Hamarosan megindulhat az uniós pénzek visszatartását lehetővé tévő jogállamisági mechanizmus Magyarországgal szemben – ezt valószínűsítik uniós források, és erről beszélt egy lapinterjúban egy uniós biztos is.
A pénzek kapcsán a kondicionalitási eljárás beindítása a Bizottság mozgásterét növeli, tehát – számítva az Orbán-kormány további kritikáira – ezt alighanem megteszik
- mondta lapunknak Feledy Botond. A külpolitikai szakértő szerint a "politikai hangulat az ukrán ügyben elfoglalt budapesti álláspont miatt" kedvez ennek a lépésnek, tehát nem kell a Bizottságnak "lengyel vagy szlovén szolidaritásra számítania" a Magyarországgal szembeni lépés miatt.
Brüsszel főleg korrupcióellenes lépéseket kérhet majd a magyar kormánytól.
A 2019-es országajánlásokban említett korrupciós fenyegetések kezelését elvárja majd a Bizottság, ez az alapállás, a magyar kormánynak ezzel számolnia kell, hiszen eddig is ez került elő a kondicionalitás kapcsán
-mondja Feledy Botond. A Bizottság már tavaly novemberben levelet küldött a magyar kormánynak, amelyben konkrétan felsorolja az általa észlelt problémákat.
Pénzügyi nyomás
Ezzel egybehangzóan az Európai Parlament (EP) két tagja is azt mondta a Guardiannek, hogy az Európai Bizottság hamarosan meg fogja kezdeni a mechanizmus alkalmazását hazánkkal szemben. Daniel Freund zöldpárti képviselő úgy értesült, hogy erre már ezen a héten sor kerülhet.
Ha a Bizottság lépne, a pénzügyi nyomás elég hamar érződne
– jelentette ki. Bár az eljárás hónapokig tartana, még így is nehezebb lenne pénzhez jutnia a magyar kormánynak, tette hozzá.
Petre Sarvamaa néppárti EP-képviselő szintén úgy értesült, hogy a Bizottság napokon belül megkezdi az eljárást. Szerinte Európa történelmi pillanathoz közeledik, mivel most – mint mondja – totalitárius, autoriter rezsimek csapnak össze a demokratikus világgal, és számára úgy tűnik, hogy Orbán Viktor az előbbi tábor része akar lenni.
Az EP egyébként már február közepén – ekkor hagyta jóvá a jogállamisági mechanizmust az Európai Unió Bírósága – arra kérte a Bizottságot, hogy azonnal kezdje meg annak alkalmazását.
Johannes Hahn költségvetésért és igazgatásért felelős uniós biztos egy lapinterjúban szintén arról beszélt, hogy elindítja Magyarországgal szemben a mechanizmust „korrupció gyanúja” és a közbeszerzésekkel kapcsolatos problémák miatt.
A Bizottság lapunk ezzel kapcsolatos kérdésére annyit közölt, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ma az Európai Parlament plenáris ülésén vesz majd részt – ez arra utalhat, hogy akár már ma bejelentheti a mechanizmus megindítását.
Mi az a jogállamisági mechanizmus?
A mechanizmus lényege, hogy amennyiben egy tagállam megsért bizonyos jogállami normákat, akkor a Bizottság visszatarthatja az uniós pénzek kifizetését.
Erre konkrétan akkor kerülhet sor, ha oly módon sérti meg a jogállamiság elveit, hogy azzal veszélyezteti az uniós alapok hatékony és eredményes kezelését vagy az Unió pénzügyi érdekeit.
Tehát a mechanizmust nem lehet minden jogállamisági probléma esetén megindítani.
Az eljárás megkezdése persze még nem jelenti automatikusan a pénzek befagyasztását. Ez ugyanis egy hosszú hónapokig tartó procedúra, amiben a Bizottság és a tagállami kormány tárgyal egymással. Ha nincs megegyezés, akkor az Európai Tanács (tehát a tagállami vezetők) elé kerül az ügy, amely minősített többséggel határoz a kérdésben.
Mivel a Tanács elé ősznél előbb valószínűleg nem tud eljutni ez a folyamat, ennél korábban nem lehet szankciót kiszabni.
Egy pénzcsap már zárva van
Brüsszel „egyébként” egy pénzcsapot már elzárt Magyarország (és Lengyelország) vonatkozásában:
továbbra sem engedélyezte az uniós Helyreállítási Alapból járó pénzek elköltésére benyújtott nemzeti terveket e két ország esetében (a magyar tervet tavaly júliusig kellett volna jóváhagynia a korábbi elképzelések szerint), így továbbra sem juthatunk hozzá ezekhez a forrásokhoz.
A magyar kormány szerint a pénzt politikai okok, az úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt tartja vissza az EU. Brüsszel ezzel szemben azt mondja, hogy szakmai indokok állnak a háttérben, és az összes ország tervét azonos kritériumok alapján bírálják el.
Ha megindul a jogállamisági eljárás, akkor továbbra is zárva maradhat ez a pénzcsap.
Ez az eljárás hosszadalmas lesz önmagában is, és elnyújtja a helyreállítási pénzek kifizetését, mégha van is megegyezés
-véli Feledy Botond.
A tét mintegy 7,2 milliárd euró, azaz jelen árfolyamon csaknem 2700 milliárd forint – ennyi vissza nem térítendő támogatás jár ugyanis Magyarországnak a mintegy 800 milliárd eurós alapból.
Orbán Viktor – a kormány korábbi álláspontját felülbírálva – mintegy két hete bejelentette, hogy hiteleket is felvennének előbbi alapból. Az Európai Bizottság lapunk megkeresésére ugyanakkor jelezte: ehhez megfelelő indoklás és program, valamint a már benyújtott terv újraértékelése és jóváhagyása szükséges.
Nem mindenki gratulált
Ami a magyar belpolitikai történések brüsszeli fogadtatását illeti, a gyermekvédelmi népszavazás – a referendum érvénytelen, ugyanakkor eredményes lett – valószínűleg nem fog sok vizet zavarni.
Ez megmarad a politikai kommunikációs térben, érdemi hatásra ennek okán nem számítok
-fogalmazott Feledy Botond. Hozzátette:
A Fidesz választási eredményeit nem fogják megkérdőjelezni Brüsszelben, mégha a szkeptikus oldalon el is hangzik a free but not fair kritika a nem egyenlő politikai erőforrásokra utalva.
Az uniós intézmények vezetői közül egyébként eddig Charles Michel, az Európai Tanács elnöke gratulált Orbán Viktornak az újabb kétharmados győzelemhez. Jelzésértékű, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke ezt eddig nem tette meg.
UPDATE:
Ursula von der Leyen ma délután bejelentette a mechanizmus megindítását Magyarországgal szemben:
A hírre, hogy Izrael és a Hamász megállapodást írt alá, gyűlik a tömeg Tel Aviv főterén, mindenki örül. 
Rábízná a pénzét a mesterséges intelligenciára? Van, ahol már ezt is megteheti
