jól értesült brüsszeli lapnak. Azáltal, hogy a testület forrásfelfüggesztést javasol, "fenntartja a nyomást” (...) „természetes, hogy adunk némi időt Magyarországnak”.
A Tanácsnak, miután megkapta a Bizottság javaslatát, alapesetben egy hónapja van döntést hoznia, de szükség esetén további két hónappal kitolhatja a határidőt. Végül minősített többséggel határoz arról, hogy kiszab-e szankciót Magyarországra (azaz megvon-e újabb uniós forrásokat) vagy sem.
A tanácsi szavazásoknál a minősített többséghez a tagállamok 55 százalékának – a 27 tagállamból 15-nek – a támogatása és az szükséges, hogy a támogató tagállamok az EU teljes népességének legalább 65 százalékát képviseljék.
Sokmilliárd euró a tét
Az még kérdés, hogy az esetleges szankciók a Magyarországnak járó források mekkora részét érintenék. Johannes Hahn költségvetési biztos szerint az alapok 70 százalékát fagyasztanák be a kohéziós források három programjánál. A Reuters szerint a 22,5 milliárd eurónyi kohéziós forrás maximum 70 százalékáról van szó (ez jelenlegi árfolyamon mintegy 6300 milliárd forint, a GDP körülbelül 10 százaléka! - a szerk.) – pontos szám nem ismert.
Kérdés az is, hogy mi lesz az uniós Helyreállítási Alapból Magyarországnak járó pénzekkel – mintegy 7 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és többmilliárd euró hitel –, amelyek lehívását már tavaly nyár óta blokkolja Brüsszel.
"Párhuzamosan lehet teljesíteni a jogállamisági mechanizmus feltételeit – ez a kevesebb – és rögtön elkezdeni kitárgyalni a Helyreállítási Alaphoz kapcsolt feltételeket. Utóbbi szerintem jóval vaskosabb lesz mennyiségre, és nem fog korrupciós területre korlátozódni, hanem szélesebben megy majd" – mondta brüsszeli forrásunk.
Ez pedig azt valószínűsíti, hogy a magyar kormánynak egyéb területeken is engednie kell majd, ha minden uniós pénzhez hozzá akar jutni.
Navracsics Tibor a Financial Timesnak pénteken megjelent nyilatkozatában azt mondta: a magyar kormány "minden opcióra nyitott", hogy csökkentse a brüsszeli aggályokat, és a korrupcióellenes hatóság létrehozásán túl is hajlandó további reformokra, például már ebben a hónapban megszülethet egy törvény a közbeszerzések átláthatóságával kapcsolatban.
Hozzátette: "a mindkét oldalt" jellemző bizalomhiányra tekintettel teljesen érthető lenne, ha a Bizottság meg akarna bizonyosodni arról, hogy a kormány betartja vállalásait.
Hollandia engedélyezte a Tesla felügyelt önvezető szoftverének alkalmazását 
