Az Európai Bizottság megindítja a jogállamisági mechanizmust Magyarország ellen, jelentette be Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke az Európai Parlament (EP) mai plenáris ülésén, amelyen az EP-képviselők kérdéseire válaszolt.
Mint fogalmazott, korábban levélben már tájékoztatást kértek a magyar kormánytól (feltehetően a tavaly novemberi levélre utalt, amiben az általuk észlelt jogállamisági problémákra kérdeztek rá - a szerk.), amire választ is kaptak. Ennek elemzése után döntöttek úgy, hogy megindítják a mechanizmust, amiről ma hivatalosan is tájékoztatták a kormányt.
Von der Leyen beszélt arról is, hogy az uniós Helyreállítási Alap ügyében továbbra sincs megállapodás a kormánnyal, ezzel kapcsolatban a fő elvárásuk a korrupció elleni küzdelem. (Ezt a forrást Magyarország továbbra sem hívhatja le.)
A jogállamisági mechanizmus lényege, hogy amennyiben egy tagállam megsért bizonyos jogállami normákat, akkor a Bizottság visszatarthatja az uniós pénzek kifizetését.
Erre konkrétan akkor kerülhet sor, ha oly módon sérti meg a jogállamiság elveit, hogy azzal veszélyezteti az uniós alapok hatékony és eredményes kezelését vagy az Unió pénzügyi érdekeit.
Tehát a mechanizmust nem lehet minden jogállamisági probléma esetén megindítani.
Az eljárás megkezdése még nem jelenti automatikusan a pénzek befagyasztását. Ez ugyanis egy hosszú hónapokig tartó procedúra, amiben a Bizottság és a tagállami kormány tárgyal egymással. Ha nincs megegyezés, akkor az Európai Tanács (tehát a tagállami vezetők) elé kerül az ügy, amely minősített többséggel határoz a kérdésben.
Mivel a Tanács elé ősznél előbb valószínűleg nem tud eljutni ez a folyamat, ennél korábban nem lehet szankciót kiszabni.
Tovább részletek a mechanizmusról és a Helyreállítási Alapról ebben a cikkünkben találhatók:
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
