Az Európai Bizottság ma hivatalosan is megindította a jogállamisági eljárást Magyarország ellen, írja a Politico. Ez az első eset, hogy az idén életbe lépett mechanizmust bevetik egy uniós tagország ellen.
A lap által idézett bizottsági tisztségviselő szerint Magyarország azért került célkeresztbe, mert "komoly aggodalmak" vannak Brüsszelben az uniós források magyarországi elköltésével, ezen belül többek között a közbeszerzések elosztásával, valamint az uniós pénzek ellenőrzésével és auditálásával kapcsolatban.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már április ötödikén - a magyar parlamenti választások után két nappal - jelezte, hogy meg fogják indítani az eljárást hazánk ellen. Ez következett be most hivatalosan is.
A jogállamisági mechanizmus lényege, hogy amennyiben egy tagállam megsért bizonyos jogállami normákat, akkor a Bizottság visszatarthatja az uniós pénzek kifizetését.
Erre konkrétan akkor kerülhet sor, ha oly módon sérti meg a jogállamiság elveit, hogy azzal veszélyezteti az uniós alapok hatékony és eredményes kezelését vagy az Unió pénzügyi érdekeit.
Tehát a mechanizmust nem lehet minden jogállamisági probléma esetén megindítani.
Az eljárás megkezdése még nem jelenti automatikusan a pénzek befagyasztását. Ez ugyanis egy hosszú hónapokig tartó procedúra, amiben a Bizottság és a tagállami kormány tárgyal egymással. Ha nincs megegyezés, akkor az Európai Tanács (tehát a tagállami vezetők) elé kerül az ügy, amely minősített többséggel határoz a kérdésben.
Mivel a Tanács elé ősznél előbb valószínűleg nem tud eljutni ez a folyamat, ennél korábban nem lehet szankciót kiszabni.
Egy uniós forrást - az uniós Helyreállítási Alap forrásait - már tavaly nyár óta visszatartja Brüsszel Magyarország (és Lengyelország) esetében. Ez a forrás esetünkben átszámítva csaknem 2700 milliárd forintot jelent - ennyi pénzhez nem jut hozzá hazánk.
Tovább részletek a mechanizmusról és a Helyreállítási Alapról ebben a cikkünkben találhatók:
A témával pedig külön videóban is foglalkoztunk:
A perui kongresszus menesztette José Jerí ideiglenes elnököt, miután eltitkolta a kínai üzletemberekkel folytatott találkozóit. 
