Nem késlekedhet tovább a Bizottság a jogállamisági mechanizmus alkalmazásával, mondták az Európai Parlament (EP) képviselői egy szerdai vitán az EP közleménye szerint.
EP: nincs több kibúvó
Ezzel arra reflektáltak, hogy az Európai Unió Bírósága tegnap jóváhagyta az úgynevezett jogállamisági mechanizmust. Az eljárás lehetővé teszi uniós pénzek megvonását bizonyos jogállamisági kritériumok sérülése esetén.
A jogállamiság a kincsünk
- jelentette ki Clément Beaune az Európai Tanács francia elnöksége részéről. A miniszter üdvözölte, hogy a Bíróság „egyértelmű jogi helyzetet teremtett” és kijelentette: a francia elnökség most a rendelet alkalmazását várja a Bizottságtól, és elkötelezett minden, a jogállamiság védelmét szolgáló eszköz igénybevétele mellett.
Ez a győzelem napja a Parlamentben
- fogalmazott több képviselő. Szerintük a Bíróság ítélete egybecseng a parlamenti állásponttal, miszerint olyan kormányok nem juthatnak uniós pénzhez, amelyek megsértik az uniós értékeket. Többen kijelentették: nincs több kibúvó a Bizottság számára, nem késleltetheti tovább a rendelet alkalmazását.
Több képviselő megjegyezte: elege van abból, hogy csak „iránymutatásokról és informális levelekről” hall,
miközben pár tagállamban önkényurak vannak hatalmon, az igazságügyi rendszerek egyre rosszabban működnek, korlátozzák a sajtószabadságot és a kisebbségek jogait.
Emlékeztettek rá: a Bizottság dolga őrködni az Uniós szerződések végrehajtása és azon alapvető értékek védelme felett, amely mellett minden uniós tagállam elkötelezte magát.
Bár az EP közleménye nem említi név szerint Magyarországot és Lengyelországot, a képviselők általában e két országot szokták kritizálni a fenti okokra hivatkozva, és már korábban szankciók kivetését követelték velük szemben. (A képviselők egyébként tegnap külön sajtótájékoztatón is értékelték az uniós bíróság bejelentését.)
Néhány felszólaló ugyanakkor
politikai elfogultsággal vádolta az uniós intézményeket Magyarország és Lengyelország „megbüntetéséért”, a „jó” és „rossz” tagállamok közötti különbségtételért.
Jogállamisági problémák és a politika által befolyásolt igazságszolgáltatás más uniós tagállamban, például Németországban vagy Spanyolországban is létezik, mondták az EP közleménye szerint.
A Bizottság figyel
A vitán az Európai Bizottság részéről részt vett Johannes Hahn költségvetési biztos, aki szerint a Bizottság a Bíróság indoklásának elemzését követően hamarosan véglegesíti a rendelet végrehajtását segítő iránymutatásokat. Szerinte ugyanakkor a rendelet csak egy az Unió rendelkezésére álló eszközök sorában.
Hozzátette: a Bizottság továbbra is figyeli a jogállamiság alakulását a tagállamokban és emlékeztetett arra, hogy már két tagállam kapott informális levelet ez ügyben. (Ezzel a tavaly novemberben a magyar és a lengyel kormány számára küldött levelekre utalhatott.)
Hahn egyúttal megismételte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének az ígéretét:
ha a rendelet alkalmazásának feltételei teljesülnek, a Bizottság lépni fog – azaz megkezdi az eljárást a problémásnak ítélt tagállamokkal szemben.
Feledy Botond külpolitikai szakértő lapunknak azt mondta: az eljárás hosszú folyamat, ősz előtt nem várhatóak szankciók Magyarországgal szemben.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a Bizottság már most visszatartja a Magyarországnak járó uniós pénzek egy részét – továbbra sem hagyta jóvá azt a nemzeti tervet, amelyet a magyar kormány nyújtott be az EU múlt évben felállított válságkezelő és gazdasági modernizációs alapjából, a Helyreállítási Alapból Magyarországnak járó pénzek elköltésére. Emiatt Magyarország továbbra sem hívhat le forrásokat ebből az alapból.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter lapunk kérdésére tegnap utalt arra, hogy az áprilisi választásokig már nem is számít megállapodásra és ezáltal a pénzcsap megnyitására.
Az Antifát terrorszervezetté tetetné az EU-n belül a kormány.
